Mindenszentek és halottak napja
Összeállításunkból megtudhatják, mióta ünnep Mindenszentek és halottak napja? Miért szeretjük ezt az ünnepet? A költők hogyan emlékeznek verseikben ezekre az őszi eseményekre?
Mióta ünnep mindenszentek és halottak napja?
November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
Reformáció, halloween, mindenszentek, halottak napja: mit is ünnepelünk?
Mindenszentekkor a katolikus egyház tanítása szerint azokról a szentekről emlékezünk meg, akik személy szerint nem szerepelnek a naptárban. Az utóbbi két században szinte teljesen összekapcsolódott ez az ünnep a halottak napjával, ráadásul az angolszász eredetű halloween is megjelent az ünnepek sorában. A reformáció ünnepe szinte teljesen kiszorulva, csendben húzódik meg ebben az október végi-november eleji ünnepi kavalkádban.
Ady és Reményik párbeszéde Halottak napján
Budapest - Mindenszentek és Halottak napja: Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. A sírokon égő gyertyák fényénél imádságra kulcsolódnak a kezek, s a krizantémokkal, őszirózsákkal feldíszített sírok közötti, novemberi hideg csendben megelevenedik Ady Endre fájdalomtól harsogó verse és rá Reményik Sándor válasza.
Temetői lopások – Leborulni egy kereszt tövébe
Nem új dolog a temetői lopás, de nem először hallom az utóbbi időben: különböző egyházak berkeiben panaszkodnak arra, hogy mintha megszaporodtak volna ezek a fajta lopások. Több város rendőrkapitánysága kérte a temetőbe látogatókat, ne vigyenek komolyabb értékeket a temetőbe, illetve soha ne hagyják őrizetlenül, még rövid időre sem, a táskájukat, szatyraikat a sírok mellett. Legutóbb saját családom egy idős rokonát rabolták ki egy sírlátogatáskor. Ő nem volt eléggé figyelmes. De nem bánná, ha lenne az egésznek következménye – nem hatósági, hanem Istennél elrendelt.
„Mégis szeretem ezt az ünnepet...!” – Halottak napi töprengés
Szeretem a halottak napját, fájdalmasságával együtt szeretem. Biztos vannak, akik a tennivalót látják benne, és fontos számukra, hogy ilyenkor rendbe tegyék szeretteik sírját, megtisztítsák a köveket, elrendezzék a virágokat. Igen, erre is szükség van. Van, akit szokás hajt ki a temetőbe, jön a család, hát velük jön ő is. Jó, hogy így tesz. Szöveg: Heinemann Ildikó
Halloween ünneplése helyett keresztény szórakozási lehetőségeket kínálnak
Madrid – A La Razón című spanyol napilap egyik cikke spanyol, francia és chilei katolikusok kezdeményezéseit ismerteti, akik keresztény szellemiségű szórakozási lehetőségeket kínálnak a halloween-napi szokások helyett. Forrás: Magyar Kurír
Jézus Ween vagy Halloween?
Bibliák és fehér pólók – édességek és hátborzongató jelmezek helyett. A Jesus Ween amerikai szervezet keresztény alternatívát kínál a kísérteties Halloween ünnepre. Eltérő sikerrel. Forrás: pro-medienmagazin.de, mindennapi.hu
„Halottja van mindannyiunknak...”
„...hisz percről-percre temetünk.” Halottak napja... ez az elnevezés mindig is egy kicsit zavarba hozott. Felkavaró birtokviszony... Nem, ez a nap talán inkább az élőké, és az el nem múló emlékezeté. De ez sem jó, mert az emlék kopik, fakul, megmásul, míg a szeretet: az él, az marad, az örök. Ami szeretteinkhez, halottainkhoz fűz, akik számunkra – s ez is ugye milyen ellentmondás – élnek. Nekem legalábbis, vannak perceim, ritka-ajándék ébrenléteim vagy inkább álmaim, amikor eltűnik a határ a két világ között. Az élőknek, igen, nekünk van szükségünk arra, hogy szeretteinket, akik már nincsenek közöttünk e földi lét dimenzióiban, egészen valóságosan és konkrétan emlékezetünkbe idézzük, felkerekedjünk, meggyújtsunk egy mécsest, és erősen, erősen rájuk gondoljunk. Mert „ma ünnep van, ma sírhatunk.” (Ady Endre: Halottak napján című verséből - 1899. november 1-jén vetette papírra ezt az annyira „adys” költeményt – való iménti és a címbeli idézet is.) – Kőháti Dóra írása. Megjelent: Evangélikus Élet, 2009. 11. 01.
