Jövő héten lesz a Sztehlo szobor avatása – Háttérinformációk a szoborról

Meghívó

A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Sztehlo Gábor Alapítvány és a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség által szervezett ünnepi megemlékezés az evangélikus templomban lesz (1052 Budapest, Deák tér 4.). Igét hirdet Keveházi László lelkész, a liturgiát Ittzés János, Gáncs Péter és Fabiny Tamás püspökök végzik. Előadást tart Merényi Zsuzsanna tanár, beszédet mond Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Prőhle Gergely országos felügyelő, Rogán Antal polgármester, Horváth Ádám rendező és Donáth László lelkész. Énekel a Deák Téri Evangélikus Gimnázium énekkara, vezényel Bence Gábor. Olivier Messiaen Acte de Foi (Hitvallás) és La Source de Vie (Életforrás) című művét, valamint Johann Sebastian Bach G-dúr fantáziáját Pétery Dóra játssza orgonán. A szobrot Sztehlo Ildikó és Sztehlo Gábor, a lelkész gyermekei, valamint Breuer Katalin gyülekezeti felügyelő leplezik le.

A Sztehlo-szobor története

Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész – akinek testvére egykor „Sztehlo-gyermek” volt – Sztehlo Gábor születésének századik évfordulójára köztéri alkotással akart emlékeztetni a lelkész egykori gyermekmentő tevékenységére. A szobor makettjének elkészítése után, 2008 tavaszán a művész a Sztehlo Gábor Alapítvány képviselőivel együtt Donáth Lászlóhoz, a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség lelkészéhez fordult segítségért az emlékmű finanszírozásának és felállításának érdekében.  

Az egyházközség és az alapítvány vezetői a szobrász eredeti elképzelésének megfelelően először az I. kerületi Bécsi kapu téri evangélikus templom mellett szerették volna felállítani az alkotást. Az I. kerület polgármestere elutasította a kérelmezők támogatását, és azt javasolta, hogy a szobrot a Szilágyi Erzsébet fasorban, a Wallenberg-emlékmű közelében helyezzék el.   

2008. július elején az egyházközség hárommillió forinttámogatást nyert  az Oktatási és Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Lektorátusától a Törökországból megvásárolandó szürke márványkő beszerzésére A követ 2008 karácsonyán szállította Budapestre a Weiss és Kutas cég.

2008. augusztus végén, dr. Fabiny Tamás püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő az egyházközség kérését támogatva a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumához fordult, amely ötmillió forintot szavazott meg az emlékmű felállítására. Az egyházközség vezetőinek szervezőmunkáját további siker koronázta: 2008 őszén az alkotás elkészítését jelentős összeggel támogatta a Táncsics Mihály Alapítvány, a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap is.

A szobor felállításának helyszíne sokáig bizonytalan maradt. 2008 végén az alkotó és barátai a Deák tér mellett döntöttek, amely minden tekintetben megfelel a szobor elhelyezésére. A templom közelsége, a városi szívében található közterület kiemelkedően nagy forgalma sokaknak teszi majd lehetővé, hogy elgondolkodjanak Vígh Tamás szobrának üzenetén.

Erről legelőbb a Budapest Galéria szakértőit kellett meggyőzni. Az ő jóváhagyásukat követően mind a Fővárosi Önkormányzat, mind az V. kerüli Önkormányzat támogatta az emlékmű felállítását. 

Vígh Tamás művét Markolt György szobrászművész és a Weiss és Kutas cég kőfaragói realizálták. A szobor felállításának terveit és a műszaki engedélyezési dokumentációt Winkler Barna főépítész készítette. Az emlékműn elhelyezett táblák Félegyházi Károly iparművész alkotásai.   

„A szoborral személyes érzéseimet szerettem volna kifejezésre juttatni. Lehetett volna szépen redőzött, klasszikus, realista szobrot is készíteni, egy arcot, egy termetet, úgy, ahogyan Sztehlo Gábor kinézett – vallotta Vígh Tamás, a szobrot készítő mester. – Régi fotók alapján életre kelthetnénk őt így is, de azzal az egész ember élete és tettei sikkadnának el, márpedig Sztehlonál ez a lényeg. Azt szeretném, ha a szobor láttán az emberek a valódi értékek felé fordulnának. Mai világunkban az embereket újra rá kell ébreszteni arra, mi történt annakidején, a világháborúban, milyen rettenetes volt a Holokauszt. Elgondolkodtatni szeretnék, nem egyszerűen csak eléjük tárni valamit.” (forrás: www.evangelikus.hu)

Vígh Tamás, az alkotó 

Vígh Tamás szobrász 1926-ban született Csillaghegyen. 1945-46-ban hajógyári munkás, 1946-tól a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, Ferenczy Béni tanítványa. 1975-1986-ig tanár a Képzőművészeti Főiskolán, 1986 és 1990 között a Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség elnöke. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

