Vendégségben Vesztfáliában – beszámoló a proViele című összejövetelről

2010. március 20. szombat, Városi Közösségi Csarnok Soest, Dortmund járás, Vesztfália.  Az események azonban egy kicsit korábban kezdődtek: 

A Vesztfáliai Protestáns (Evangélikus) Egyház meghívásának köszönhetően, útitársammal, Szabó Annával, a Magyarországi Református Egyház felnőttoktatásért felelős vezetőjével, már péntek délben megérkeztünk a dortmundi repülőtérre. Ott várt ránk Christel Schürmann lelkésznő, aki az egész hétvégén gondunkat viselte. (Itt szeretném megköszönni mindig vidám hangulatú fáradozását.) Ő is, mint a nevezett rendezvény szervezői, a Vesztfáliai Protestáns (Evangélikus) Egyház Missziós Szolgálatok Hivatalának munkatársa, ott is a Biblia Munkacsoport vezetője. Az ő társaságában mindjárt egy csoportos műhelymunka kellős közepébe csöppentünk, ahol 8-10, különböző gyülekezetből érkezett munkatárssal együtt mi is aktív résztvevőkké váltunk. A jó három órás program során több olyan új módszertani megoldással foglalkoztunk, amelyek segítségével felnőttek, de akár gyerekek is könnyedén, de ugyanakkor mélységeiben is közel kerülhetnek a Bibliaolvasás szépségeihez, annak hitépítő hatásához. A program részét képezte az épületben helyet kapott Biblia-kiállítás megtekintése is. Tartalmas délután volt. 

Másnap, szombaton került sor a proViele rendezvényre, amelyre igazából a meghívásunk is szólt. A Városi Csarnokban legalább 300 résztvevő gyűlt össze erre az alkalomra. Néhány sor a programfüzet bevezetőjéből:

„Jésus profilja – toleráns és egyértelmű”, ez a fő témája az egész összejövetelnek.

Tolerancia: Korunk egyik fontos szava. Gyakran felhasználják a kereszténységgel és az egyházzal szemben is. A keresztény hit nem ellentéte egy toleráns életvitelnek? Nem, sőt éppen ellenkezőleg. Jézus Krisztus küldetése az ő rendkívüli türelmessége miatt volt elutasított abban az időben.

Egyértelműség: Jézus egyértelműen jelenti ki, hogy Ő az Út, az Igazság és az Élet (Jn 14,6).  

A program délelőtt két részből állt. Először, a Biblia Munkacsoport bemutatójára került sor. Ezt a módszert mi már az előző délután megismertük. A csoport tagjai a Jákob kútjánál történt eseményeket dolgozták fel (Jn 4,5-30).

A sokszínűségről a heidelpraise nevű zenekar gondoskodott. Ők egyszerre egyházi- és rockzenét játszva, szinte elmossák a határt koncert és istentisztelet között. Dalaik nagyon népszerűek, a résztvevők szinte mindig együtt énekeltek velük.

Még a délelőtt került sor Burkhard Weber lelkész előadására ("So wie Jesus war, hat ihn keiner gewollt"). Az előadó a wuppertali Johanneum Evangélisták Iskolája igazgatója. Fő mondanivalóját a „Jézus toleranciája az ő intoleráns munkatársaival szemben” – gondolat köré fűzte, értve mind az egykori, mind a mai munkatársakat is.

Az ebédszünet után több kiscsoportban (10-12 fő) folytatódott az együttgondolkodás, és tapasztalatcsere. Mi ketten a „Felnőtt hitoktatás projekt” témájával foglalkozó csoporthoz csatlakoztunk. Talán nem kell csodálkozni, hogy részben azonos problémákkal kell megküzdeniük, mint idehaza.  A legégetőbb ezek közül az egyház felnőttoktatási tevékenységének hiánya, vagyis a konfirmáció és ifjúsági évek után, a fiatal felnőtt generáció gyakorlatilag eltűnik a gyülekezetekből. Az elmúlt években a családalapítási és megélhetési gondok még jobban fokozták ezeket a problémákat. Sajnos nem kaptunk olyan tanácsokat és módszereket, amelyek segítségével egy csapásra kiküszöbölhetnénk ezeket a gondokat.

Végül a napot lezáró összefoglalóval és közös énekléssel zárult a nap. Az érdeklődők részletes, németnyelvű beszámolót olvashatnak a: www.evangelisch-in-westfalen.de/ansicht/artikel/ein-aussergewoehnlicher-moment link alatt. 

Másnap, Böjt 5. Judiaca vasárnapján részvettünk a dortmundi városi templomban tartott istentiszteleten. A város védőszentje tiszteletére emelt templom ma is őrzi XV. századi megjelenését. A templom, amellett, hogy egy gyülekezet otthonául szolgál, egyúttal 14 órán keresztül nyitva áll a belváros szívében. Naponta több száz látogató tér be ide és csodálkozik rá az egyik oldalhajóban elhelyezett hajléktalan melegedő berendezésein. A templom vezető lelkésze elmondta, hogy minden nap tartanak istentiszteletet, vasárnap olykor négyet is. Jelenleg egy a Jób könyvét feldolgozó prédikáció sorozat közeledik a befejezéséhez, amit a Böjt végére időzítettek. Az ebédet követően még egy rövid látogatást tettünk egy múzeumba, majd irány a repülőtér. 

Összefoglalva: Ezen a hétvégén olyan emberekkel találkoztam, akiknek a példája ismét megerősített: Jézust számtalan úton és módon követhetjük.