150 éve született Rudolf Steiner – Próféta vagy tévtanító?
Az antropozófia és a Waldorf-pedagógia követői ezekben a napokban emlékeznek meg világnézeti alapítójuk, Rudolf Steiner születésének 150. évfordulójáról. Steiner 1861. február 27-én a mai Horvátországhoz tartozó Kraljevecban látta meg a napvilágot. Steiner megosztó személyiség. Követői tisztelik és csodálják, kritikusan azonban lenézően mosolyognak rajta. Forrás: evangelisch.de, evangelikus.hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna
Steiner meglepően sokat publikált, összes műve körülbelül 365 kötetre rúg. A szellemtörténet egyik legproduktívabb gondolkodójának számíthatna ezzel.
Goethe-kutatóként, filozófusként, irodalmárként lépett a nyilvánosság elé, később az antropozófia alapítójaként, okkult tanok hirdetőjeként vált világszerte híressé.
Az antropozófia (bölcsesség az emberről) ezoterikus világnézet. Nem átadott vallási tradícióról van itt szó, hanem egy felismerési útról, amelyet a szellemi látásból nyerhetünk. Steiner érzékfeletti dolgok tudójának tartotta magát, aki meg akarta nyitni az utat a feljebb való világokba. Előadásaiban számos részletet árult el az úgynevezett „Akasha-krónikából”, amelyet a világ emlékezetéből nyert.
Steiner és a két Jézus
titkos tanokról nehéz vitázni. De ezek között egész konkrét ötletek is fellelhetőek. Steiner beszámol arról, utalva Jézus különböző, újszövetségben fellelhető családfáira, hogy eredetileg két (!) Jézus volt.
Egyházi perspektívából ez a titkos tudás problémává vezethet, főleg, ha Steiner magáról azt állítja, hogy több, jobb és mélyebb ismeretei vannak teológiai kérdésekről, mint amennyiről a Szentírás szól. Az egyházak számára ugyanis csak a Biblia az, amely Istenről állításokat fogalmaz meg.
Ebből kifolyólag kérdéses, vajon az antropozófia egyfajta kinyilatkoztatás vagy csak megnyitja az utat a kinyilatkoztatáshoz. Ha kinyilatkoztatás lenne, akkor Steiner felismerései a teológiai témákkal egyenrangúak lennének, vagy magasabb értékűek, mint a Szentírás. Steiner sok követője ismerik a problémát, és úgy érvelnek, hogy Steinerben nem kinyilatkoztatást találnak, hanem ő a kinyilatkoztatás szerve. Így ez a vita még koránt sincs lezárva.
Sikeres iskolák
Az antropozófia a széles közönség előtt leginkább a Waldorf-iskolákkal vált ismertté. Ezek az iskolák nagyon sikeresek. Németországban 220 ilyen iskola üzemel, 30 évvel ezelőtt még csak 30-40 ilyen intézmény volt.
Kérdés, vajon a Waldorf-iskolák híre azért jó-e, mert a mögötte álló pedagógia meggyőző vagy pedig azért, mert az általános iskolák rossz híréből a Waldorf-iskolák profitálnak?
A képzésben járatos szakértők egyértelműen minőséget vélnek felfedezni a Waldorf-pedagógiában. Például az osztályt tanító nevelő példaképként való állítása a gyerekek elé. Vagy az, hogy a Waldorf-iskolában az első osztálytól a nyolcadikig ugyanazon osztályfőnöke van az osztályoknak. Ez ugyanis szoros kapcsolatot alakít ki a tanulók és a tanár között és fordítva. De vannak persze kritikus aspektusok is. Kérdéses a képzés tartalma, főleg, amelyek elementáris szellemekkel vagy az emberi rasszokkal kapcsolatosak.
