Magyarország és az Egyházak Világtanácsának „Szegénység, jólét és ökológia” konferenciája

A konferencia fő tartalmi szervezője az Európai Egyházak Konferenciájának hét tagú globalizációval foglalkozó munkacsoportja (CEC/CSC Task Force on Globalisation) volt. A szervezők a magyarországi helyszínnel azt szerették volna kiemelni, hogy Európa egyáltalán nem egy homogén földrész, itt az országok különböző módon gondolnak a múltra, eltérő tapasztalataik és értelmezéseik vannak a globalizációról. Ahogyan a jólét, éppúgy a szegénység is jellemző a kontinensre, az ökológiai felelősségvállalás és a környezettudatos szemlélet is változik térségenként. Ennek bemutatására a konferencia elején két színes tanulmányi kirándulást szerveztek, amelyről a konferencia zárónyilatkozata első helyen tesz említést. 

A magyar tapasztalatok közül mély benyomást tett a latin-amerikai résztvevőkre a Terror Háza, amelynek nyomán az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) és az Egyházak Latin-Amerikai Tanácsának (CLAI) közös dokumentumába például külön bekezdésként került bele a „szocializmus” eltérő latin-amerikai és közép-kelet-európai értelmezése. Julio Murray püspök (a CLAI elnöke) köszöntőjében külön kiemelte még a református egyház menekültmisszióját, amelyet Kanizsai-Nagy Dóra ismertetett. Vasárnap istentiszteletre a menekülteket is segítő Skót Misszióba (St Columba Church) látogatott el a konferenciára már megérkezett küldöttek, ahol Aaron Stevens lelkipásztor szolgált.

A tanulmányutak célja egyrészt a magyarországi társadalmi helyzet bemutatása volt, különös tekintettel a globalizáció hatásaira, a gazdasági válság következményeire, másrészt a magyarországi egyházak szociális küldetésének és szerepvállalásának bemutatása. Két különböző helyszín, egy budapesti és egy Nógrád megyei program közül választhattak a résztvevők.

A budapesti tanulmányi úton először a Kálvin-téri református templomot látogatta meg a csoport, amelyet Láczai Szabó Tibor műszaki gondnok mutatott be. A 4-es metró építése – amely a fővárosi tömegközlekedés egyik legfontosabb fejlesztése, és ezzel a város légszennyezettségének csökkentését elősegítő beruházása – különös hatással van a templomra és a gyülekezeti életre: a legjobban megközelíthető templom szinte megközelíthetetlen már több éve, amely érezhető kihatással van a gyülekezeti életre is.

A délelőtt folyamán a Baglyas György (Budapest Beyond) vezetésével a „Nyócker” szociális és kulturális kontrasztjait, a „palotanegyed” és a „gettó” szembeötlő különbségeit és a városrehabilitációs programot láthatták a fővárosi tanulmányút résztvevői. Itt többek között a Menhely Alapítvány, a Budapest Esély Nonprofit Kft, a Megálló Csoport munkáját és egy muzsikus cigánycsalád életét ismerhették meg.

Az ebéd a Ráday utcában, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán várta a délelőtti szociális-kultúrális városnézés után megérkezett csoportot.

Koradélután a Budapest-Józsefvárosi Református Egyházközség vendégei voltak a résztvevők, ahol különböző egyházi, illetve egyházhoz kötődő szervezetek mutatták be a szolgálatukat. Bacskai Bálint lelkipásztor a református Salétrom utcai gyüleketet, Szabó Bertalan lelkipásztor az evangélikus környékbeli Pesti Nyolc programot, Karsay Eszter lelkipásztor és Újlaki Józsefné Babai Rózsa gyülekezeti munkatárs a református Gyulai Pál utcai gyülekezet missziós szolgálatát mutatta be. A Horvát Mihály téri római katolikus plébánia hajléktalanok közötti szolgálatát („hajléktalan mise”) is megismerte a csoport. Ezután Földesi Zsanett szakkollégista a Roma Szakkollégium, Márkus Gábor református lelkipásztor a „Tiszta Forrás” Hajléktalan Misszió, Kadlecsik Zoltán evangélikus lelkipásztor az Angyalfa Alapítvány munkáját ismertette. Az egyházi missziók széles köre lett láthatóvá a budapesti tanulmányi úton.

Késő délután a Horváth Dániel a Kesztyűgyár Közösségi Ház közösségépítő és tehetséggondozó tevékenységé ismertette, végül a csoport Nemes Iringó vezetésével a Roma Parlament munkájába és az ott látható művészi kiállításba pillanthatott be.

A nógrád megyei program első állomása Bátonyterenye volt, ahol Nagy-Majdon József polgármester és Klenóczkyné Sulyok Anna evangélikus lelkésznő, valamint a gyülekezet tagjai fogadták a résztvevőket. A település polgármestere a térség strukturális problémáiról, főként a szegénység tartós jelenlétéről, a munkanélküliségről beszélt. Ezt követően Sulyok Anna lelkésznő férjével Klenóczky Sándorral együtt mutatták be a közelmúltban elindított „Kenyeret minden otthonba!” programjukat. A délelőtt élénk diszkusszióval zárult, többek között arról gondolkodva, hogyan lehetne a jó példákat minél több hasonló helyzetű gyülekezetben alkalmazni.

