Globális társadalmi és környezeti tudatosság a „G8” tanácskozáson

Heiligendamm 2007

Világunk vezető politikai-gazdasági hatalmainak 33. tanácskozása, az úgynevezett G8-fórum 2007. június 6-8. között zajlott le Észak-Németország Mecklenburg-Vorpommern tartományában, Heiligendamm üdülőhelyen. A vendéglátó Németország mellett Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Oroszország valamint az Európai Unió, az ENSZ és az afrikai országok uniója képviselői voltak jelen a Kempinski Grand Hotelben. Amint arról a tömegtájékoztatási eszközök beszámoltak, a találkozót a helyszín közelében és számos német városban többezres, többször erőszakos cselekményekig jutó ellen-tüntetések kísérték. Ehhez néhány statisztikai adat: 12 km hosszan létrehozott 2,5 m magas védőfal szögesdróttal, kamerákkal. Heiligendamm körül, 16 ezer rendőr, 1100 katona és tengerész, mintegy 12,5 millió euró költséggel, megerősített határőrizet és szigorú ellenőrzések az ország egész területén.¹ A nagyszabású ellentüntetések meggondolkoztatják az embert, mi is lehet az oka ennek a helyzetnek?

Érdekes volna részletesen foglalkoznunk a csúcsértekezlet politikai-gazdasági témáival, azonban most csak a felsorolásig juthatunk. A következő kérdésekről tárgyaltak:

• globális egyenlőtlenségek világunkban,

• a pénzügyi és tőkepiacok stabilitása és átláthatósága,

• a gazdasági befektetések szabadságának biztosítása,

• a globalizáció szociális dimenziói,

• a tudásalapú társadalom megteremtése és innovációja,

• együttműködés a produkciós és piac-kalózság leküzdésében,

• tartalékainkkal történő gondosabb gazdálkodás,

• az energia hatékony felhasználása és a klíma védelme,

• részletes, kiemelt foglalkozás Afrika problémáival, különös tekintettel az AIDS, a malária és a tbc terjedésére. Erre a programra az Egyesült Államok a megszavazott 45 milliárd euró felét, Németország pedig 4 milliárd eurót ígértek 2015-ig. Megállapították, hogy a korábbi csúcstalálkozókon elhatározott adósság-csapdába esett afrikai államok megsegítése tovább folyt és eredményes volt.

• Sikertelennek bizonyult az amerikaiak és Nagy.-Britannia ellenállása miatt az un. „hedge-fonds” (különösen kockázatos befektetési pénzügyi alapok) elleni szabályozó kódex bevezetése.

• Kétoldalú tárgyalások a résztvevő vezetők között, ebből a sorból különösen is kiemelendő Putyin orosz és Bush amerikai elnök tárgyalása az európai tervezett rakétavédelmi rendszerről (Csehország és Lengyelország). Putyin meglepő ajánlata volt, hogy építsenek együtt ilyen rendszert a volt Szovjetunió déli területein.

A G8-ak csoportja elhatározta, hogy a jövőben a csúcstalálkozókba bevonják Kína, India, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság képviselőit, tekintettel a gazdasági növekedéssel együtt járó globális felelősség problémáira.(Heiligendamm-Processzus).

Közelebbről érdekel mindnyájunkat, a nagy vitákat eredményezett klímaváltozás kérdése. Egyetértés alakult ki abban, hogy az un. üvegházhatás miatt 2020-ig a napenergia, a szélerőművek és a biomassza felhasználásával vissza kell szorítani a CO2 kibocsátását. A korábbi. „Kiotói-megállapodást” azonban sem az Egyesült Államok, sem Kína és India sem hajlandó aláírni. Bush elnök megkísérelte, hogy Kínával és Indiával az egyezményen kívül hozzanak létre megállapodást a CO2 kibocsátásáról. A csúcstalálkozó döntése szerint 2050-ig a CO2 kibocsátást 50%-kal kell csökkenteni és az erre vonatkozó tárgyalások és ellenőrzés helye az ENSZ szervezete lesz .Ez a döntés megerősíti az ENSZ korábbi döntéseit a környezeti tudatosság kérdéskörében történt elhatározások és programok terén.²

Még ebben az évben nemzetközi klímakonferenciát terveznek az ENSZ felügyelete alatt 2007. decemberében Bali szigetén, Indonéziában. A kiszivárogtatott tervek szerint ezen a tanácskozáson próbálják majd meg a Kiotói Egyezményt tovább fejleszteni. Érdekes adatként emlegették a sajtóban, hogy a Heiligendammban rendezett csúcstalálkozó maga 30 ezer tonna CO2 kibocsátást jelentett. Ezentúl minden egyes ilyen nemzetközi konferencia után kiszámítják a CO2 kibocsátást!

Sikert vagy kudarcot hozott Heiligendamm?

