Titkosszolgálat és titkos szolgálat

A dekódolt szövegek nemcsak a politikacsinálás boszorkánykonyhájába engednek bepillantást, hanem feltárják azt a cinizmust és gőgöt, amellyel a világhatalom némely képviselője más országokra és azok vezetőire tekint.  Az talán még nem annyira különös, hogy ellenérdekelt felekről bántó érdességgel írnak, ám a jelentésekben az úgynevezett szövetségesek is gúnyos felhanggal szerepelnek. A karcos megjegyzések súlyos sebeket ejtenek egyének és nemzetek méltóságán, és akkor még nem szóltunk a magánszféra gyakori megsértéséről. A jelentések feltárják diktátor hajlamú vezetők rigolyáit, titkos szerelmi viszonyait vagy alkoholizmusát, ugyanakkor meglepő módon minősítenek olyan kormány- és államfőket, akikről a hivatalos Amerika egészen más hangon beszél. Így lesz a jelenlegi angol miniszterelnök „pehelysúlyú”, a korábbi pedig „ingatag”, a német kancellár asszony „teflon”, aki kerüli a kockázatokat, az olasz miniszterelnök „haszontalan, hiú és eredménytelen”, Oroszország legerősebb politikusa pedig „alfahím”.

Szupertitkos jelentések készültek egyházakról és vallási közösségekről is. Ebben a körben említhetjük a  legutóbbi pápaválasztással kapcsolatos bizalmas információkat, valamint különböző keresztény, zsidó vagy éppen iszlám közösségekről való adatgyűjtést

A számítógépes programokat feltörő hackerek és az internet kínálta nyilvánosságnak köszönhetően ma milliók olvashatják azt, amit valaki a legtitkosabb közlésnek szánt. Legalábbis formailag beteljesült Jézusnak a nyilvánosságra utaló szava, amely szerint amit fülbe súgva mondanak, azt a háztetőkről hirdetik majd…

A világ pedig joggal botránkozik meg azon, hogy diplomaták lényegében kémtevékenységet is folytatnak. Ráadásul nem is önszorgalomból, hiszen az ENSZ-be akkreditált amerikai munkatársakat is külügyminiszterük utasította arra, hogy a szervezet főtitkáráról adatokat gyűjtsenek. A hazánkban működő amerikai diplomatáknak a választások előtt „jelenlegi és majdani vezetőkről” kellett bizalmasan értesüléseket a State Departmentbe szállítaniuk. A The Guardian szerint onnan „biometrikus adatokat” is kértek, ami gyakorlatilag ujjlenyomatokat jelent, ám utóbb a rejtjelezett szöveget „biográfiai”, vagyis életrajzi adatokként dekódolták. Tény azonban, hogy a diplomatáknak meg kellett szerezniük bizonyos telefonszámokat és e-mail kódokat, továbbá jellegzetességeket politikusok személyiségéről, tanácsadói és baráti köréről, egészségügyi állapotáról és sebezhetőségéről. Az óhatatlanul a hírszerzés területére terelt diplomaták nemcsak a Magyar Gárdáról küldtek titkos jelentéseket, hanem a határon túli magyar kisebbségekről és a hazánk jövő évi EU-elnökséggel kapcsolatos elképzeléseiről is.

Mindez messze meghaladja a diplomatákkal kapcsolatban általánosan elfogadott tevékenységet. Ez ugyanolyan „tiltott határátlépés”, mint amire egyházunk tényfeltáró bizottsága mutat rá több esetben, amikor is lelkészek tévedtek a hírszerzés területére. Ismét csak Jézus szavára utalok a fülbe súgásról és a háztetők széles nyilvánosságáról.

Mert előbb-utóbb minden kiderül. Illetve van, ami mégsem. A közelmúltban egy másik sajtóhírrel is találkozhattunk: Németh Miklós volt miniszterelnök elmondta, hogy Kádár János nem sokkal halála előtt – felesége kérésére –meggyónt. „Mariska néni papot hívatott hozzá” – állította Németh. Ebben az összefüggésben nem élcelődnék azon, hogy az akkor már leépült politikusnak bizonyára volt is mit meggyónnia. Hanem egyszerűen csak csöndes örömömnek szeretnék hangot adni abban az összefüggésben, hogy – ha valóban így történt – egy pap azt tette, amire hivatása kötelezte: megtartotta a gyónási titkot A birtokába jutott információt nem használta fel politikai vagy üzleti célra, nem adta azt át a bulvármédiának.

Sok olyan titkos szolgálatunk van, ami nem tartozik a nyilvánosságra. Mindaz, ami abban a gyónásban elhangzott maradjon kettőjük titka, és persze az Úristené.

A WikiLeaks négyszázezer oldalnyi titkos információt hozott nyilvánosságra. Ez a politika és a média területe. Talán mégiscsak különbözik ettől az egyházak világa. A botrányt okozó sokmillió mondattal szemben csupán négy szó, a lelkészi eskü részeként: „A lelkipásztori titkot megőrzöm.” Titkos szolgálat és titkosszolgálat: ég és föld.