Betlehemes Játék 2004, Hévíz
BETLEHEMES JÁTÉK
BEVONULÁS: CHARPANTIER: TE DEUM (orgona + trombita)
KÖSZÖNTŐ
ÉNEK: Várj, és ne félj…. (kórus+orgona+fuvola)
KONFERÁLÓ: Az emberiség adventjének sötét éjszakájában, szívében a megváltás utáni
vággyal bolyong Ádám, az örök ember. Szeme előtt ott lebeg még a
paradicsom kapuját őrző angyal, kezében tüzes karddal. Úttalan utakon,
kietlen tájakon, meredek sziklák között a bűn szédítő mélységei fölött vezet
útja. Lelkét véresre tépte a megismert rossznak és jónak küzdelme. Vállát
az isteni átok súlya nyomja. Azóta évezredek peregtek le már az idő homok
óráján.
EMBER: Eljön-e hát végre az idők teljessége? Eljön-e a megígért Messiás? Vagy
talán az egész puszta ábránd? (leborul)
KER. JÁNOS: A pusztába kiáltónak ez a szava: készítsétek az Úr útját. Töltsetek fel min-
den völgyet. Legyen egyenessé az egyenetlen. Simává, ami göröngyös,
hogy meglássa majd minden ember az Isten üdvösségét!
ÉNEK: Jöjj el, jöjj el Emmánuel…. /1. vsz./ (kórus+orgona)
EMBER: Hozzád emelem, Uram, a lelkemet. Tebenned bízom és nem szégyenülök
meg!
KÓRUS: Évezredek hosszú során át bolyongtál, ó ember, a lélek éjszakájában és a
bűnök sötétségében. De most emeld föl fejedet, mert elkövetkezett a meg-
váltásod! Sohase felejtsd el, ó ember, hogy isteni fényre születtél és a
sötétség már nem otthonod.
KONFERÁLÓ: Isten a próféták által is egyre vigasztalta, bátorította az embereket, hogy
csak higgyenek, várjanak türelemmel, mert dereng már és mindig erősebb
lesz a fény. A halvány csillag fénye mind jobban felragyog, egyre jobban
megvilágosodik az Eljövendő alakja, és mindig közelebb érkezik az idők
teljessége. Hallgassuk csak, mit mond Izaiás próféta:
IZAIÁS: Halljátok Isten szavát: „Íme a Szűz méhében fogan és Fiút szül.
Neve: Emmánuel, és ez azt jelenti: Velünk az Isten. A nép, amely sötét-
ségben jár, nagy világosságot pillant meg. Fény támad azok számára,
akik a halál árnyékában laknak.”
(egy kis angyal meggyújtja az első gyertyát)
KÓRUS: Hiszünk Tebenned, égi szent követ. Út, Igazság, Élet,
Hittel vallunk Téged Istenünknek, Üdvözítőnk!
KONFERÁLÓ: Mikeás próféta jó előre azt is megmondta: hol fog megszületni a várt
Megváltó.
MIKEÁS: Te Betlehem, kicsiny vagy ugyan Júda városai között, mégis
belőled származik népemnek Megváltója.
(a második gyertya meggyújtása)
KÓRUS: A próféták lelkei láttak szent jelenésekben, s Téged békességben
vártak, édes Üdvözítőnk. Íme, jön is már az előhírnöke. Róla
jövendöl Malakiás próféta.
MALAKIÁS: Íme, én elküldöm angyalomat színed előtt, hogy elkészítse utadat
és csakhamar eljön templomához az Úr, akit ti kerestek és vártok.
(a harmadik gyertya meggyújtása)
KÓRUS: Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő…. /1. és 4. vsz./ (kórus+orgona)
EMBER: Harmatozzatok, égi magasok. Ontsátok felhők, az igazat!
Nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt!
(a próféták félkörben körülállják az Embert és ők is megismétlik
az Ember után)
KONFERÁLÓ: A szelid csillag fénye már bíborló hajnalpírba ment át, s az égen
már felderengett az ígéret fénye. A vágytól csengő hangra a
mindenség zúgja a visszhangot:
MIND: Jöjj el, Urunk, áldott Üdvözítőnk, és segítsd árva népedet!
