Szélrózsa, Szeretethíd, Háló program – Önkéntesség a gyülekezetekben
2011. június 15-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen az önkéntességről tartott konferencián Mesterházy Balázs iskolalelkész a Szélrózsa fesztivál ifjúsági munkájáról számolt be, majd a Szeretethíd református kezdeményezésről Vad Lilla tartott ismertetőt. Hasza Mónika lelkésznő pedig a szombathelyi gyülekezetben lévő önkéntes programokról szólt. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Mesterházy Balázs először az ifjúsági munkáról szólt, amelynek véleménye szerint elsősorban az evangélikus egyház gyülekezeteiben kell folynia, majd ezután következnek fontossági sorrendben az iskolákban, egyházmegyékben, táborokban, országos rendezvényeken folyó programok. „Ezek mellett egyházunkban számos, úgynevezett töltőállomás is létezik, mint például a táborok találkozói, az Evangélikus Gimnazisták Országos Találkozója (EGOT), a konfirmandusok csendesnapjai, a bábfesztivál, a gyereknap, az iskolák közötti versenyek” – mondta Mesterházy.
Kiemelt esemény egyházunkban a kétévente megrendezésre kerülő Szélrózsa találkozó, amely 1996-ban Váralján volt először, tavaly pedig Szarvason és jövőre Fonyódligeten kerül megrendezésre.
Mesterházy Balázs szerint a fiataloknak szóló zene egy olyan kapocs egy ilyen találkozón, amely elősegíti a lényegi dolgok befogadását. Mindenképpen fontos azonban rögzíteni, hogy ki, kinek, mit, hogyan kíván egy ilyen találkozón átadni. Hogy résztvevőként vagy szervezőként van-e jelen rajta az ilető. Természetesen az a jó, ha minél több aktív résztvevő van, de ez nem cél mindenáron – fejtette ki.
A Szélrózsát szervező munkatársak jelenleg az ötletgazda, a MEE GYIO, a Szérózsa atya, a Tizek, a munkaági felelősök. Általában elmondható, hogy a szervezőknek és a résztvevőknek az arányának 5-6-szorosnak kell lennie ahhoz, hogy a rendezvény sikeres legyen.
Az ilyen találkozóknak, fesztiváloknak lényegi eleme a premisszió, építeni kell a toborzásra, cél a tudatos, megélt hit, a hitvallásos keresztnység, és a fiatalokat aktív részvételre kell hívni. Közösségből közösségként kell cselekedni.
A beszámoló után Vad Lilla következett, aki elmondta, hogy a Magyarországi Református Egyházban 2009 óta próbálkoznak a Szeretethíddal megszólítani a fiatalokat és míg két évvel ezelőtt mintegy 4 ezren vettek ebben részt, idén május 22-én (az egységes Magyar Református Egyház létrejöttének évfordulóján) már tízezren vettek részt ebben az önkéntes programban.
A program címe idén a Legyetek felkiáltójellé! szlogen volt és a cselekvő egyházat próbálták meg ezzel szimbolizálni. Az alapvető cél az volt, a környezetüket szebbé tegyék, hogy ezzel a benne élők mindennapjait is szebbé tegyék. A Magyar Református Szeretetszolgálat szervezi évről évre az akciót, amelynek egy stáb segít. Van egy főkoordinátoruk, akinek van egy személyi stábja, mellettük az egyházmegyék segítői szerveznek és ők hozzák össze a jelentkező csoportokat a projekteket adókkal. Idén 240 csoport vett részt a munkában.
Hasza Mónika lelkésznő ismertetője következett ezután, ő egyházunk egyik gyülekezetében, a Szombathelyen folyó önkéntes munkát ismertette.
Szombathelyen alapvetően fontos az istentiszteleti önkéntesség, ahol lektorok segédkeznek az istentisztelet bizonyos részeiben. Emellett a diakóniai önkéntesség (időslátogatás, ajándékcsomag készítés) is rendkívül nagy szerepet kap a gyülekezet életében. Két szeretetotthonuk van, a Johanneum és a Túróczy otthon, ahol szintén az idősek látogatásával és konyhai segítségnyújtással lehet önkéntes feladatokat vállalni.
Emellett fontosnak tartják az oktatási diakóniaát. Iskolásaik és gyülekezeti tagjaik csatlakoztak a Te Szedd programhoz és Johannita Szeretetszolgálatuknál az elsősegélynyújtást lehet elsajátítani és alkalmazni.
A gyülekezeti gyerekmunkában sok családos programot szerveznek, a hitoktatást kreatív módszerek bevezetésével tartják ilyenkor és sokat kézműveskednek is. Az ifjsági munkában pedig a KIE és a bölcsek csoportja van segítségükre.
Baba-mama körük is egy ilyen önsegítő csoport, ahol az anyukák együtt próbálnak meg a problémákon túllendülni.
A Szombathelyi Soter Egyesület a Nyitott ajtó, valamint a Kapu programmal próbál kapcsolatot a civil szférával, így a Vas Megyei Önkéntes Centrummal alakítottak ki stratégiai partneri kapcsolatot, amelyben a lelkészük, Gregersen-Labossa györgy a kulcsszakértő és tapasztalataikat megosztják partnerükkel. Az Önkéntesség évében, 2011-ben Info Pont lett az egyesület, amely szintén az igények és a jelentkezők összekapcsolását szolgálja.
Röviden szó volt még a Háló programról, amelyet egyházunkban még fejlesztés alatt áll és egy olyan képzési programról szól, amely a spirituális elkötelezettség gyakorlati leképzését jelenti.