Mennybemenetel mozaikjai: A barátok

Az még mindig foglalkoztatja a tanítványokat, hogy Júdásból áruló lett és a Mestert átadta az ellenségnek. Tizenketten voltak, de egy hiányzik közülük. Hogyan történhetett meg mindez? Péter is csődöt mondott Jeruzsálemben, mivel megtagadta Jézust. Ez erkölcsileg nyomasztóan hat rájuk. 

Tanítványaihoz

Ki érti meg, mennyi mindent kellett átélniük? Amitől féltek, épp a páska ünnepe előtt történt. Horror! Jézust elvették tőlük. A mélyponton voltak. Két nappal később azonban változás történt: A feltámadással Jézus újra visszatért közéjük. Él! De teljesen másképp. Megfoghatatlanul. Már az első megjelenésekor Mária Magdaléna szeretné megfogni, megérinteni a lábait, de ő elutasítja ezt: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez és mond meg nekik: felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn. 20,17).

Úton az Atyához

Mint egy film, úgy peregnek le szemük előtt az utolsó hónapok és hetek eseményei: Jézus tanítványait Jeruzsálembe vezeti, ellenségei késébe fut bele. Júdás árulása elég volt és máris foglyul ejtették. De húsvét mindent megváltoztat. Jézus most útban van az Atyához, amiről korábban annyit beszélt nekik. Ő az Úr, titokzatos módon. Barátai között már nincsen úgy jelen, mint korábban volt. Amikor tanítványai körében megjelenik, néha zárt ajtókon át, akkor mindig válaszol a kérdéseikre.

Békesség…

Először békéről beszélt nekik. Ez jót is tett nekik a sok sivár, és szomorúan sötét nap után. A kétséget elűzte tőlük. Tamás, aki először nem volt közöttük, egyszerűen nem akart hinni neki. Egy héttel később azonban megfoghatja Jézus oldalán a sebeket, azokat, amelyeket a római katonák okoztak neki. Jézus a bizonytalan Pétert is oldalára veszi, és újra feladatával bízza meg.
Megerősíti azt a tényt, hogy a tanítványoknak missziójuk van: az emberek között mindenütt Isten megbékéléséről kell beszélniük, és a feltámadásáról kell szólniuk (Jn 20,21).

…a tónál
A tanítványokból különösen jó érzéseket vált ki az, hogy újra Galileába mennek. Így legalább messze kerülnek a veszélyes Jeruzsálemtől. A tó nyugalma, amelynél Jézus maga annyit prédikált nekik és olyan sok csodát tett, még egyszer hatása alá vonja őket. A halászcsónakban eltöltött hosszú éjszaka után reggelit készít nekik a parton és bár órákig halásztak, egyetlen hal sem akadt fent a hálójukban. Jézus azonban arra kéri őket, hogy még egyszer vessék ki a hálót, ami végül teljesen megtelik. Jóllaknak és a maradékot még el is adhatják. Jézus így is emlékezteti tehát őket arra, mi lesz ezek után a szakmájuk: emberhalászokká tette őket (Jn 21,6-13; Mt 4,19).

Hogyan tovább?

Amióta ismerik őt, Jézus számára csak egy volt a fontos: Isten királyi uralma, a mennyek birodalma. Az emberek itt megbékélnek Istennel, és Isten megfogható közelségbe kerül számukra. A mennyek Ura beavatkozik az életükbe, megváltoztatja azt és meghatározva azt, áldást ad rá.
Mindez Isten uralmának része, ahogyan azt Jézus Galileában és minden utazása során hirdette is közöttük.

Jézus feltámadásával azonban Isten tovább lép. Uralmát kiteljesíti. De hogyan? Jézust angyali seregek felruházzák egy titokzatos, földöntúli hatalommal, aztán kiűzi a rómaiakat az országból, és a zsidók végre uralkodójuknak ismerik el Jézust? A Mester nekik, a tizenkettőnek egyszer elmesélte, hogy ők velük együtt fognak kormányozni és egész Izrael bíráivá lesznek. Jézus mikor teljesíti majd be mindezt?

A Szentlélekkel

Jézus tudja, mi foglalkoztatja a tanítványokat. A mi kérdésünkre is megvan a válasza: „Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és a tanúi lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8)

Jó – akarják a tanítványok Jézusnak válaszolni, de Jézus nem mond többet arról, hogyan tölti majd rájuk a Szentlelket. Nekik maguknak kell ezt átélniük. De ahhoz, hogy elküldhesse nekik a Szentlelket, először fel kell mennie az Atyához.