(közben kivonulnak, csak a konferáló marad)
KONFERÁLÓ: És akkor hajnalpírban egy ragyogó jel tűnt fel az égen: egy
asszony, akinek öltözete a Nap volt, lába alatt a Hold, fején
12 csillagból korona. Eljött az erős Asszony, az új Éva. Lelke
tisztán ragyogott, a neve: Mária. (Mária jön) Íme, elérkezett
az idők teljessége. Isten kiválasztotta az isteni Gyermek édes-
anyját, Máriát, aki ezt az örömhírt Gábor főangyaltól tudta meg,
ahogyan ezt Lukács evangélista megírta:
LUKÁCS EV.: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy
szűzhöz. A szüzet Máriának hívták és jegyese volt egy József nevű
férfinak, aki Dávid családjából származott.
(a negyedik gyertya meggyújtása)
FŐANGYAL: Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled és áldott
vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
KONFERÁLÓ: Mária meglepődött, de az angyal megnyugtatta.
FŐANGYAL: Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Méhedben
fogansz és fiat szülsz. Jézusnak fogod hívni. Nagy lesz Ő, a
Magasságbelinek Fia. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak
trónját. Uralkodni fog mindörökké és királyságának nem lesz
vége.
MÁRIA: Hogyan történik mindez?
FŐANGYAL: A Szentlélek száll rád és a Magasságbeli ereje borít el. Ezért a
születendő szent is az Isten Fia lesz.
MÁRIA: Az Úr szolgálóleánya vagyok, történjék velem szavaid szerint.
KONFERÁLÓ: Mária még ezekben a napokban a hegyekbe utazott. Zakariás
házába tért be, s köszöntötte Erzsébetet:
MÁRIA (belép): Atyáink Istene áldjon meg téged, ó Erzsébet!
ERZSÉBET: Ah, az Úr szolgáló leánya! Áldott a te méhednek gyümölcse.
Hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám?
Boldog, aki hisz annak beteljesedésében, amit az Úr mondott
neki.
(Mária egyedül marad. Szívéből dalban csordul ki az öröm):
MÁRIA: Uram, ma Téged dicsér lelkem…..(Mária + kórus énekel)
EVANGÉLISTA: És Augustus császár rendeletet adott zsidóországban…
KIKIÁLTÓ: (kürttel jelzi és hívja a figyelmet, azután hatalmas irattekercset
bont ki és olvassa:)
Tisztelettel vegyék tudomásul a nagy Augustus császár rendeletét
Mi, Augustus, a rómaiak leghatalmasabb császára, az Izraeliták
és Júda királya, azt parancsoljuk Júdea izraelita lakóinak.
Először: Mindenki, aki Dávid családjából származik és Júdea
földjén született, köteles abba a városba menni és magát ott
feliratni. Másodszor: megparancsoljuk, hogy mindenki a maga
városában köteles a császár adóját megfizetni. Harmadszor:
Mivel pedig ezt a parancsot nyilvánosan és minden lakosnak
tudomására hozzuk, úgy mindenki köteles magát ehhez tartani.
A fölséges császár nevében: Cirinusz, Szíria helytartója. (kürt)
JÓZSEF: Mária, látom, hogy lépted napról-napra nehezebb lesz, az én
szívem pedig súlyos aggodalomtól terhes. Augustus, a rómaiak
hatalmas császára tudtunkra adta, hogy összeírást rendel el.
Persze, tudni akarja, hogy mennyi adót vethet ki ránk. A kijelölt
időre mindenkinek szülővárosában kell lennie. Mi Dávid házából
és nemzetségéből származunk. Betlehem a mi ősi városunk. Oda
kell elmennünk és összeírásra jelentkeznünk.
MÁRIA: Jegyesem, József, ne aggodalmaskodjál! Bíznunk kell és meg-
látod, megsegít az Isten.
JÓZSEF: Induljunk, hát akkor, Isten nevében!
