Magyar bibliafordítások

Halotti beszéd - A középkor egyházi nyelve Európában a latin, így amikor Magyarország felveszi a római keresztyénséget, a latin nyelvű misézés terjed el hazánkban is. A latin mellett azonban egy-egy igehirdetés, bibliai felolvasás magyarul is elhangzik vagy leírásra kerül. Ezt támasztja alá első magyar nyelvemlékünk, az 1192-95 körül keletkezett Halotti beszéd, amely magyar nyelven megtartott temetési igehirdetés. A Halotti beszéd nem bibliafordítás, de a bűneset történetét magyarul írja le, közben bibliai alapfogalmakat alkot, egy-egy mondatot szó szerint fordít.

„Látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk. Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremtette eleve Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta volt neki a paradicsomot házává. Megmondatta: a paradicsomban levő minden fa gyümölcséből szabad élnie – egy fa gyümölcse hijján. Megmondatta neki, miért ne ennék: Bizony mely napon eendel e fa gyümölcsébül, halálnak halálával halsz. Hallá halálát teremtő Istentül, de megfeledé. Engedett az ördög intetinek és evék a tiltott gyümölcsből és a gyümölcsben halált evék. Mert a gyümölcsnek oly keserű vala íze, hogy torkukat megakasztotta volt. S lám nemcsak magának, de mind ő fajának halált evék. Haraguvék Isten és ide veté őt ez munkás világba bele. S ez lőn halálnak és pokolnak fészke s minden ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. Bizony mind ahhoz járók vagyunk.” (A Halotti beszéd – revideált szöveg)

Huszita bibliafordítás - Az első kéziratos részfordítások az előreformáció időszakában születnek. Az előreformáció több irányzata közül hozzánk a huszitizmus jut el, és a huszita eszmék megjelenése azt is jelenti, szükségesnek tartják, hogy magyarul szólaljon meg Isten igéje. A Biblia fordítását el is kezdi Pécsi Tamás és Újlaki Bálint 1436-ban Kamoncon. A husziták üldözése miatt Moldvába kell menekülniük, itt fejezik be munkájukat 1439-ben. A bibliafordítás főbb jellemzői: több, addig nem létező új szót alkotnak, a Szentlelket Szent Szelletnek fordítják, a névelők hiányoznak a nyelvből. A fordítás teljes egészében nincs meg, három (Bécsi, Müncheni és Apor kódex) kódexben lévő bibliafordítást azonosítanak vele. A Müncheni kódexben található az Úrtól tanult imádság legrégebbi szövege:

„Mi atyánk, ki vagy mennyekben, szenteltessék te neved. Jöjjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad münekünk ma. És bocsásad münekönk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vígy münket kisértetbe. De szabadócs münket gonosztól. Ámen”

A reformáció elterjedése hazánkban is új lendületet ad a bibliafordításoknak. Isten igéje érjen el, szólítson meg minden embert, ne csak a latinul tudók értsék a prédikációkat, hallják az Isten üzenetét! Legyen lehetősége mindenkinek anyanyelvén olvasni a Bibliát! Ezeket a célokat megkönnyítette a könyvnyomtatás feltalálása is (Gutenberg 1450). A reformáció hívei nyomdákat hoznak létre (Nagyszeben, Sárvár, Brassó, Kolozsvár, Magyaróvár, Debrecen, Nagyvárad, stb.), ahonnan sorra kerülnek ki prédikációs könyvek, imádsággyűjtemények, káték és bibliafordítások. Isten igéjének minél hűebb tolmácsolása is fontossá válik; a reformáció fordítói már nem a latin Vulgátát, hanem a héber és görög szövegeket veszik fordításuk alapjául.

Sylvester János Új Testamentuma – Az első teljes magyar nyelvű Újszövetséget Sylvester János fordította Sárváron. Sylvester János humanista tudós volt, tanulmányait Krakkóban és Wittenbergben végezte, majd Nádasdy Tamás sárvári udvarába került, ahol lehetőséget kapott fordítói munka végzésére. Magyar nyelvű Új Testamentumát 1541-ben nyomtatták ki Sárváron, ez a munka az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyv. A fordítás nyelve az élő beszédhez közel áll, szókincse gazdag, az idegen eredetű szavakat kerüli. Nehéz igék címmel a jelentésében nem egyértelmű szavakat a könyv végén megmagyarázza, ugyanitt a pénzek, mérőszerszámok és betegségek magyarázatát is megtaláljuk.