A rákoskeresztúri evangélikus templom harangjai

A rákoskeresztúri evangélikus templom jelenlegi öt harangja nem-csak az elmúlt kétszáz év sokszor viharos történetére emlékeztet (például arra, hogy több harangot háborús célra vittek el), hanem az egyszerű egyháztagokra és a község életét évszázadokon át meghatározó Podmaniczky-családra egyaránt.

Az 1800-ban épített régi evangélikus templom első harangját Eberhard Henrik öntötte 1811-ben. (Ezt a templomot 1945-ben lebontották.) A harangöntő 1770-ben Hallé-ban született és 1841-ben Pesten halt meg. Eberhard pesti öntödéje 1800-tól az ő élete végéig működött.

Eberhard Henrik készítette a templom újabb harangját is 1840-ben, amelyet a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség felügyelője, báró Podmaniczky III. János (1782-1883) adományozott a gyülekezetnek. Az öntvény tömege 250 kg volt. A harang 1876-ban megrepedt, és használhatatlanná vált, ám a báró költségére még ugyanabban az évben idősebb Walser Ferenc újra öntötte. Bár a községben az evangélikus hívek közül ekkor a szlovák nemzetiségűek voltak többségben, a harangra latin nyelvű felirat került.

„CURAVIT FUNDI/ E JOANNES PODMANCZKY ANNO 1876 FUDIT FRANCISCUS WALSER BUDAPESTINI/836 SZ”

A harang alsó átmérője: 78 cm 

Eberhard Henrik öntötte 1811-ben. (Ezt a templomot 1945-ben lebontot-ták.) A harangöntő 1770-ben Hallé-ban született és 1841-ben Pesten halt meg. Eberhard pesti öntödéje 1800-tól az ő élete végéig műkö-dött.

Idősebb Walser Ferenc (1827-1901) nagy szerepet játszott a ha-rangfelfüggesztés megújításában, elsősorban azzal, hogy az addig alkalmazott füles korona helyett tárcsával látta el harangjait. Ez lehetővé tette, hogy az ütő által erősen meg-koptatott harangot a jármon elforgatva, az ütő más helyen koptassa tovább a harang falát. Az első tárcsával ellátott harangját a mester 1863-ban készítette. Idősebb Walser Ferenc készítette többek között a Má-tyás-templom Károly-harangját 1891-ben és 1892-ben a pesti bazilika nagyharangját is.

Szintén idősebb Walser Ferenc készítette a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében felfüggesztett kis harangot is. Ezt az öntvényt eredetileg a rákoskeresztúri evangélikus iskolában használták a tanítási órák kezdetének és végének a jelzésére. A tárgyon nem találunk utalást a megrendelőre, ezért feltételezhetjük, hogy azt az öntöde raktárkészletéből vásárolták az iskola számára. A harangot az evangélikus iskola államosítása után vitték át az egyházközség épületébe. Felirata:

WALSER F. BUDAPESTEN

Az öntvény alsó átmérője: 24, 5 cm

1920 után a Magyar Katolikus Egyház tőkéjéből létesült az „Ecclesia Harangművek Részvény-társaság", mely vállalta harangok szállítását, azonban műhelye nem volt. A harangokat kezdetben a németországi Sinnben, a Rincker test-vérek öntödéjében készíttette. 1922-ben az ifjú Fritz Wilhelm Rincker Magyarországra jött, és Csepelen, a Weiss Manfréd gyárban harangöntő műhelyt rendezett be. Rincker 1928. január elejéig dolgozott Magyarországon.

Fritz Wilhelm Rincker 1923-ban két harangot készített a rákoskeresztúri evangélikusok számára, ezek közül a nagyobb tömegű a mai evangélikus templom tornyában található. Tömege 110 kg, 64 cm az alsó átmérője Felirata: „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK”, díszítménye egy koszorúba foglalt Biblia.

A kisebb, 62 kg tömegű harang az evangélikus templom előcsarnokában került 2001-ben elhelyezésre, miután a toronyban történt használat során megrepedt. Felirata:

„ÉDESATYÁMNAK BÁRÓ POD-MANICZKY JÁNOSNAK EMLÉ-KÉRE/ÖZ. VIGYÁZÓ SÁNDORNÉ BÁ-RÓ PODMANICZKY ZSUZSAN-NA 1923”

Az alsó átmérője 50 cm, magassága 40 cm.

A templom legnagyobb tömegű harangját, az 500 kg-os, 98 cm alsó átmérőjű nagyharangot Gombos Lajos (Budapest,1928-) öntötte Őrbottyánban, 2001-ben. Felirata:

„TEGYETEK TANÍTVÁNNYÁ MINDEN NÉPET.”,

fölötte szőlőfürt látható. Pártázatán és a vállán virágindás díszítés vonul végig. 

Felhasznált források:

Kósa Pál: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség története. Budapest, 2006.

Harangöntőkről szóló adatok (Dr. Patay Pál gyűjtéséből) MMKM Öntödei Múzeum adattárában