MÁRIA: Őrizzen kegyelme mindörökké. Ámen.
ÉNEK: Harangszó (kórus+orgona+triangulum)
(József és Mária megérkeznek)
MÁRIA: (fáradtan áll meg) Nagyon elfáradtam… hosszú volt az út.
Vajon mi vár ránk itt a városban? Ad-e valaki nekünk szállást?
JÓZSEF: Ismerek itt egy szállásadót, oda betérünk. (József kopog)
1. SZÁLLÁSADÓ: Ki kopog az ajtómon?
JÓZSEF: Jó ember, az Isten nevében kérünk szépen szállást. Messziről
jövünk és már régóta úton vagyunk.
1. SZÁLLÁSADÓ: Úgy látszik elment az eszetek. Az én házam csak nagy urak
számára van berendezve. Talán nem tudjátok, hogy a város
minden szegény és gazdag népe ma mind ide érkezik és mind
szállást keres? Mit gondoltok? Megbolondultam, hogy ilyen
szegény jött-ment népnek adok szállást?
MÁRIA: József nézd meg még ott is!
JÓZSEF: Ó, jó ember eressz be minket. Nem bánom ha a szérűben
vagy az istállóban adsz szállást, csak eressz be. Nincs
pénzem, azért nem akar senki beengedni.
II. SZÁLLÁSADÓ: Jaj kedves barátom, ha pénzed nincs, akkor nem is illesz ide
közénk. Ez a hely csak a gazdagok részére épült. Keress
magadnak hozzád illő helyet.
I. PÁSZTOR: (szelíden, kedvesen) Jó ember és jó asszony, rám bíznátok-e
magatokat? Én elvezetlek benneteket egy barlanghoz,
istállónak szoktuk használni...De most ezen a szép éjszakán
nyájunkkal kint vagyunk a mezőn… Tudom nem szép és
nem kényelmes ott a pajtában de hát ott mégiscsak födél
alatt lehettek, és szalma is van ott elég és megvéd a hidegtől.
MÁRIA: A Jó Isten bőségesen fog megjutalmazni, hát induljunk.
KONFERÁLÓ: Mély csend borult mindenre. Mélyen bent járt az idő az éjsza-
kában, mikor égi trónusodtól, Urunk, mindenható Igéd leszállt
közénk. Elérkezett a legcsodálatosabb, a legszentebb éjszaka:
Isten Fia megszületett Betlehemben…
ÉNEK: Handel: Örvendj világ…. /1-2. vsz./ (kórus+orgona+trombita)
1. ANGYAL: Leszállt a földre a legszebb éjjel,
Sugárzó fény özönlött széjjel,
Eljött közénk az ég királya,
Kicsike karját felénk kitárja, - Szívedet égő szívére várja.
A Szent Szűz hangja altatja lágyan,
Felcsendül a nagy éjszakában,
S hogy a mennyország a földre szállott,
Ő zengte a legszebb imádságot – Szemére csókolt halk, édes álmot.
KONFERÁLÓ: Betlehemen kívül a mezőn pásztorok tanyáztak, kint a szabad
ég alatt, s éjnek idején őrizték nyájukat.
ÉNEK: Csordapásztorok… /1. vsz./ (kórus+orgona+fuvola)
1. PÁSZTOR: (érkezik) Adjon Isten….. Hallottátok csak mi történt
Betlehemben? Éppen szemtanúja voltam, amikor két
szegény vándort: egy férfit és egy asszonyt nem fogadtak
be éjszakára. Úgy megsajnáltam őket, hogy elvezettem őket
a barlangistállóba…
ÖREG PÁSZTOR: Jól tetted, édes fiam. Aki a szegényen segít, az Isten is meg-
segíti.
2. PÁSZTOR: Ez az Augustus császár is valóságos zsivány. Kínoz és
gyötör minket, ahogy csak tud… Minden egyes embert
megszámlál, hogy még nagyobb, még több adót préseljen ki
belőlünk. Mindig csak a szegény embert nyúzza, mégis
csak igaz, hogy még az ág is a szegény embert húzza.
