Adventi gyertyagyújtások

Advent 1. vasárnapja - KORONA

„Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas.” (Zak 9,9)

Mt 21, 1-9

Téma: Az eljövendő Úr 

Csillagoknak teremtő Ura,

hitünk örök fénysugara,

világmegváltó Krisztusunk,

hallgasd meg esdeklő szavunk. 

Erőd és hatalmad előtt

térdre borulnak mindenek,

az égiek s a földiek

készséggel hódolnak neked. 

Krisztus, legkegyesebb Király,

dicsérünk téged és Atyád,

s a Lelket, a Vigasztalót

most és örök időkön át.  

ÉNEK:

1. Jer, tárjunk ajtót még ma mind! A legnagyobb király van itt,

Kit Úrnak vall a föld s az ég, De mint Megváltó jő közénk,

Hogy hozzon békét, életet. Jer, mondjunk néki éneket:

Ó, áldlak boldogan, Én alkotó Uram!

2. Ott boldogság van, boldog nép, E nagy Király hol trónra lép,

És boldog hajlék, boldog szív, Mely őelőtte már kinyílt!

Az éjből hajnal támad ott, S az élet fénye úgy ragyog!

És száll az énekszó Feléd, Vigasztaló. 

Hirtelen felharsan: Hozsánna Tenéked,
Ki most Jeruzsálem kapuit átléped!
Ifjak és gyermekek üdvkiáltása száll,
Mind ruhát terít le, s pálmát lengetve vár:
Íme, jön a Király!

Hozsánna tenéked, a Dávid Fiának,
Akit az emberek lelkesülten várnak.
A nagy Jeruzsálem hódoló népe vár,
Boldog az a lélek, aki most Rád talál:
Te mennyei Király!

Jöjjünk mind, őszintén, szívünket kitárva,
Fogadjuk be Őt és zengjen a Hozsánna!
Boldog, aki készen a Megváltójára vár,
Mikor dicsőségben arkangyal trombitál,
Mert eljön a Király!

Közösen: Vágyva vágyunk, nagy Király, ünnepelni jöttödet; nagy örömmel fogadunk, Jöjj, siess, te szent követ! Mi hideg jászol helyett Szívünkben adunk helyet. 

Advent 2. vasárnapja – FELFELÉ TEKINTŐ ARC; BATYU

„Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok.” (Lk 21,28)

Lk 21, 25-36

Téma: Felfelé tekintés. Teher letétele. 

Téged látlak Uram, bármerre nézek:

Az ég és föld is Rólad beszélnek.

Dúló fergetegben, az éj csendjében,

Kétségbe esettek reménységében. 

Benne vagy Te Uram, sötétben s fényben,

Ember-zokogásban és madár énekben.

Minden a Tiéd ma; az is lesz végig,

Te leszel, ha elmúlt, föld és az ég is. 

Kihez is mehetnék, ha a bűn terhe,

Az egész lényemet bilincsbe verte?

Csak Tehozzád Uram, erők forrása;

Az üdvözülteknek a boldogsága! 

Az én szívemnek is Te légy a lakója,

Hogyha csüggednék: a vigasztalója. 

ÉNEK: (dallam: Ó, bárcsak ezer nyelven volna… ÉK. 63.)

1. Ha egyszer kitörő örömmel tudnálak dicsérni, Uram!

És nemcsak hűvös ’köszönöm’-mel, melynek már szegett szárnya van,

Röpülni nem bír magasan, elakad porban, szavakon.

2. Törj fel öröm! Közel karácsony! A szív ilyenkor ifjodik.

Hadd lássunk túl fenyőn, kalácson. Jussunk el mind a jászolig.

Zengvén angyali éneket: Eljöttél! Dicsőség Neked! 

Ha bánt a bú, a bánat, a szív vigaszra vár,
Ha űznek éji árnyak, s az álom messze jár:
Tekints fel jó Atyádra, Ő hallja hő imád,
Karját feléd kitárja, ne félj, gondol reád.

Míg fájón hull a könnyed, mert álmod összetört,
Úgy érzed, nem lesz könnyebb a kín, mi meggyötört:
Fordítsd Atyádhoz arcod, csak Ő adhat vigaszt,
Megérti minden harcod, s lecsendesíti azt.

