Genetika: a gyerekekre csak a sejtjeikért van szükség?

Az őssejtek abban különböznek érett, működő sejtjeinktől, hogy nemcsak önmaguk folyamatos megújítására, hanem új szövetek létrehozására is képesek. Ez a különleges képességük egyedülállóan hatásos eszközökké teszi őket az orvostudomány számára. Az őssejt-terápiát már alkalmazták, illetve alkalmazható lehet számos olyan daganatos, immunológiai, hematológiai betegségek, metabolikus rendellenesség esetében, mint például a leukémia számos típusa, a Hodgkin-kór, az emlődaganat, retinoblastoma, Ewing-szarkóma, vesesejtcarcinoma, Shwachman–Diamond-szindróma, Günther-kór, Pearson-szindróma súlyos kombinált immunhiány betegség (SCID), de már a szklerózis multiplex kezelésére is alkalmazták az őssejt-kezelést.

A csontvelőtől a köldökzsinórig

Bár a világ első életmentő gyermeke még csak 11 éves, a történet gyökerei korábbra, az 1970-es évekig nyúlnak vissza. A csontvelő őssejtjeit ugyanis ettől az időszaktól kezdve használják világszerte sikeresen különböző betegségek gyógykezelésre. Sok betegségnél ma már a csontvelő alternatívájának tekintik a köldökzsinórvérből, illetve a köldökzsinór kötőszövetéből nyerhető őssejteket, amelyek a legújabb kutatások szerint még szélesebb körben felhasználhatók, s olyan betegek gyógykezelésében vagy gondozásában is alkalmazhatók, akiknél eddig még nem használtak egyéb, csontvelő eredetű őssejteket.

Az ilyen kezelések számos gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermek köszönheti ma is életét. A kérdés csak az, hogy sikerül-e megtalálni – s főleg, időben megtalálni – a megfelelő donort, vagy sem. Ehhez ugyanis annyi követelménynek kell megfelelni, hogy még az egészséges testvérektől vett sejtek is csak körülbelül minden századik, míg az őssejtek minden negyedik esetben használhatók.

Embriószelekció: életmentés vagy elszabaduló tudomány?

A beültetés előtti genetikai vizsgálatokra – és a módszerrel kapcsolatos etikai aggályokra – talán az egyik legismertebb példa egy olyan csecsemő, Adam Nash születése volt még 2000-ben, akit szülei kifejezetten azért vállaltak, hogy megmenthesse testvérét. Molly Nash-nek súlyos betegsége (Fanconi anémia) miatt volt szüksége csontvelőátültetésre: enélkül csak hétéves koráig élhetett volna, mivel már a kezdődő leukémia tünetei mutatkoztak nála. Az életét megmentő transzplantáció a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók beültetés előtti genetikai vizsgálatával vált lehetővé: a kiválasztott embrió a születést követően immunológiailag alkalmas donornak bizonyult, a csontvelőátültetés pedig sikerrel végződött. A napokban egy brit lánycsecsemő születése vetette fel ismét azt a problémát, hogy milyen esetekben engedhető meg az az eljárás, amikor mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók előzetes kiválogatásával próbálnak meg elkerülni egy súlyos, de nem feltétlenül gyógyíthatatlan betegséget.

Az úgynevezett medical baby-k esetében ugyanis biztosra megy az orvostudomány. Az eljárás során leveszik és lombikban megtermékenyítik a petesejteket, majd  bizonyos osztódási számnál megvizsgálják, nem mutathatók-e ki bennük bizonyos genetikai betegségek, illetve szöveteik azonosak lesznek-e betegségben szenvedő testvér szöveteivel. Ezután az anyaméhbe azokat az embriókat ültetik vissza, amelyek megfelelnek minden feltételnek, s így a később megszülető gyerek köldökvére őssejtjeivel, vagy csontvelő-átültetéssel, a kilökődés veszélye nélkül megmentheti beteg testvérét. 

A világ első életmentő testvére, Adam Nash megszületése óta a világ számos országában – többek között Angliában, Spanyolországban, Belgiumban és Franciaországban – jöttek világra hasonló céllal gyerekek. Az engedélyezésnek  mindenütt külön procedúrája van, de néhány országban ezek után a család támogatást is kap. Belgiumban például a több ezer euróba kerülő beavatkozás jelentős részét a társadalombiztosítás téríti.

Ellenzők és támogatók

Az orvostudomány segítségével „készült”, transzplantációs antigénjeikben beteg testvérükkel azonos újszülöttek azonban számos vitára adnak okot szerte a világon.  Az ellenzők elsősorban attól tartanak: ezeket a csecsemőket tulajdonképpen csak a testvérük megmentésére szüli anyjuk, eszköznek használják őket, s ez pszichológiai szempontból rányomja majd a bélyegét életükre. A keresztény egyházak is ellenzik a természet rendjébe történő ilyen jellegű beavatkozást.

Mindez újra előtérbe helyezte azokat az etikai kérdéseket, amelyeket már korábban is feltettek a beültetés előtti genetikai vizsgálatok széleskörű alkalmazásának ellenzői.  A gyógyíthatatlan betegségek esetében kellene csak szerintük engedélyezni az eljárást,  a módszer kritikusainak további félelme, hogy az embriószelekció egyes szülők számára lehetővé teszi majd, hogy ők maguk válasszák meg gyermekük nemét vagy más fizikai tulajdonságait, aminek beláthatatlan következményei lennének az emberiség egészére nézve.