Réz-Nagy Zoltán: Gyermek- és ifjúsági karácsony – jelenetek 3. /modern kor

Karácsony 1929-ben, a világválság évében

Stimmer: - Hová siet Tannenbaum úr?
Tannenbaum: - Stimmer, maga nem tud semmit?
Stimmer: - Mit kellene tudnom?
Tannenbaum: /Az órájára néz/ Van megtakarított pénze Stimmer?
Stimmer: - Persze hogy van, a Nationalbankban…
Tannenbaum: - Akkor rohanjon és vegye ki, minél hamarabb! Én is ezt teszem…
Stimmer: - De miért?

Tannenbaum elfut

Újságárus: - A miniszterelnök közleménye a gazgasági válságról. Mi lesz a német nemzeti bankkal? Mennyit törlesztett eddig Németország jóvátételül, és mennyit kellene még? Vajon a háborús vereséget okoljuk miatta? Tessék tessék! Itt az új Berliner Zeitung!

Stimmer vesz egy újságot, belelapoz, a fejéhez kap, majd maga is sietni kezd
Találkozik Schwarzzal.

Schwarz: - Stimmer, hová siet!?
Stimmer: - Maga az Schwarz, olvasta a mai újságot? Sorra jelentenek be fizetésképtelenséget a bankok, megyek, hogy felvegyem a megtakarított pénzemet, amíg nem késő.
Schwarz: - Csak nem a Nationalbank-hoz igyekszik!
Stimmer: - De oda, miért?
Schwarz: - Én onnan jövök… /Egy papírt nyom az orra alá/ Látja ezt? Ezt kaptam a pénzem helyett.

Stimmer kikapja a kezéből. Olvassa, majd megszólal

Stimmer: - Ez hihetetlen.
Schwarz: - Nem akarom elkeseríteni, de ha odamegy és végigállja azt a több kilóméteres sort, maga is kap majd egy ilyen papírt pénz helyett, mint én. Az állása megvan még?
Stimmer: - Az állásom, persze hogy megvan, miért?
Schwarz: - Mert engem két napja rúgtak ki az operaházból.
Stimmer: - Kirúgni Magát? Hát igen, az Operaház gazdasági vezetőjére már régóta panaszkodnak, de hogy ilyen súlyos legyen a helyzet. De a mi színházunk stabil, minden nap telt házzal játszunk… És mire hivatkozva bocsátották el?
Schwarz: - Tudja, leépítés: így nevezték.
Stimmer: - Visszatérve a Bankra, maga melyik banfióknál volt?
Schwarz: - A Spree mellettiben.
Stimmer: - Akkor én a Friedrich Strasse-hoz megyek, hátha… Egy élet munkája, az összes megtakarított pénzünk… Ezt nem hagyhatom.

Sietősen elindul

Schwarz: /előcsomagolja a hangszerét aztán Stimmer után kiabál/ Áldott karácsonyt, ha addig nem találkoznánk!

Játszani kezd, közben feltűnik Tannebaum, elegáns ruha helyett svájc sapkában és munkásköpenyben

Krumpliárus: –Tessék! Itt a krumpli. Itt a kiváló krumpli! Olcsón adom!

Megáll Schwarz előtt, kivesz két krumplit és Schwarz hangszertáskájába teszi, majd továbbmegy
Tannenbaum: /Leteszi a krumblis kosarat, majd tűnődve beszélni kezd/ Jobb zenésznek tartom magam, mint zöldségesnek. Talán nekem is kolduszenésznek kéne állnom… Most, hogy a színháztól elbocsátottak, nem sok választásom maradt.
Szegény Stimmer, még nem tudja, hogy őt is az utcára tették. Micsoda karácsony ez az idei!?

Előveszi a hangszerét és játszani kezd, majd jön egy járókelő, és vastag pénzköteget dob a hangszertartójába
Tannenbaum megvárja még távozik, majd sietősen leteszi a hangszert, felkapja a vastag pénzköteget és azt lóbálva kiabál

Tannenbaum: - Micsoda szerencse, hogy pont itt ment el előttem! Mennyi pénz!

Előtűnik Stimmer, odamegy és mosolyogva, fejét csóválva figyeli. Tannenbaum észreveszi, és lefagy arcáról az öröm, és kérdőn fordul Stimmer felé

Tannenbaum: - Csak nem leértékelték megint?
Stimmer: /Kiveszi a kezéből a pénzt/ Talán tudsz belőle venni egy jegyet a fiákerre, esetleg vehetsz belőle Négy tojást.
Tannebaum: - Rendben, akkor elfelezem veled.
Stimmer: - Nem szorulok rá a segítségedre.
Tannenbaum: - Biztos vagy ebben?
Stimmer: /Megragadja/ - Jártál a szinházban! Megtudtál valamit?
Tannenbaum: - Az állásod…
Stimmer: /Elengedi/ Nem, az nem lehet! Ugye csak viccelsz!?
Tannenbaum: - Bár úgy lenne.

Egy betlehemező jön

Betlehemező: - Szabad-e ide bejönni Betlehemmel?
Tannenbaum: - Nem látod, hogy mi is épp koldulni készülünk?!
Betlehemező: - A fél ország koldusbotra jutott, de attól még kell betlehemezni.
Mióta Jézus megszületett, azóta van betlehemezés. Attól, hogy tönkre mentünk és koldusbotra jutottunk, még nem szűnhet meg a betlehemi ének és dícséret.
Stimmer: - Jó Betlehemezzünk, de a mi betlehemezésünkbe nem sok köszönet lesz:

Betlehembe kéne menni,
De az út biz nagyon hosszú.
Sok pénzt kéne ahhoz kapnunk
Bankunk meg kezd csődbe menni

Betlehembe kéne menni
Ottan talán választ kapnánk
Miért, hogy a sok millióból
Csak egy vacak tojást kapni

Betlehembe kéne menni
Úgy hírlik, ott kapnánk állást
Beállnánk mi József mellé
Tartanánk a gerendáját

Betlehemező: - Na, jó lesz ez! Igen, ilyen időket élünk. „Beállnánk mi József mellé, tartanánk a gerendáját!” /Megveregeti Stimmer vállát/ Remek, hát mégis újjászülethet a betlehemezés ebben az országban?!

Vége