Már a csúcstalálkozó napjaiban megjelentek az első ellentmondó értékelések. Sokan igen sikeresnek ítélték Angela Merkel kancellár-asszony és a német elnökség tevékenységét, mások viszont súlyos kritikával illették a történteket. Nemcsak arról volt szó, hogy mi hangzott el és mit határoztak a konferencián, hanem arról is, mi nem történt meg és főleg a háttér kimondott-kimondatlan problémája bukkant fel: mennyire ellentétesen értékelik a globalizációt ma világunkban. Nem ígérhetem, hogy a globalizáció minden problémájára kitérek a következőkben, néhány alapkérdést azonban a teljesség igénye nélkül feltétlenül végig kell gondolnunk a következőkben.

A globalizáció a világunkban végbemenő többféle egységesítő folyamatok olyan összefoglaló megjelölése, amelyekben növekvő, az egész világra kiterjedő összefüggés, integráció és kölcsönös egymásra utaltság tapasztalható a gazdasági, társadalmi -szociális, technológiai, kulturális, politikai és ökológiai területeken.³ Az Encyclopedia Britannica szerint a globalizáció az a folyamat, amelyben a mindennapi élet mindenütt a világon ugyanazon szabványhoz próbál igazodni. Ugyanakkor azonban, amikor a gazdaság viszonylataiban a termelés és fogyasztás terén a termelési és piaci technikák, az árak, a mértékegységek, a tudományos kutatási eredmények vagy a kamatlábak hasonulnak egymáshoz, a kulturális, társadalmi-szociális és politikai területeken a fellelhető homogenizáció ellenére is a globalizáció magában hordozza azt a lehetőséget, hogy igen különböző életformák jöhessenek létre. A G8 csúcstalálkozó résztvevői gazdasági, monetáris, technológiai és geopolitikai potenciáljuk szerint a globalizáció folyamatának meghatározó tényezőiként léptek fel az elmúlt 33 találkozón és a hozott határozatok a tagok különböző érdekellentétei dacára is a résztvevők számára hasznosnak voltak mondhatók. Ugyanakkor a G8 körein kívül levő országok és csoportok a G8 csoport tagjait gazdasági-technikai-geopolitikai erőfölényük kíméletlen kihasználásával, imperialista-kizsákmányoló politikával vádolják. Ez a vélemény jelenik meg a különböző ellen-szerveződések, civil csoportok tiltakozásaiban.

A találkozót ma még korántsem véglegesen értékelő vélemények szerint nem szabad egyértelműen sikernek vagy kudarcnak ítélni Heiligendamm tárgyalásait. Az egyes témákat külön-külön és megvalósulásuk arányában kell szemlélnünk. Az értékelésnél segítségünkre lehet Ban Ki Mun ENSZ főtitkár nyilatkozata, amelyik először az International Herald Tribune hasábjain jelent meg.⁴

A főtitkár Heiligendamm jelentőségét abban látja, hogy több más globális probléma mellett komolyan foglalkozott a globális felmelegedés kérdésével és aláhúzta a tudomány világos álláspontját: „a Föld felmelegedése egyértelműen ránk, emberekre vezethető vissza. ...nyilvánvaló, nem engedhetjük meg magunknak többé azt, hogy vég nélkül elemezgessük lehetőségeinket. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az egyetlen fegyverünk. Az új technológiák alkalmazásának, az energiatakarékosságnak, az erdőtelepítésnek és a megújuló üzemanyagoknak éppúgy, mint a magánpiacoknak mind-mind egy hosszú távú stratégia részeinek kell lenniük”. (kiemelés a szerzőtől).

A klímaváltozás kérdése nem egyszerűen divat, hanem „a méltányosság – az értékek kérdése, korunk legfőbb erkölcsi parancsa. A globális felmelegedés mindannyiunkat érint, azonban nem mindenkit egyforma mértékben. A gazdagabb államok birtokában vannak az alkalmazkodáshoz szükséges forrásoknak és tudásnak. ....a fejlett országoknak a globális felmelegedés problémáira adott válaszai nem mehetnek kevésbé szerencsés szomszédaik kárára.. Emlékszem egy áprilisi megbeszélésünkre, ahol Namíbia nagykövete a klímaváltozás veszélyeinek személyes megéléséről beszélt. 'ez nem egy akadémikus kérdés – mondta szinte kiabálva, – Ez élet és halál kérdése az országom számára'.” (Namíbia nagykövetének állásfoglalása).

Tennivalók a G8 csúcstalálkozó után

Az egész világ számára sikert jelent, hogy a G8-csúcstalálkozón a klímaváltozás kérdése ennyire a középpontba került és az a reményünk, hogy a következő évtizedekben számos intézkedés, megállapodás születik majd különböző akciótervek végrehajtására. Ugyanakkor figyelnünk kell azokra a kritikus hangokra is, akik aláhúzzák azt a tényt, hogy a globalizáció folyamatában nem a világ népességének gazdasági-szociális szükségleteiből következnek a programok, hanem a különböző módon megnyilatkozó globális nagyvállalatok profitéhségéből. A tőke, a vagyon haszonra törekszik és az eredmény a „globális imperialista piacgazdaság” lesz, egyes országok, földrészek, embercsoportok elszegényedésével, az emberi jogok eltiprásával, háborúkkal, a környezeti és szociális tényezők semmibe vevésével. Az un. „Antiglobalisták” jellemzőnek tartják, hogy a globális kérdéseket szabályozó és ellenőrző intézmények, szervezetek megválasztása, működése egyáltalán nem a demokrácia szabályai szerint történik ( Pl. International Monetary Fund – IMF, World Bank) ⁵

