Válassz egy jelet magadnak!
Te milyen jelet választanál magadnak, a kereszténység jelképei közül, amely számodra kedves, amelyet, mint egy óvodás a jelét, magadénak tudnál vallani?
Németh Zoltán pécsi evangélikus lelkész, iktatásakor arról prédikált, hogy ő ha választhatna magának egy jelet, amelynek jegyében szeretné szolgálatát végezni gyülekezete tagjai között, akkor az az ASZTAL lenne, amely több mindent kifejez. "Jelentheti a baráti, lelkipásztori beszélgetéseket, a különböző gyülekezeti csoportok alkalmait, a templomokban az oltár-asztalt az úrvacsora jegyeivel, Jézus szószék-asztalát, ahol lelki táplálékot kapunk. De jelenti azt a reménységet is, hogy az esetleges feszültségek, viták, nézeteltérések, ha mindannyian akarjuk, asztal mellett, akár egy pohár kávé, vagy bor mellett, feloldódhatnak, megoldódhatnak" - magyarázta Zoltán. Ebből a prédikációból kiindulva (amelyet az igehirdetések rovatban teljességében elolvashatnak), megkérdeztünk pár embert, ők vajon milyen jelet választanának maguknak a kereszténység jelképei közül.
Smidéliusz András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza, evangélikus lelkész: „Azért választanám magamnak a HALat, mert ez egy általánosan is ismert kép, aminek van egy nem keresztyén vonatkozása is, ugyanakkor, amikor ez keresztény tartalmat nyert, akkor ez egy ismertetőjellé is vált az egyházhoz tartozók számára. Könnyen megjegyezhető, nem idegen a nem egyházi közegben mozgó ember számára sem, ugyanakkor egy olyan tartalmat hordoz, ami kapcsolópont lehet egyházon belüliek és kívüliek között. Azért választottam ezt, mert én ezt fontosnak érzem a magam számára, hogy kapcsolópontot jelentsek akár én, vagy akár rajtam keresztül valami kapcsolópont mutatkozzon a nem bennfentes, nem kifejezetten egyházi közegben mozgó emberek számára is.
Szeverényi János, missziói lelkész, a Híd magazin főszerkesztője: „Nekem a KÖR lenne a legfontosabb jel, jelzés, használtam is már különböző anyagaimon, anyagaimban. Azért ezt választom, mert ez kifejezi a teljességet, ami számomra például Krisztus (is).
Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, egyháztörténész professzor: „ADVENTI KOSZORÚ, amely egyszerre jelképezi a növekedést, fogyást, az új kezdetet és az új kegyelmet. Ha az első vasárnaptól a negyedikig nézem, nőnek a gyertyák, mint az orgonasípok, vagy mint a szamárlétra. Amikor a testvéreimmel fényképezkedtünk, akkor mi is így néztünk ki. Nem beszélve arról, hogy Ábel fiam is szereti, szemben a töviskoszorúval, amint viszont nem kedvel.” 134-es éneknél van egy szép rajz, azt választanám.
Mezei Andrea, a soproni Líceum diákja (11. B): "Személy szerint ,azt hiszem 2 jel közül választanék magamnak. Egyik a HALacska lenne, hiszen "nemzetközi" jelzés, így a világ bármely részén járnék is, tudnák az emberek hogy kivel van dolguk. A másik jel a GALAMB lenne, - hogy idézzek iskolánk egyik évkönyvéből- mert a Szent Lélek az egyedüli igaz tanító, ő ad erőt, bölcsességet és hitet."
Tóth Cseperke, a soproni Líceum diákja (10. A): "A HALat választanám. Egyszerű, mindenki számára érthető, s remekül közvetíti a Krisztus-követés alaptételét."
Fekécs Ildikó, a soproni Líceum diákja (10. B): "A GALAMBot választanám. Azért, mert Jézus megkeresztelésekor a Szentlélek galamb képében jelent meg és Noé is galambokat indított útnak."
Fellner Anett, a soproni Líceum diákja (11. B): "A HORGONYt választanám."
jelkép