Oltárképünk kis Jézusa a "Francia Becsületrend lovagja"
Budapest - A kétezres évek elején egy nagycsütörtöki istentisztelet és a részben megtörtént úrvacsoraosztás után, nehezen járva két botra támaszkodva egy idős hölgyet láttam a fasori templomból távozni. Hátul egy páran arról beszéltek, hogy a most eltávozott idős hölgy volt oltárképünk a Benczúr remekmű kis Jézusának modellje. Forrás: fasor.hu / Szabó István írása.
Az oltárkép egyik olaj vázlata
Hajtott a kíváncsiság, beszéltem Szirmai esperes úrral. Ő már részben hallott a néniről, majd telefonon beszélt vele, és megbeszélt egy találkozót. Az esperes úrral kétszer meglátogattuk, és elbeszélgettünk az oltárképről, életéről.
A néni dr. Szelényi Tiborné szül. Elischer Edit volt, és itt lakott a Bajza utcában. Az Elischerek Felvidékre betelepült német származású evangélikusok voltak. 1912-ben I. Ferenc József lakóhelyükről a "thurzóbányai" előnévvel tüntette ki a családot. A család több férfitagja is járt iskolánkba és tanított, pld. Elischer Józsefet 12 évi tanítás után a nagyszebeni tankerület főigazgatójává nevezték ki.
Az Elischer család híres műpártoló és jelentős műgyűjtő volt. Ilyen híres családtag volt Edit néni nagyapjának testvére, Elischer Boldizsár (1818-1895) ügyvéd, magántanár, aki 4100 darabból álló Goethe gyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Az átadást unokaöccse, Edit néni nagyapja bonyolította le azzal a feltétellel, hogy a gyűjtemény örök időkre az Elischer-féle Goethe gyűjtemény nevet viselje.
A nagypapa Elischer Gyula, aki maga is jelentős gyűjtő volt, baráti kapcsolatba került Benczúr Gyulával (1844 - 1920). Templomunk elkészültekor a presbitérium őt kérte fel, hogy tárgyaljon Benczúr Gyulával az oltárkép megfestéséről. A témáról döntöttek, de Benczúr Gyula azt kérdezte, hogy honnan szerezze a csecsemő modelljét. Erre Elischer Gyula azt mondta, hogy a kérdés megoldott, mert ott van modellnek az ő kis unokája.
Edit néni 1906-ban október 16-án született. Nagyapja a híres Gerbeaud cukrászda tulajdonosa volt, aki nem a cukrászdájára volt annyira büszke, hanem arra, hogy Magyarországon az első csokoládégyára volt. Édesanyja Svájcból a Jura hegységből származott. Hárman voltak lánytestvérek, mindegyikük négy nyelven beszélt. Otthon csak franciául társalogtak.
Edit néni a Deák téri elemi iskolába járt, majd az Evangélikus Leány Líceumba a Veres Pálné utcába, és Raffay püspök úrnál konfirmált. Esküvője a Deák téri templomban volt Keken András szolgálatával. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy kislány korában sokat jártak át családostul Benczúr Gyuláékhoz, a ma már róla elnevezett utcába. Az oltárképpel kapcsolatban megkérdeztem, hogy az édesanyja volt-e Mária modellje. Mivel a kép festésekor csecsemő volt, erre nem tudott válaszolni. Ekkor édesanyjáról kértem régi fényképeket. Tudott mutatni, de csak 1923-as, 1925-ös felvételeket. A képeken az édesanyja 99%-ban hasonlított az oltárkép Máriájához.
A képen a féloldalt látható térdeplő fejedelemben - középkori szokás szerint - Benczúr Gyula önmagát festette meg.
A germán fejedelem modelljéről nem tudunk semmit.
A szerecsenkirály alakját egy VII. kerületi úgynevezett "chicágói" cigányfiúról mintázta. Azért hívták a VII. kerületet Chicágónak, mert a kerületből sokan vándoroltak oda a századfordulón, és itthon a VII. kerület szintén nagy gyorsasággal épült. Az 1910-es évek elején Tisza István Raffay Sándor deák téri lelkészt is kiküldte az Egyesült Államokba, hogy próbálja a családokat hazatérésre bírni, de azok addigra már otthonosan éltek az Államokban, nem jöttek haza.
Elmondás szerint az aranyserleget tartó fiú Benczúr Gyula egyik mecénásának fia volt.
Állítólag a ló előtt álló három alak közül még a legbelső is Benczúr Gyulát ábrázolja.
Az oltárkép az 1913-ban elkészülte óta kétszer hagyta el templomunkat: 1., 1944-ben Budapest ostroma miatt Kemény Lajos esperes úr átvitette a Damjanich u. 28/b pincéjébe. 2., 1973-ban a templom belső tatarozásakor.
Változtak az idők, jöttek az államosítások, Edit néni nyelvtudása miatt az amerikai, majd a francia követségen dolgozott a kereskedelmi osztályon. Az Államvédelmi Osztály kémkedéssel vádolta. A kihallgatója azt mondta, ha az utcán vesz egy újságot és beviszi a követségre, az már kémkedés. Így koholt vádak alapján 6 év börtönre ítélték (5 éven felül a börtön már súlyosbított). Bíróságának elnöke a rettegett Olthy bíró volt, akinek utolsó szava ez volt hozzá: "nem azért ítélem el amit tett, hanem amit nem tett meg". A letöltött 6 évből 1 évet az Andrássy út 60-ban, 2 évet Kalocsán, rövid ideig Egerben, majd 3 évet Nyíregyházán raboskodott. 1956 szeptemberében szabadult, férje hűséggel várta. Itthon jó pár évig rendőri felügyelet alatt volt, és abból élt hogy nyelvórákat adott. Úgy emlékezett vissza a börtönévekre, hogy "minden megpróbáltatás ellenére sikerült embernek maradnia".
A francia nép iránti szolgálatáért magyarországi látogatása alkalmával Chirac francia köztársasági elnök, kifejezve országa megbecsülését, a legmagasabb francia katonai és polgári érdemrenddel, a "Becsületrenddel" tüntette ki. Ennek jelvénye: babérkoszorú övezte ötágú fehér zománckereszt, elején a francia köztársaság jelképe, a női fej, a hátlapon két keresztben fekvő zászló, körülötte felirat: Honneur et patrie (´Becsület és haza´). A kitüntetés szalagja piros.
Dr. Szelényi Tiborné Elischer Edit 2004. január 7-én hunyt el 98 éves korában, és családjához a Kerepesi temető Gerbeaud - kriptájába temették.
Életem egyik legnagyobb ajándékának tekintem, hogy ismerhettem Edit nénit, hallgathattam életének történetét. Tudom azt, hogy az eljövendő időkben az oltárkép szereplőivel együtt továbbra is ékessége lesz Pecz Samu remekművének, neogót templomunknak.
