Sümeg: Megszépült a várkápolna is

Létrehozás: 2011. augusztus 01., 12:59 Legutolsó módosítás: 2011. augusztus 01., 13:01

Sümeg – Ünnepélyesen átadták a történelmében a veszprémi püspökséghez ezer szállal kötődő, mintegy egy milliárd forintos uniós támogatással felújított sümegi várat. A megszépült várkápolnát az ünnepélyes átadáson Nagy József kanonok, sümegi plébános áldotta meg. Forrás: Magyar Kurír / Toldi Éva

A történelmi források alapján tudjuk, hogy már a XIII. században, a tatárjárás idején IV. Béla király véderősséget építtetett itt a veszprémi püspökkel, I. Bertalannal; majd III. Endre  uralkodása idején, a XIV. században a vár a veszprémi püspökség tulajdonába került. A XV. század közepén, Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával kezdődött meg a vár kiépítése, ekkor került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár kapuja fölé. Vitéz János püspök idején, 1498-ban készült el a kapu mögötti falszorosban a gótikus várkápolna a Szűzanya tiszteletére.

A sümegi vár a XVI. századtól – miután a török elfoglalta Veszprémet is – egy évszázadon át a veszprémi püspökök székhelye is volt. Kitűnő védelmi adottságainakköszönhetően – a környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon épült erősség, amely 270 m tengerszint feletti magasságban épült – soha nem is került a török kezére; akkor sem tudták bevenni, mikor Sümeget megszállták a törökök.

1705-ben Rákóczi seregei hadtáp-központként használták a várat. Az osztrák seregek 1713-ban megtorlásul, hadgyakorlat címén megrongálták, majd felgyújtották. Ettől kezdve a sümegi vár két és fél évszázadon át elhagyatottan állt. Az 1960-as évektől kezdtek foglalkozni helyreállításával, s 1989-től, amikor Sümeg magánkézbe adta, Papp Imre és családja vezetésével megkezdődött a vár lassú felújítása, melynek révén lovardát, lovagi arénát, múzeumot is létrehoztak az erődítményben, s a kápolna helyreállítása is elkezdődött. A kápolna eredeti berendezését részben megőrizte, új oltárképet kapott. A 300 éves festmény (alkotója ismeretlen) a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja karján Jézussal, az alsó mezőben pedig a magyar szenteket (Szent Imre, Szent Margit, Szent Erszébet) és Szent István királyt, aki koronáját s vele országát a Szűzanya oltalmába ajánlja, valamint Szent László királyt.

A mostani nagyszabású felújítás alkalmával megújultak a tornyok, a teljes tetőszerkezet, és megerősítették a bástyákat. A vár a budai váréhoz hasonló, tíz kilométerről is látható megvilágítást kapott, akadálymentesítése nyomán mozgáskorlátozottak is látogathatják. Továbbá kialakítottak egy látogatóközpontot, rendezvények megtartására alkalmas multifunkcionális termet, és berendeztek egy, a vár történetét bemutató új kiállítótermet. A középkori hangulatban életre kelt várban gyermeknapi vártámadással, élő történelemórával, többnapos lovag- és apródképző táborral, középkori mesterségek és fegyverek interaktív bemutatásával és a várkertben kialakított históriás történeti játszóházzal várják a látogatókat.

A várkápolna is megújult, megszépült; tetőzete új faszerkezetes borítást kapott, belső terét tatarozták. A kápolna látogatható; eddig is szép számmal tartottak itt korhű hangulatú esküvőket, alkalmi szertartásokat; s egyházzenei, világi komolyzenei koncerteket is rendeznek ezután a területén. A várkápolnát az ünnepélyes átadáson Nagy József kanonok, sümegi plébános áldotta  meg.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben