A reformátor halálának 450. évfordulójára emlékezünk – Mit köszönhet Magyarország Philipp Melanchthonnak?

Magyar tanulók Wittenbergben

Melanchthon egyetemi előadásain és a németül nem, vagy alig tudó külföldiek számára tartott latin nyelvű vasárnapi igemagyarázatain a számos Magyarországról érkezett hallgató is rendszeresen részt vett. Tanítványai között volt Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás, Molnár Gergely, Abádi Benedek.

E hajdani wittenbergi studiosus-ok későbbi hazai pályafutásának vizsgálata bizonyítja, hogy a Praeceptorként emlegetett Melanchthon teológiai állásfoglalásai, humanista tudomány-felfogása, filológusi munkája, iskolateremtő tevékenysége meghatározóvá vált munkásságukban.

Ajánlólevelek, könyvbejegyzések, levélváltások bizonyítják, hogy Melanchthon sokakkal közülük hazatértük után is kapcsolatban maradt, de levelezett Wittenberget nem járt magyarokkal is, például Nádasdy Tamással a Sárváron felállított iskola ügyében.

Melanchthon és a magyarországi események

Melanchthon levelezésének számos darabja bizonyítja, hogy nem csak hogy érdeklődött a magyarországi események iránt, hanem az európai értelmiség számára mértékadó forrást is jelentett magyarországi, elsősorban a törökökkel kapcsolatos eseményekkel kapcsolatban. A reformáció történetszemléletében átdolgozott Carion-krónika nem egyszerűen rendkívül népszerű és sokak által olvasott könyv volt Magyarországon is, hanem mintája és alapja egy sor korabeli történeti munkának, mint Székely István krónikája, vagy Károli Gáspár Két könyve.

Miután 1541-ben a Török Birodalom határait egészen Budáig kiterjesztette, Melanchthon újra átdolgozta korábbi Dániel kommentárját és ki is egészítette azt (VD 16. M 3443-3445). Abban minden lehetőséget megfogott arra, hogy az aktuális üzenetet feltárja és azt az olvasókhoz közvetítse. Például azt, hogy a világnak ebben a gonosz és durva időszakában is az igazak megmaradnak és hogy Jézus és az angyalok mindig azok mellett állnak őrséget, akik szükséget szenvednek.

Megjegyzéseiben többször is említi Pannónia nevét, vigasztalást akar adni az itt élőknek. Utal azokra a rendelkezésekre is, amelyekben a magyar urak gyűlése a lutheránusokat elítélte. De egyre csak azzal vigasztalja olvasóit, hogy Jézus Krisztus is megígérte híveinek: „Veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.”

Retorikai befolyás

Melanchthonnak azt is köszönhetjük, mi magyarok, hogy retorikával gyümölcsözővé tette a prédikációkat. Irodalomtörténészek bebizonyították, hogy a magyar reformáció prédikáció illusztrációi Melanchthon „Locorum communium collectanea” (Hg. Johannes Manlius 1563, VD 16. M 604) könyvéből valók. Tehát nem csak a teológiában, hanem a retorikában is keresnünk kell Melanchthon befolyását Magyarországon.

A 16. század itthoni hitvitáiban mindvégig nyomonkövethető a melanchthoni hatás. Akkoriban a két nagy protestáns egyház, a lutheránus és a kálvinista a nyugat-magyarországi területeken csaknem egy évszázadig (1612-ig) közös egyházmegyében tudott élni. A református lelkészek jelentős része ugyancsak nem pusztán a pedagógus Melanchthon írásait forgatta, hanem teológusként is nagyra tartotta, eszméit magáévá tette.

Irodalmi kultúra

A Praeceptor az irodalmi kultúrát is újjáélesztette Magyarországon. Az ország nyomdái Melanchthon írásainak több kiadását is megjelentették, sőt a többi külföldi íróval szemben Melanchthonnak több írása jelent meg, mint amennyit másoktól átvettek. Magyarország humanistái Melanchthon műveire saját irodalmi aktivitásuk modelljeiként tekintettek. A 16. századból fennmaradt könyvjegyzékek tanúsága szerint Melanchthon szinte az ország egész területén, anyanyelvtől, lakóhelytől, felekezeti hovatartozástól függetlenül a legolvasottabb szerzők közé tartozott.

Humanizmus és iskolarendszer

A humanista iskolarendszer és a késő humanizmus virágzását is neki köszönhetjük. A 16. században a királyi Magyarországon több mint 125 evangélikus iskola volt, alapították ezeket, vagy az 1528-as melanchthoni iskolareformot bevezetve átformálták azokat. Ezeknek oktatási rendje is az ő elképzelésein alapult :például Leonhard Stöckelnek Bártfán használt, vagy a brassói tanintézet 1543-ban Johann Honter által elfogadtatott szabályzatai.

A humanizmus lett az alapja az iskolai tantervek átalakításának és a pedagógiai gyakorlatnak, ahol a megbeszélhetőség mellett a kegyességet is fontos pedagógiai célnak nyilvánították ki.