Édesnégyes – Mi is a boldogság?

Létrehozás: 2010. szeptember 24., 12:41 Legutolsó módosítás: 2010. szeptember 25., 08:19

A tv2 szerint a magányos sztároknak is jár a boldogság. Hétfőtől csütörtökig ezért négy civil versenyző próbálja meghódítani egy-egy facér híresség szívét. Az, hogy végül melyiküknek sikerül, a pénteki napon derül ki. A frigyből azonban garantáltan nem esküvő, csak szaftos botrány lesz. De meddig lehet még lefelé menni a lejtőn? Ki és milyen példát ad a fiataloknak? Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna

Amikor az ember úgy gondolná, hogy valóságshowban már elérkeztünk a legaljára, akkor csalódnia kell: az aljat is lehet überelni – helyett – mondjuk úgy unterelni. Egyszóval még mindig van lefelé az erkölcsi fertőben. Csak tudnánk, ki kíváncsi még erre? 

Komolyan mondom, visszasírom a főző showkat. Bár sokszor az sem szólt másról, mint arról, hogy melyik híresség hogyan járatja le magát, és az est végére hogyan kerül az alkoholfogyasztás miatt az asztal alá, de legalább a soft pornó kimaradt belőle. Ez az Édesnégyes azonban már végképp iszonyú. 

Mert mit is látnak a fiatalok? Képernyőn volt már Kozsó, amint fiatal nőket fogdosott, és Majka, aki egy este alatt három csajjal is ágyba bújt, most meg Ganxsta Zolee apukája, Zana József esett rá egy nőre és zúzta le a fejét a viháncolós táncban.

Tényleg nem az erkölcscsősz szerepében szeretnék tetszelegni, csupán pár kérdést tennék fel az efféle műsorokkal kapcsolatban, akörül mozogva, milyen embereket szeretnénk látni magunk körül, milyen társadalmat építünk is tulajdonképpen? Mert az átlag fiatal, aki a tévé vagy a net előtt ül, mit is lát manapság?

Azt, hogy erkölcsi érték lett az, ha valaki egyéjszakás kalandokba keveredik és minél több partnerrel létesít szexuális kapcsolatot.

Erkölcsi értékké tették a szingliséget és azt, hogy a másikban ne az értékeket keresd, csupán a testiséget. Az lett a menő, ha minél több csajod vagy pasid van és ha komolyodna a dolog, ha már nem csak a teste kellene, akkor egyszerűen csak lépj tovább, gázolj át rajta.

Erkölcsi érték lett a mértéktelen alkoholfogyasztás, egy olyan országban, ahol családok mennek tönkre az alkoholista anyukák és apukák miatt, ahol gyerekek mennek korgó gyomorral esténként lefeküdni, mert alkoholra igen, de kenyérre már nem jut. 

Nem hiszem, hogy példaértékű az, amit estéről estére látunk a tévé képernyőjén. A fiatalok elé követendő példákat kellene állítani, mintsem belsejüket romboló erkölcstelenséget, mert a végén még elhiszik, hogy inni kell, drogozni kell, csajozni-pasizni kell, lábbal tiporni a másik lelkét és csak a testiséget értékelni valamire.

Még a végén elhiszik, hogy a totális kiégés útja az igazi út, aztán ha boldogtalanok lesznek, senkiben nem fognak bízni, senkit sem fognak szeretni csak magukat, akkor majd nézhetünk. 

Persze lehet, hogy egy szépen élő, boldog család unalmas, nem hoz nézettséget, mégis én sokkal szívesebben szeretnék pozitív példákat látni, hogy a jövő társadalmában boldogok lehessenek az emberek, ne pedig erkölcstelen, kiégett, egoista kis lézengők, akik már semmiben sem tudnak hinni és senkit nem tudnak szeretni. 

Az utolsó adások azonban úgy tűnik, többeknél is kiverték a biztosítékot. A legújabb hírek szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) beérkezett lakossági panaszok alapján már megindult a vizsgálat a műsor ellen.

Sajnos azonban csak az októberben felálló Médiatanács fog arról dönteni, lesz-e szankció, pénzbeli bírság vagy elsötétítés formájában a csatorna ellen… addig pedig csak a távirányító marad. Kár, hogy az nem az összes tévékészüléket irányítja, ami előtt fiataljaink, meg az őket nevelő családapák és családanyák ülnek estéről estére. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

köszönet

Elküldte Tóth Károly idő 2010. szeptember 24., 15:05
Kedves Zsuzsa!
Nagyon jó volt olvasni ezt a reakciót. Köszönjük szépen!

Édesnégyes

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2010. szeptember 26., 14:35
Csatlakozom az előttem szólóhoz: köszönet az okos szóért. Hozzá kell tennem azonban, hogy lelkileg-szellemileg felnőtt ember nem a szülőktől, és nem mindenféle hatóságtól várja az intézkedést, hanem ő maga teszi meg az érdemi lépést: kikapcsolja/átkapcsolja más csatornára azt a tévét.
Fiataljaink büszke öntudattal vallják magukat felnőttnek (akár már kamaszkorban is), hát ilyenkor tudnának bizonyítani! Akár lehetne felnőttség-próba is: te mit nézel a tévében? milyen műsort választasz?

Döntés

Elküldte Horváth-Bolla Zsuzsanna idő 2010. szeptember 26., 15:37
A fiatalok többsége még iskolába jár. Nem várható el tőlük, hogy felnőtt fejjel, felnőttesen döntsenek. A felelős döntések később születhetnek. Van, akinél még akkor sem születik. Alapvetően azokért szóltam volna, a központi távirányító installálásáról, akiknél még a szülők sem tudnának felelősen dönteni.

überelés v. unterolás

Elküldte Bátorligeti Mária idő 2010. október 05., 16:59
Nagyfokú problémaérzékenységről tanúskodik az írás. Nagyon tetszett az unterolás kifejezés: a lejjebbnél is van még lejjebb. De meddig képes a morális érzék ezt tolerálni?
És az a baj, hogy valóban az ilyen műsorokra vevő az emberek többsége. De miért is??

Nézettség

Elküldte Horváth-Bolla Zsuzsanna idő 2010. október 05., 17:28
A nézettségi adatok gyűjtése számomra értékelhetetlen módon történik: párszáz (max. 1-2 ezer) embernek kiosztottak egy-egy olyan mérőműszert, amellyel a csatornák nézettségét nézik. Ezekből az összegyűjtött adatokból bizonyos szorzószámok segítségével készítenek egy mintát, amely szerintük így már az egész országra vonatkozik. Ezért gyakorlatilag párszáz ember nézettségét a teljes lakosságra vetítik, így lesznek milliós számok. Hogy kiknél vannak a mérőműszerek, nem tudni, hogy manipulálható-e a nézettség szintén nem tudni. Mindenesetre az emberek azt néznek, amit kapnak és amíg nézik, addig kapják. Ha esik a nézettség leveszik műsorról. Csak a számok döntenek. Nem az érték és lassan már az ember sem...