Zebrák szökellésével szárnyaljon a jókedv az egész földön! – Személyes beszámoló a balatonszárszói lelkészakadémiáról
Sokat hallottam a már hat éve működő lelkészakadémiáról, de eddig csak ködös képeim voltak ezzel kapcsolatosan. Régóta gondolkodtam azon, hogy elmegyek az egyik kurzusra, mert nagyon érdekelt milyen is ez. Amikor pár hete megtudtam, hogy a november eleji lelkészakadémia témája a „lelkész és a lelkigondozói identitás” azonnal jelentkeztem is. Nagyon örülök, hogy részt vettem ezen a kurzuson, mert minden tekintetben felüdítő néhány napban volt részem. Vasárnaptól péntekig lehetőségünk nyílt arra, hogy feltöltődhessünk testileg, lelkileg és szellemileg. Szöveg: Kovács Áron. Fotó: Veres Csaba
A balatonszárszói evangélikus konferencia és missziói otthon, valóban otthonos és családias hangulata és a festői szépségű őszi Balaton minden résztvevőt lenyűgözött. Nem túlzok, ha azt mondom, minden adott volt ahhoz, hogy egy tartalmas és értékes tapasztalatokban bővelkedő kurzuson vehessünk részt. Több, mint húszan vállalkoztunk arra, hogy kicsit közelebbről megismerkedünk a lelkigondozással, és annak hátterével. A Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézet két szakképzett lelkész-szupervízora segített ebben. A munka felváltva zajlott kis- és nagycsoportban. Lehetőség nyílt arra, hogy részletesen kielemezzünk lelkigondozói szituációkat, prédikációkat, tapasztalatokat cserélhettünk, megoszthattuk egymással véleményünket, érzéseinket és kérdéseinket. A kis- és nagy körben zajló együttgondolkodások azért váltak értékessé, mert néhány ráhangoló, csapatépítő beszélgetés után kialakult az a bizalmi légkör, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy őszintén vitassunk meg kérdéseket.
Számomra ez a pár nap azért volt rendkívül hasznos és értékes, mert a szakmai tapasztalatokon túl azt élhettem át, hogy minden egyes beszélgetéssel egyre jobban összerázódunk, és közösséggé formálódunk. Amikor megérkeztem a részvevők közül még sokakat nem ismertem, de aztán pár nap leforgása alatt megismerkedhettem mindenkivel. Ezt segítette elő, hogy a közös munka keretében és a szabadidőben is nagyon sok lehetőség volt a közvetlen és tartalmas beszélgetésekre. A lelkészakadémia vezetőinek nem titkolt szándéka volt a csapat összekovácsolása, ami a hét második felére teljes mértékben meg is valósult. A lelki töltődés szempontjából a szerdai nap kiemelkedő volt, ez a nap teljes mértékben a spiritualitásról szólt. Számomra nagyon meghatározó volt a közös úrvacsorás istentisztelet, ahol elhangzott az a két „zsoltár” amelyet a nap során együtt írtunk.
A jó hangulatú ebéd utáni kávézások, esti szaunázások és Balaton parti séták is felejthetetlenné tették ezt a hetet, és akkor még nem is esett szó a Márton napi esti tekerőlantos, citerás éneklésről. Egy élményekben gazdag hét áll mögöttünk. Úgy érezem, mindannyian feltöltődve tértünk haza.
Balatonszárszói zsoltár 1.
(amelyet a lelkészakadémia résztvevői együtt írtak)
Dicsértessék Uram örökké szent neved
Zebrák szökellésével szárnyaljon
a jókedv az egész földön!
Köszönöm, hogy mellém szegődtél!
Te adsz mellém jó társakat,
a Te ajándékod minden ember.
Köszönöm, hogy értelmet adtál életemnek.
Te vagy az Úr az én kősziklám és reménységem.
Gyönyörűség Uram a testvérekkel egységben lenni.
Te illeszted lábamat az utadra.
Hálát adok Uram, hogy nem hagyod magára
a szenvedőt, hanem segítőket rendelsz mellé.
Jó, hogy itt vagy Uram.
Te, Aki ott vagy a szél zúgásában,
a lenyugvó nap fényében
és az útitársak tekintetében,
légy mindig velünk!
Utak a csendben. Csendben.
Dicsőség neked békesség Ura!
Köszönöm a találkozásokat,
az arcokat, fényeket, csendeket, társakat.
Ámen.
Zsoltár 2.
Uram, színed elé állítottál, szereteted megszégyenített engem.
Ha nem is mehetek mindenkivel együtt, te mindenkit magaddal viszel.
Mélységeimben és magasságaimban járva megláthatom, hogy egyedül Te csendesítheted le hullámzásaimat.
Csendedbe merülve megéreztem szívem dobbanásaiban kezed lenyomatát.
Ahogy a szivárvány átível egyik partról a másikra, úgy teremtesz közösséget a távoli lelkek között.
Megérint az Élet, közel vagy, közel vagyunk egymás szívéhez is.
Várakozáson felül megajándékoztál, vezetsz, tartasz, mindig velem vagy.
A csendben Veled és egymással találkozhatunk.
Köszönöm, hogy átélhetem újra jelenléted.
Ámen.