Főbb művei:

Ferenczy Béni (portré, 1953)
Katona József (emlékmű, Kecskemét, 1960)
Három táncosnő (Székesfehérvár, 1964)
Magvető (dombormű, Debrecen, 1965)
Három harsonás (zuglói posta, 1967)
Szeretet (épületplasztika, Komárom, 1968)
Partizán emlékmű (Karancsberény, 1970)
Bartók Béla (portré, 1970)
Életfa kompozíció (emlékműterv Erdély Miklóssal, 1972)
Radnóti, Petőfi (Margitsziget, 1970, 1973)
Nagy László (Ajka, 1980)
Városalapító (Esztergom, 1980)
József Attila (Pécs, 1981-90)
Sztehlo Gábor (dombormű, Budai Vár, 1986)
Pilinszky (dombormű, Székesfehérvár, 1990) 

Ki volt Sztehlo Gábor?  

1909. szeptember 25-én Budapesten született. Édesapja, Sztehlo Aladár jogász, édesanyja, Haggenmacher Mária volt. Sztehlo Gábor a család hat gyermekéből harmadikként született. 1909 Szilveszter napján keresztelte meg Scholz Gusztáv püspök.
Sztehlo az első elemi osztályt magántanulóként végezte, aztán a Deák téri evangélikus elemi iskolába járt. A gimnáziumot a cisztercieknél kezdte, majd a Lónyai utcai református gimnáziumba, később a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. 1927-ben végül Sopronban érettségizett.
Hatodikos gimnazistaként határozta el, hogy evangélikus lelkész lesz, ezért 1927-ben jelentkezett a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Teológiai Karára, amelyet 1931-ben végzett el. Ezután egy évre ösztöndíjat kapott Finnországba, majd amikor hazajött, 1932. május 28-án szentelte lelkésszé D. Raffay Sándor püspök.
1932-ben káplán lett a budavári gyülekezetben, egy évvel később pedig a hatvani gyülekezet lelkésze, ahol templomot épített.
Ezután a nagytarcsai gyülekezet első önálló lelkésze lett, 1935 és 1942 között. 1938-ban létrehozta a nagytarcsai Tessedik Sámuel népfőiskolát.
1935-ben feleségül vette Lehel (Lülik) Ilonát. Két gyermekük született: Gábor (1937) és Ildikó (1941).
1942-ben Raffay püspök Budapesten kórházlelkésszé nevezte ki.
1944 márciusában szintén püspöki megbízatásra, a református Jó Pásztor Egyesülettel együtt, zsidó gyermekek szervezett mentésébe fogott.
1944 októberétől – 1950 januárjáig tartós szabadságot kapott az evangélikus egyháztól.
1944 karácsonyáig ismerős és felajánlott családi házakban, összesen 32 ilyen otthonban szervezte meg a gyermekek mentését, elhelyezését és ellátását a svájci Vöröskereszt anyagi és erkölcsi támogatásával.
1945 tavaszán az árván maradt, legkülönbözőbb korú gyermekek számára létrehozta a PAX gyermekotthont, és iskolát épített a Weiss Manfréd által felajánlott magánterületen. Ez lett a szomorú időben az „Örömváros” – „Gaudiopolis”, amelyben a Sztehlo-gyermekek egy családként éltek.
1950. január 7-én a PAX otthonokat államosították. Sztehlo segédlelkész lett a budavári, kelenföldi, majd a kőbányai gyülekezetben.
1951 októberétől tíz éven át szervezte a szeretetotthonokat az evangélikus egyházban, többek között nevéhez fűződik a fogyatékos gyermekeket és öregeket gondozó pesthidegkúti szeretetotthon.
1956-ban családja Svájcba költözött, de ő itthon maradt. 1961 decemberében látogatta meg őket, de szívinfarktust kapott és orvosai tanácsára kint maradt. 1962-ben Hochfluh-Hasliberg kerületi papjaként vállalt szolgálatot.
1972-ben kapta meg a legmagasabb izraeli kitüntetést, az Igazak Yad Vashem érmét, 2000 zsidó gyermek megmentéséért. Az „Igazak Ligetében” emlékfát ültettek neki.
1969 és 1974 között Interlaken der Oberhasli kerület lelkészeként szolgált 1974. május 28-án bekövetkezett haláláig.
1973-ban Nobel-békedíjra terjesztették fel, de nem ő kapta meg. Amikor 1984-ben felesége meghalt, mindkettejük urnája hazakerült a Farkasréti temetőbe.  

Hasznos háttéranyagok:

Könyvek:

Sztehlo Gábor: Isten kezében. Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1986.

Koren Emil: Sztehlo Gábor Élete és szolgálata. Országos Evangélikus Múzeum

kiadása, Budapest, 1994.

Bartosné Stiasny Éva: Háborúban békességben. A Bogár utcai gyermekotthon

lakóinak csodás megmenekülése. Luther Kiadó, Budapest, 2005.