A palóc vendégszeretet a Szélkakas fogadóban tapasztalhatták meg a résztvevők, ahol a tájegységre jellemző tipikus menüt szolgáltak fel ebédre.

Ezt követően a térség központját, Salgótarjánt látogatta meg a csoport. Megismerték a város rövid történetét, gazdasági életét, egykor működő és bezárt gyárait, betonépítményekkel beépített főterét és szlömösödő területeit.

A délutáni programoknak a bátonyterenyei Roma Közösségi Ház adott otthont, ahol Ferge Sándor és Berki Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegény elleni programjának munkatársai fogadták a résztvevőket. Ferge Sándor a Szécsényi Szociális Szövetkezet munkájáról beszélt, amelynek célja, hogy jó minőségű szolgáltatásokat nyújtson (jelenleg a hulladékszállítás és a számítástechnika és a szövetkezetfejlesztés területén) a településen lakóknak, valamint munkahelyet teremtsen a helyieknek. A szécsényi kísérlet 2008-ban indult el, mintáját a spanyolországi Mondragon szövetkezet adta, amelyet egy baszk katolikus szerzetes alapított 1956-ban, azóta nagy sikerrel működik, több ezer embernek biztosít munkát, és biztos megélhetést.

Ezt követően Berki Judit bemutatta a roma közösségi házat. A résztvevők bepillantást nyerhettek az aktuálisan folyó képzésekbe is (kosárfonás, bútor javítás, gyöngyszövés), amelyet a munkanélküli romáknak kínálnak fel.

Minden helyen nagy szeretettel várták a csoportokat, az európai-magyarországi kontextus megértéséhez, a konferencia hangulatához nagyon sokat tett hozzá mindkét tanulmányút.

Az előadások között olyan témák szerepeltek, mint a gazdagság és szegénység európai viszonylatai, az elszegényedés ökológiai vonatkozásai, az alacsony szénfelhasználású és az elégségességen alapuló gazdasági rendszerek megvalósíthatósága, a globalizáció kihívásai és veszélyei, igazságos társadalom és gazdaság, illetve a politikai erők és az egyházak lehetséges szerepe ezen kérdések feldolgozásában és megoldásában. A zárónyilatkozatban a konferencia az „éghajlati igazságosság”-ra (climate justice) hívják fel a figyelmet, amely az ökológiai krízis leküzdését, a közös erőforrásaink igazságos elosztását, és ezzel együtt a szegénység és jólét közötti szakadék csökkentését húzza alá. A magyar előadók közül Nyitrai Imre helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány partnernek tekinti az egyházakat a szociális problémák megoldásában. A cigányság helyzetét Kósa Karolina (Debreceni Egyetem) mutatta be.

A konferencián a reggeli áhítatokon a különböző egyházak lelkészei, közösségei szolgáltak. Az evangélikusok Pángyánszky Ágnes,  a reformátusok Karsay Eszter, a baptisták Újvári Ferenc, a metodisták Jávor Ferenc lelkészek vezetésével járultak hozzá a konferencia spiritualitásához.

A tanácskozás záró estéjén a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezett ünnepélyes fogadást a konferencia résztvevőinek a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájában. A fogadáson Bölcskei Gusztáv református püspök és Szabó Lajos evangélikus rektor köszöntötte a résztvevőket. A vacsorát a MRE Bethesda Gyermekkórház készítette el, képekben látható is volt a kórház története és szolgálata. A vacsorához az Menekülmisszió lakhatási programjában részt vevő iraki család étkezdéje szállított salátát és baklavát, és fellépett a hagyományos cigány és magyar népzenét és néptáncot bemutató „Romano Glaszo Emberi Hang” népzenei együttes és gyermekkórus. A fogadáson megmaradt étellel a szervezők a Református Hajléktalanmisszió szolgálatát támogatták.

A konferencia egész idő alatt helyet adott a „Szegény cigányok – Szegény Cserehát” kiállításnak (www.poor-roma.hu), a résztvevők gyalog vagy tömegközlekedéssel jártak, és méltányos kereskedelemből származó kávét ihattak. 

A magyarországi ökumenikus vendéglátó bizottságot Bóna Zoltán (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa), Gömböcz Elvira (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Kodácsy Tamás (CEC/CSC Task Force on Globalisation), Ódor Balázs (Magyarországi Református Egyház), Tarr Klára (Magyarországi Evangélikus Egyház), és Visontai Dóra (Magyarországi Református Egyház) alkotta, munkájukat több önkéntes segítette (Beszédes Mária, Túri Gréta, Balogh Erika, Laborczy Dóra, Csóka Mária, Legeza Luca, Szabó Péter és Varga Dávid).