Pünkösd
Mit ünnepel az egyház pünkösdkor?
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, éppen ezért húsvéthoz kapcsolódván, ez is mozgó ünnep (május 10 és június 13 közé esik), neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő is. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. A pünkösdi népszokásokat ismeretterjesztő jelleggel gyűjtöttük össze.
Versek, idézetek ballagásra
„Ha van benned erő tenni, legyen tevékenységed szeretetteljes, ha nincs benned tetterő, s gyönge vagy, legyen gyöngeséged szeretetteljes.” (Lev Tolsztoj)
Versek pedagógus napra
„Te már nékünk sokat adtál, de mi néked keveset, az arcodból, a hangodból sugárzik a szeretet. Fogadd tőlünk ezt a csokrot, mit kötött a szeretet, hála-hála mindig hála jó tanítónk teneked.”
Mennybemenetel ünnepe
Mennybemenetel ünnepe a húsvét ünnepe utáni ötödik vasárnap hetének csütörtökére esik. A keresztény egyház azt ünnepli ezen a napon, hogy Jézus eltávozott a földi világból, felemeltetett, és elment közülünk azért, hogy jelen lehessen közöttünk minden napon, a világ végezetéig.