Velünk az Isten! Sztehlo Gábor evangélikus lelkész (1909–1974) Svájcban elmondott, rajzaival illusztrált igehirdetései. 1972–1974. Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány, Budapest, 2005.

Merényi Zsuzsanna: Sztehlo Gábor, a gyermekmentő. Készült a Pedagógus Szakma Megújítása Projekt és az Evangélikus Országos Múzeum támogatásával. Budapest, 1993.

Miklya Luzsányi Mónika: Hogy véget érjen a sötétség. Harmat – Koinónia, Budapest–Kolozsvár, 2003.

Miklya Luzsányi Mónika: Frontvonal. Harmat, Budapest, 2003.

Sztehlo Kornél: Kétszáznegyven esztendő az egyház szolgálatában. Művelődéstörténeti rajzok. Hornyánszky Viktor nyomda, Budapest, 1908.

Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek. A kitelepítések tragédiája. Kráter Kiadó, Pomáz, 2008.

100 éve született Sztehlo Gábor. Luther Kiadó, Budapest, 2009. 

Szócikkek:

Ki volt Sztehlo Gábor? http://www.sztehlo-gabor-alapitvany.hu/kivolt.htm

Wikipédia szócikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sztehlo_G%C3%A1bor 

Filmográfia:

Radványi Géza: Valahol Európában című filmje. 1947. http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=2597

Szántó Erika: A Gyermekmentő című dokumentumfilmje. 1985. http://www.mtv.hu/arckepcsarnok/index.php?_page=adatlap&_id=270

Gaudiopolis − In memoriam Sztehlo Gábor. – Szántó Erika filmje. 1989. http://www.port.hu/gaudiopolis_-_in_memoriam_sztehlo_gabor/pls/fi/films.film_page?i_film_id=102463&i_city_id=3372&i_county_id=-1

A Gaudiopolis című film az MTV Videótárában: http://old.hirado.hu/videotar/?id=44272 

Internetes cikkek a www.evangelikus.hu portálon Sztehlo Gáborról és a 2009-es Sztehlo évről:

Sztehlo utcát avattak Budapesten, 2008. szeptemberében: http://www.evangelikus.hu/aktualis/sztehlo-gabor-utca

Sztehlo emlékév lesz 2009 a Magyarországi Evangélikus Egyházban: http://www.evangelikus.hu/lapszemle/sztehlo-emlekevet-hirdetett-az-evangelikus-egyhaz

Riport a szobor készítéséről, beszélgetés Vígh Tamás szobrászművésszel: http://www.evangelikus.hu/interju/kulisszatitkok-megmutatjuk-a-keszulo-sztehlo-szobrot

Sztehlo Gábor emlékkiállítás nyílt Budapesten, 2009. május 14-én: http://www.evangelikus.hu/aktualis/az-otthonteremto-2013-megnyilt-a-sztehlo-kiallitas-az-evangelikus-orszagos-muzeumban

Sztehlo konferencia május 25-én: Képes riport: http://www.evangelikus.hu/aktualis/a-sztehlo-konferenciarol-2013-kepekben

A konferencián elhangzott egyes hozzászólások a www.evangelikus.hu/interju rovatban találhatóak meg:

Prőhle Gergely: http://www.evangelikus.hu/interju/prohle-gergely-megnyito-beszedeben-sztehlo-gaborrol-mint-vagany-embererol-beszelt

Ittzés János: http://www.evangelikus.hu/interju/ittzes-janos-201esztehlo-gabor-eletenek-titka-az-hogy-szent-volt-201d

Balogh Zoltán: http://www.evangelikus.hu/interju/balog-zoltan-sztehlo-gabor-szemuvegen-keresztul-kell-latnunk-a-dolgokat

Lévai Katalin: http://www.evangelikus.hu/interju/levai-katalin-201esztehlo-igaz-ember-volt-aki-sokara-nyerte-el-azt-az-elismerest201d

Dr. Harsányi László: http://www.evangelikus.hu/interju/dr.-harsanyi-laszlo-201eemlekezni-es-emlekeztetni-kell-201d

D. Keveházi László: http://www.evangelikus.hu/interju/d.-kevehazi-laszlo-sztehlora-emlekezo-koenyvet-mutatta-be-a-konferencian

Dr. Kovács Ábrahám: http://www.evangelikus.hu/interju/dr.-kovacs-abraham-elias-jozsefrol-es-a-jo-pasztor-misszioi-bizottsag-munkajarol-beszelt

Horváth Ádám: http://www.evangelikus.hu/interju/horvath-adam-201esztehlo-gabor-kisugarzasanak-fertozoettjei-vagyunk-201d

Mirjam ben Dávid: http://www.evangelikus.hu/interju/mirjam-ben-david-201ea-mentok-es-mentettek-sorsa-koezoes-201d