Elhalt a kötelező hittanórákról szóló jobbikos indítvány
Budapest – Nem támogatta az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága hétfőn annak a jobbikos indítványnak a tárgysorozatba vételét, amely azt kezdeményezte: a kormány 2011. május 1-jéig terjesszen be a parlamentnek határozati javaslatot a hittan és az erkölcstan tantárgyak állami és önkormányzati iskolákban kötelező tanóraként történő bevezetéséről. Forrás: MTI
Nem vette tárgysorozatba a kötelező hitoktatásról szóló indítványt az oktatási bizottság. A testület 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással és 2 igen szavazattal utasította el az indítvány tárgyalását. A javaslatról szóló vitában Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár kiemelte: ebben az esetben „nem egyszerűen az a kérdés, (...) hogy változik-e a törvény vagy sem", mert „ez annál bonyolultabb kérdés, hogy szeretnénk-e egy ilyen órát vagy sem".
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a KDNP programjában szerepel a vallásismeret és az erkölcstan oktatása. A kötelező plusz hittan vagy erkölcstan óra akkor is további kérdéseket vet fel, ha „pusztán az óraszámok felől nézzük" – mondta. Ennek alapján azt javasolta, hogy a parlament ezt a javaslatot ne tárgyalja.
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke is a javaslat ellen foglalt állást. Mint mondta, 2000-ben, amikor a nemzeti alaptantervet tárgyalták, „ezt a témát elég alaposan körüljárták". Akkor az az „időtálló álláspont" alakult ki, hogy „törvényekkel, jogszabállyal azon kell őrködnünk, hogy az egyházak által szervezett, felügyelt, tartalmában általuk meghatározott hittanóráknak a tanítási időben kerete legyen". Az egyházak nem akarják az általuk fenntartott iskolákban átadni a hittanórák felügyeletét, ugyanakkor szeretnének védelmet kérni az államtól a hittanóráiknak jogszabályok segítségével – mutatott rá.
Pokorni Zoltán emlékeztetett arra: 2000-ben döntöttek arról is, hogy az állam által szervezett és fenntartott iskoláknak „kötelessége erkölcsi normákat deklaratív módon is közvetíteni". Ezért vezették be akkor a 7. és a 11. évfolyamokban a kötelező etikaoktatást a kerettantervben, amelyhez kapcsolódóan elindult a tanárképzés és tankönyvírás. „Sajnálatos módon 2002-ben választhatóvá tették a kerettanterveket, így igen szórványosan indult el az etikaoktatás" – tette hozzá. A szakpolitikus továbbra is azt tartja jónak, hogy az állam a felekezetek bevonásával alkosson meg egy etika tantárgyat, amit kötelezővé lehet tenni, de „egyik vagy másik egyház hittételét kötelezővé tevő hittant nem", utóbbinak csak a feltételeit kell az államnak biztosítania.
Földi László KDNP-s honatya a vitában elmondta: az új közoktatási törvényt egységessé kell tenni, ennek kidolgozását azonban meg kell várni, addig nem kell beterjeszteni a hittanoktatásról szóló javaslatot. A majdani új közoktatási törvénynek viszont szólnia kell a hittan és az etika oktatásáról is. Az etika tantárgyat véleménye szerint is kötelező jelleggel kell biztosítani az iskolákban, amit a hit- és erkölcstan tantárggyal ki lehetne váltani.
Az ország társadalmának morális mélypontjának felszámolásában nagy szükség van az etikaoktatásra, az azonnali, gyors bevezetés viszont kontraproduktív lehet, mert nem látható a feltételrendszere annak, hogy ezt kötelezően bevezethessék, többek között azért, mert nincs elegendő pedagógus erre a célra – hangsúlyozta.
