Keken András nagypénteki börtönimája
A cellám falára Keresztet rajzoltam, Eléje állottam, Aztán prédikáltam: Nem gyülekezetnek Csak árva fejemnek.
Hirdetted: szenvedni
Kell a Szenvedőért,
Most tűrd a keresztet
Amit Atyád rád mért.
Ha porig aláznak,
Vérig meggyaláznak,
Ne feledd: Övéi
Keskeny úton járnak.
Hirdetted: Krisztus a
Békesség szerzője,
Most tárd ki a szíved
És fogadd el tőle,
Amit általszegzett
Kézzel kínál néked:
Az elvehetetlen
Örök békességet.
Hirdetted: Krisztus a
Bűnök Megváltója,
Szegény bűnösöknek
Nagy szabadítója.
Nézd, ma rádmosolyog
A fájdalmas fáról
S megszabadít téged
Ördög rabságából.
Hirdeted: Krisztus az
Üdvösség Királya.
Szent keze a mennyek
Kapuját kitárja.
Fogd meg a köntösét
S botorkálj utána
Ahová Ő vezet
Mennyei hazádba.
A cellám faláról
Vízcseppek csepegtek,
Árva két szememből
Könnycseppek peregtek.
De én feledve bajt,
Nyirkos cellafalat
Az értem szenvedő
Krisztus vére alatt
Nagypéntek ünnepén
Boldog voltam s szabad!
(Andrássy út 60, 11- es cella)