ÖREG PÁSZTOR:Bizony tele vagyunk bajjal és nyomorúsággal… elfeledték
az emberek az igaz Istent… de hát ez már nem mehet
sokáig… el kell jönnie annak, aki megváltja a világot, el
kell jönnie, akit az Isten megígért és akit a próféták meg-
jövendöltek. El kell jönnie a Messiásnak, akit vár a világ,
aki megtöri a gonoszok hatalmát és a szegényeket gyerme-
keinek fogja nevezni…
3. PÁSZTOR: Jaj, most már én is kezdek emlékezni, még nagyanyám
olvasgatta a szent könyvekből, hogy ha a Messiás eljön,
a fák csak úgy roskadozni fognak a gyümölcstől, nem lesz
többet üres kamra…
4. PÁSZTOR: Az lesz csak a szép élet, ha majd eljön a Messiás… csak itt volna már…
ÖREG PÁSZTOR: De jó lesz már pihenőre térni, későre jár az idő.
5. PÁSZTOR: Akkor aludjunk! Jó éjszakát! (elalszanak)
FŐANGYAL: Ne féljetek pásztorok, pásztorok, örömet hirdetek,
Mert ma néktek született, ki megjövendöltetett,
Egy Szűznek méhéből, tiszta Szűz véréből
Megváltó Istentek alle-alleluja.
ANGYALOK: Hogyha pedig e csodát, e csodát látni akarjátok,
Betlehembe menjetek és ott lészen jeletek:
Fogtok ott jászolban, pólyába takarva
Gyermeket találni, alle-alleluja.
1. PÁSZTOR: Ki az?
2. PÁSZTOR: Mi az?
ÉNEK: Angelus pastoribus….. /1. vsz./ (kórus+orgona+fuvola+csörgő)
4. PÁSZTOR: Hej, pásztorok, álmodtunk tán,
Angyalsereg járt a pusztán.
5. PÁSZTOR: Jó pár évet már megéltem,
Hanem ilyet még nem értem.
6. PÁSZTOR: Ti is láttátok az angyalokat?
Azt mondták, megszületett a Messiás.
7. PÁSZTOR: Betlehemben, jászolban fekszik.
8. PÁSZTOR: Akkor induljunk! Egy percet se késlekedjünk!
9. PÁSZTOR: De hisz ajándék nélkül nem mehetünk! Keressünk csak valamit!
ÉNEK: Jöjjetek ó hívek…. /1. vsz/ (kórus+orgona+trombita)
GÁSPÁR: Csillag támadt a komor égen,
Mennyei fénnyel messze keleten.
Hódoljunk hát a nagy királynak,
Istenünk drága szent Fiának.
Izraelben király született,
Menjünk imádni a szent Kisdedet,
Hódoljunk hát a nagy Királynak,
Istenünk drága szent Fiának.
KATONA: Kit kerestek idegenek?
KIRÁLYOK: A zsidók újszülött királyát, a világ Megváltóját. Láttuk csillagát
Napkeleten és eljöttünk, hogy imádjuk Őt.
KATONA: Újszülött királyról nem tudok. De mert a zsidók királyát keresitek,
jöjjetek, Heródes király elé viszlek titeket.
(Heródes elé mennek)
KATONA: Fölséges király! Ezek az idegenek a zsidók királyát keresik.
HERÓDES: Kik vagytok?
KIRÁLYOK: Napkeleti bölcsek és királyok.
GÁSPÁR: Az én nevem Gáspár.
MENYHÉRT: Az én nevem Menyhért.
BOLDIZSÁR: Az én nevem Boldizsár.
HERÓDES: Honnan jöttök?
KIRÁLYOK: Napkeletről.
HERÓDES: Kit kerestek?
MENYHÉRT: A zsidók újszülött királyát, a világ Megváltóját.
BOLDIZSÁR: Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk imádni Őt.
HERÓDES: Itt nem született király, de majd megkérdezzük a Főpapot.
FŐPAP: Parancsolj, fölség!