Oly régen hívna téged az enyhülés felé,
Hát mondd el azt, mi éget, mint gyermek jöjj elé,
És kérjed bízva, hittel, add minden gondod át!
Sebedre tölti - hidd el - a béke balzsamát.

Egy ritka égi percben feltűnik majd neked,
Meglátod szemtől szemben, betölti lelkedet.
A földön és az égen mindent megújít Ő,
Várd hűn kitartva, ébren, mert nemsokára jő.

Közösen: Vágyva vágyunk, nagy Király, ünnepelni jöttödet; nagy örömmel fogadunk, Jöjj, siess, te szent követ! Mi hideg jászol helyett Szívünkben adunk helyet. 

Advent 3. vasárnapja - ÚT

„Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Úr jön hatalommal.” (Ézs 40, 3. 10)

Mt 11, 2-10

Téma: Készülő út. 

Minden advent kegyelem: vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom: Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés: átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom: győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet: így kellene - s így élek!
Minden advent remegés: Isten felé epedés!
Minden advent ima is: Uram, fogadj be ma is!

ÉNEK: (dallam: Kit sok boldog pásztor dicsér… ÉK. 152.)

1. Érkezel Atyád házából,

Színe orcádon világol,

Nem sötétlünk tőled távol –

Végre köztünk vagy, Urunk! 

2. Bujdosásnak, veszteglésnek

Vége, lépteid nem késnek,

Híveid mind útra készek –

Csakhogy köztünk jársz, Urunk! 

3. És mióta ránk találtál,

Bízunk, nem rémít halál már,

Néped drágább a gyémántnál,

Hisz te köztünk élsz, Urunk! 

Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.

Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszerűség,
irgalmasságod csupa hűség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!

Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a „nincsen",
megtalálja a gazdag Isten. 

Közösen: Vágyva vágyunk, nagy Király, ünnepelni jöttödet; nagy örömmel fogadunk, Jöjj, siess, te szent követ! Mi hideg jászol helyett Szívünkben adunk helyet. 

Advent 4. vasárnapja – SZÍV

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. Az Úr közel!” (Fil 4, 4-5)

Jn 1, 19-28

Téma: földre jött a Szeretet 

Idők mély kútjából felszárnyal az ének,

Melengeti lelkét vénnek, aprónépnek.

Ádventi homályban leng a gyertya lángja,

Leszállt közénk az Egek Királya. 

Angyal száll a réten, angyal jár a házban,

Templom csendjében, harang zúgásában.

Szent Mihály, Gábriel, Ráfáel, Uriel,

Négy erős angyal, négy gyertya fényivel:

Ádvent van – várjátok! Az ÚR közel! 

Az első gyertya mosolyom fénye lesz,

melyet mindennap, mindenkinek ajándékul adok,

mert te, Uram, mindenki örömére érkezel. 

A második gyertya imádságom fénye lesz,

mely mindennap hosszan, szeretetteljesen fordul feléd,

mert te, Uram, szívünk legmélyén szólítasz meg minket. 

A harmadik gyertya megbocsátásom fénye lesz,

melyet kinyújtott kézként ajánlok mindenkinek, mindennap,

mert te, Uram, minden bűnüket eltörlöd. 

A negyedik gyertya kedvességem fénye lesz,

melyet mindennap mindenkinek kenyérként nyújtok,

mert te, Uram, mindenkinek adod a szeretetet. 

ÉNEK:

1. Messze földön minden népek halljátok.

Örök Isten örömhírt küld hozzátok.

Nem akarta bűnben való vesztünket,

Fiát küldte, hogy megváltson bennünket.

2. Szállj örömhír a világ négy tájára:

Megfizetett értünk Isten Báránya,

Piros vére hullásával megváltott,

És a mennyben szerzett nekünk országot.

3. Szálljon a hír, szálljon sebes szélszárnyon,

Örömével, mint a galamb, úgy szálljon,

Ó, siessünk mi is vígan hirdetni,

Míg Jézusban békét talál mindenki! 

Karácsony jön, hatalmas és titokzatos,

Kigyulladnak szívek, tüzek és csillagok,

Megtalálják Jézus Krisztust az emberek

S a békesség zászlója leng a föld felett,

Béke, öröm, szeretet és jóakarat

Játsszák el a karácsonyi himnuszokat.

S velük zengi a boldog föld az éneket:

Urunk, Szabadítónk, megérkezett!