A Waldorf-iskola véleményezése nagyon nehéz. ezt bizonyítja a következő is: Egyetlen iskolai rendszerben nem kapnak a gyerekek annyi korrepetálást, mint ezekben az iskolákban. Ez mutathatja azt is, hogy nem mindig az az iskola a jó, ahol rengeteget tanulnak a diákok, de jel lehet arra nézve is, hogy az ismeretanyag, amelyet itt átadnak mégsem olyan jól elsajátítható. A szakértők azonban ezt így foglalják össze: A Waldorf-pedagógia egy dubiózus teória talaján álló jó benyomást keltő gyakorlat.
Messze a biblikus alapoktól
Vallási területen a „Keresztény Közösségben” (Christengemeinschaft) érhető tetten az antropozófia befolyása. Németországban a közösség a „Mozgalom a vallási megújulásért” alcímet viseli, és néhány tízezer tagot, és támogatót számlálnak. Elmondható, hogy a különleges közösségek között itt intellektuálisan a legigényesebbről van szó. Rudolf Steiner számos kultikus könyvet írt a Keresztény Közösség számára. Már a hitvallás első cikkelyét is Steiner formálta, és megmutatja, hogy mennyire eltávolodtak a biblikus alapoktól:
„Egy hatalmas, szellemi-fizikai Istenlény az alapja a menny és a föld meglétének. Ez a lényatyai módon gondoskodik teremtményeiről.”
A közösség számára rendkívül fontosak a reinkarnáció és a karma elképzelései. Abból indulnak ki, hogy az ember lényének magva újra és újra inkarnálódik és több földi életben is tapasztalatokat szerez magának. A karma azt jelenti, ebben az összefüggésben, hogy bizonyos individuális adottságok (betegség például) a korábbi életekben gyökerezhetnek. Ennek következtében a gyónás egy ilyen keresztény közösségben inkább sors-tanácsadás jelentőségű. A közösségben gyakorolt keresztség is vitatott. Az ökumenikus egyházak nem ismerik el ezt teljesen érvényesnek, és fordítva is igaz ez, a közösség sem ismeri el az ökumenikus egyházak által gyakorolt keresztséget.
Steiner antropozófiájának további gyümölcse a bio-dinamikus gazdaság. A Demeter gazdasági szervezetek jó minőségű termékeket kínálnak. Kevésbé ismert azonban az előállítás néhány különleges aspektusa. Például asztrológiai kérdések nagy jelentőséggel bírnak, vagy kora tavasszal a tehénszarvak elásása, amelyek kozmikus energiákat gyűjtenek össze. Újra csak azt állapíthatjuk meg: csodálkozásra késztető ötletek és aktuális aspektusok keveredésével szembesülünk. Kétségtelen, hogy fontos az, hogy a kergemarha-kór és a dioxinnal szennyezett tojások korában szükség van egészséges és emberi fogyasztásra alkalmas termékekre és ezeket termelő gazdaságokra és sokan azt mondhatják, hogy inkább tehénszarv a földben, mint dioxin a tojásrántottában.
Tehénszarv a földben
Steiner gondolatainak lezárásaképpen kizárólagos véleményt alkotni nehéz. A magasabb világokból származó tagadhatatlan ismereteket mindenképpen kritikusan kell kezelni. Az antropozófusoknak mesterükhöz való viszonya is érdekes, mert Steinert egyfajta szentként kezelik, minden kritikát visszautasítanak, még akkor is, ha Steiner maga újra és újra hangsúlyozta, hogy ő azt szeretné, ha megértenék őt, ahelyett, hogy tiszteljék őt.
Erre a feladatra emlékeztethet a 150. születésnapja is. Vannak az antropozófiának jó és pozitív sugallatai, de furcsa megvezetései is. Hangos, mindenen átgázoló világunkban Steiner parasztgazdaságai és iskolái különleges szigetekként állnak. Steiner az emberre szellemi és fejlődésre alkalmas lényként tekintett. Ez is jó és okos utalás. De aki fejlődik, az a mestert kritikusan is nézheti. Még akkor is, ha annak épp most van a születésnapja.