Hazánkban, Magyarországon és Európa környező országaiban a globalizáció kedvező és káros jelei ugyanúgy megtalálhatók és vizsgálhatók kicsiben, mint a G8 csúcstalálkozón nagyban. Megdöbbentő, felháborító, szomorú és sokszor keserűen-nevetséges helyzeteket tálal elénk a média napról-napra. A kérdés világszinten és hazai szinten is ugyanaz: vajon hogyan tudunk olyan demokratikus kormányzó és ellenőrző-rendszert létre hozni, amelyik a lokális és globális társadalmi és környezeti tudatosságra épít és meg tudja akadályozni a káros jelenségeket és törekvéseket.

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület 2006. szeptemberében fogadott el egy nyilatkozatot az Egyetemes Társadalmi Felelősség Magyar Fórumáról. Ezt a már idézett nyilatkozatot szeretném minden résztvevőnek a kezébe adni. Egyesületünk csatlakozik az Egyesült Nemzetek Szervezete Egyetemes Társadalmi Felelősség programjához és számítunk határainkon belül és kívül mindnyájuk támogatására. Ez a program a társadalmi és környezeti tudatosság elősegítését tűzi feladatként a gazdasági, adminisztratív és kulturális nemzetközi, állami és civil szervezetek tevékenysége elé. A környezetvédelem, az egészségvédelem, az etika, az emberi jogok területén a fenntartható fejlődés (Sustanaible Development) érdekében kívánatos munkálkodnunk. ⁶

A legfontosabb szociális-környezeti kihívások az ENSZ programja szerint:

• a biológiai változatosság, sokféleség elvesztése, az ökorendszer hosszútávú sérelme;

• az atmoszféra szennyeződése, az éghajlati változások következményei;

• a víz ökorendszerének szétrombolása;

• a talaj degradációja;

• a különböző vegyszerek hatása;

• a hulladéktermelés;

• a nem megújítható természeti kincsek felélése.

Nagy hangsúlyt helyez a program a kommunikatív felvilágosító munkára és a különböző körökben végzett oktató-nevelő tevékenységre (iskolai oktatás, lakossági felvilágosítás, tömegtájékoztatási eszközök, média, együttműködés a kormányzati, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek között). A Magyar Környezetvédelmi Egyesület abban a reményben rendezi meg évről-évre itt Mátrafüreden a Kárpát-medence magyarul tanító pedagógusai számára az Adria-Duna Szabadegyetemet, hogy a résztvevők továbbadókként, multiplikátorként tevékenykednek majd otthoni környezetükben. Újra idézem Széchenyi Istvánt, aki szerint nem rajtunk kívül, hanem „az emberi fejekben dőlnek el a dolgok” (Stádium), ezért „kiművelt emberfők” kellenek! Ehhez a kiműveltséghez a természettudományos ismeretek mellett az etika is hozzátartozik. Hadd idézzem ezért befejezésül az Egyesült Nemzetek Szervezete 2004-ben elfogadott Tíz Alapelvét: (Az eredeti szövegben „business” = gazdaság, üzlet, vállalat).

EMBERI JOGOK:

1. A gazdaság, üzlet, vállalat támogassa és tartsa tiszteletben a nemzetközileg kihirdetett emberi jogokat!

2. A gazdaság, üzlet, vállalat bizonyosodjon meg arról, hogy nem bűnrészes emberi jogok elleni visszaélésekben.

MUNKAFELTÉTELEK: a gazdaság, üzlet, vállalat támogassa

3. a társulási és kollektív szerződés jogának tényleges elismerését,

4. a kényszermunka és kötelező munka minden formájának megszüntetését,

5. a gyermekmunka eredményes megszüntetését,

6. az alkalmazásban és foglalkoztatásban történő diszkrimináció kizárását.

KÖRNYEZET: a gazdaság, üzlet, vállalat

7. támogassa a környezeti kihívások elővigyázatos megközelítését,

8. kezdeményezze a környezeti felelősség elősegítését,

9. bátorítsa környezetbarát technológiák fejlődését és terjesztését.

KORRUPCIÓ-ELLENESSÉG:

10. a gazdaság, üzlet, vállalat munkálkodjon a korrupció minden lehetséges

formájának leküzdésén, beleértve a zsarolást és a megvesztegetést is!

Ezekben az alapelvekben megtaláljuk az ószövetségi-mózesi és az újszövetségi-jézusi bibliai erkölcsi alapokat és egyezéseket látunk az emberiség vallásos-humánus erkölcsi tradícióival az ősi babiloni Hammurapitól kezdve Albert Schweitzerig és a mai nagy világvallásokig.

Ban Ki Mun ENSZ főtitkár szerint: ...”Megérett az idő egy újfajta és más keretek közt való gondolkodásra. Többé nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk”.

*****