HERÓDES: Mondd meg, hol kell a zsidók királyának, a Messiásnak születnie?
Akit fényes csillag jelez a világnak!
FŐPAP: Betlehemben, fenség! Írva van a prófétáknál: „Te Betlehem, Júda
földje, éppen nem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között,
mert belőled származik majd a vezér, aki népemet, Izraelt
kormányozza, aki kezdettől fogva, az örökkévalóság napjaitól fogva
származott.”
HERÓDES: Hallottátok? Menjetek hát Betlehembe és keressétek meg Őt, s ha
megtaláltátok, gyertek vissza, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek
és imádjam Őt.
KIRÁLYOK: Köszönjük az útbaigazítást, király!
ÉNEK: Minden ember örvendjen… (kórus+orgona+gitár+fuvola)
KONFERÁLÓ: És lassan megérkeznek a pásztorok.
ÉNEK: Nyájukat elhagyva…. (kórus+orgona+trombita)
1. PÁSZTOR : Édes kis Jézuskám, mit adhatnék néked?
Az én pásztor szívem nagyon szeret téged.
Ezt hoztam elébe, fogadd hát el tőlem,
öleld a szívedre.
ÖREG PÁSZTOR: Soká vártam reád s íme megérkeztél,
Öreg napjaimra nagy fényt derítettél.
Add reám áldásod, hogy végső órámban
Lelkem hozzád szálljon.
KIS PÁSZTOR: Én hoztam egy báránykát.
4. PÁSZTOR: Én meg tejet, sajtocskát.
6. PÁSZTOR: Aranyat nem hozhattunk, szegény pásztorok vagyunk.
ÉNEK (ANGYALOK):
3. PÁSZTOR: Itt ismét küszöbön
A drága szent este.
Kis szívem készen áll
Hófehérre festve.
Bogárka szemembe
Örömláng kigyulladt,
Mosolygós ajkam
Dalt dalra zeng, hullat.
Így várom, fogadom
Hófehér szívembe
Az édes Jézuskát
Karácsony szent este.
Így zengek glóriát
Bő áldást hőn esdve.
Angyalok karával
Karácsony szent este.
JÓZSEF: Köszönjük mit hoztatok, jó éjszakát pásztorok.
ÉNEK: Csillagjáró bölcsek… (kórus+orgona+trombita)
GÁSPÁR: Ragyogó csillag tűnt fel az égen
S én elindultam napkeletről,
Ezer veszély és baj között.
De az úton, a fény után járva, szívembe boldogság költözött.
És jöttem-jöttem örvendezve, a fényes csillag vezetett,
Most jászolodhoz letérdelve szívemben kigyúlt a szeretet.
Aranyat hoztam ajándékul, fogadd el tőlem Jézusom.
Melléje nagy-nagy szeretettel a szívemet is átadom.
MENYHÉRT: Öreg embernek nehéz az utazás,
De azért Jézuskám eljöttem tehozzád.
Szívem oly rég várja áldott születésed
Azért vagyok itt, hogy köszöntselek Téged.
Most, hogy megláttalak, boldog vagyok nagyon,
Kicsi ajándékom tenéked átadom.
A tömjénnek füstje szálljon fel imádva,
S magasztaljon téged ég és föld királya.
BOLDIZSÁR: Teveháton jöttem hozzád én szépséges kis Jézusom,
Ragyogó csillagod vezérelt nehéz és hosszú utamon.
És most, hogy végre ideértem, szívemet öröm tölti el,
Meghajlok előtted alázattal, kis Jézusom és Istenem.
Ajándékom legyen a mirha, kérlek hogy szívesen fogadd,
Cserébe simogass meg kérlek, áldást és szent kegyelmet adj.
JÓZSEF: Köszönjük a kedvességeteket.
ÉNEK: Csendes éj…. /1-2-3 vsz./ (kórus+orgona+xylofon+triangulum)
KONFERÁLÓ:
ÉNEKEK: Fel nagy örömre…
Mennyből az angyal…
Dicsőség, mennyben az Istennek…
