Szupermarket: Mire figyeljünk a vásárlásnál?

17 óra van, végre jól megérdemelt szabadságomat szeretném élvezni. Ám gyorsan még beugrok a bevásárlóközpontba, mert otthon már elfogyott a tej és a müzli. Ez egy öt perces gyorsbevásárlás lesz, gondolom én, és amikor a hazafelé vezető úton felfedezek egy boltot, gyorsan kiugrom a kocsiból, pénztárcámmal a kezemben és szerzek egy bevásároló kocsit.

Fél órával később már teli bevásárlókocsival állok a kasszánál, a tejen és a müzlin kívül töménytelen mennyiségű finomságot rakok a gumiszalagra. Van itt szalámitól kezdve, egy kis kék penészes sajt, meg egy nagy üveg akciós mogyorókrém is. Aztán csak ugrálnak a számok, és a végösszegtől alig kapok levegőt.
Hogy ismerősnek tűnik a szituáció? Bizony, nap mint nap a trükkös vevőcsalogatás áldozatai leszünk. Egyre kevesebb a megtakarított pénzünk és egyre többet adunk ki élelmiszerekre.

A termékeket nem tapasztalat alapján vásároljuk meg, hanem mert rábeszélnek bennünket, mindenféle módon és mi hagyjuk, hogy félrevezessenek. De ne hagyjuk: a felvilágosítás a legjobb védelem ez ellen.

Csapdák a boltban:

Ha állunk a pénztárnál és még sok hely van a kocsiban, pánikvásárlásokat kezdünk.

A pénztárhoz vezető utolsó 100 lépés megtételekor a vásárlók többsége válogatás nélkül nyúl a polcokon lévő áruk után.

Ennek az az oka, hogy legtöbbször a vásárlás kényelmes nézelődéssel indul, olyankor az emberek többsége mindent megnéz, de semmit nem vesz, aztán az idő telik, sürgetővé válik valamit mégiscsak a kocsiba rakni, hogy a vásárlást minél előtt be lehessen fejezni.

Ilyenkor már nem lesz fontos az árak összehasonlítgatása, a kocsiban pedig még rengeteg hely van. Ez pedig azt az érzést kelti a vevőben, hogy egyáltalán nem érte meg benézni az üzletbe. A pénztárak közelében sok olyan termék található, amelyeket a pillanatnyi csábítás miatt veszünk meg: snackek, italok, újságok, csokik találhatóak legtöbbször ezen a tájon.

A pénztári „nyafogó-zóna” a gyerekekről kapta nevét.

Ők ugyanis a pénztári sorban csak nyafognak, mert már nyűgösek a várakozás miatt, a boltokban viszont csak annyi pénztárt működtetnek, hogy azért mindig valamennyit várnia kelljen a kedves vevőnek, ezen az értékes területen. Ide aztán csábító csokoládét és rágógumit raknak a gyerekek, dohányárut és italokat a felnőttek részére, így biztos, hogy a várakozás alatt így vagy úgy, mégis venni foguk belőlük. Ez azonban újabb csapda!

A hosszú úton többet veszünk, mint szeretnénk!

A bolti marketingstratégiák célja, hogy a vevőt minél hosszabb ideig bent tartsák a szupermarketben. Minél tovább böngészi ugyanis a több mint 10.000 termékes palettát, annál többet fog megvenni belőlük. Ezért aztán sosem vezet egyenes út a kasszához. Ha valaki csak egy liter tejet szeretne megvásárolni, annak legtöbbször a bolt egész területén át kell mennie és a csábító reklámok, kínálatok, és finomságok garmadáját kell végignéznie a polcok őrült rengetegében. Ezért ne menjünk bevásárló lista nélkül vásárolni.

A kellemes atmoszféra növeli a vásárlókedvet, be kell csalogatni és többet el sem engedni – ez a szlogen.

A vevőnek jól kell éreznie magát a boltban. A zenére és a hangosbemondón elmondott kínálatokra ne figyeljünk oda.

A stratégiának köszönhetően reggelente mindig háziasszonyoknak és nyugdíjasoknak szóló zenék mennek, később fiatalabb korosztálynak szóló popzene.

A bejáratnál elhelyezett növények, a zöldség és gyümölcskínálat piaci hangulatot idéz. Még az izgatott vevők is leállnak ilyenkor, csökkentik a tempót és felfedeznek olyan dolgokat, amelyekről korábban fogalmuk sem lett volna, hogy egyszer szükségük lesz rájuk. A promóciós standokon elhelyezett ingyen próbaminták felkeltik az evési vágyat. Sőt: sok vevő a próba után egyszerűen kötelezőnek érzi azt, hogy meg is vegye a terméket. Ezért inkább ne menjünk éhesen bevásárolni! Különben minden kínált áru csábítani fog, és csak nehezen tudunk majd nemet mondani.

Megérintik érzékeinket a színek, szagok.

Egy szupermarket belső berendezésének 40 százalékát a világítás teszi. A színes lámpák alatt a hús, a sajt, a zöldség és a gyümölcs egészen más színben pompázik. Még az orrunkat is félrevezetik a jó illatok, levegőbe permetezett aromák. A felmérések kimutatták, hogy a vevők 16 százaléka tovább maradt az illatosított üzletben és a vásárlási kedvük is 15 százalékkal emelkedett. Ezért aztán a mosópor részlegeken tavaszi virágillat van, a mélyhűtő pultnál meg frissen sült pizza illat száll. Nem szabad, hogy elcsábítsanak!

Látszólag friss vidéki termékek és kedvező áru zsíros cuccok várnak.

Ha a reklámoknak hiszünk, akkor úgy tűnik, hogy a legtöbb mélyhűtött termék boldog állatoktól, kiváló gazdaságból származik. Az eredetiséget igazoló pecsétet most már azért kell minden hústermékre rárakni, mert rengeteg botrány volt ebből, ám sokszor még ma is, egyre másra derülnek ki újabb és újabb turpisságok.

Aki a húsrészlegen az árak alapján tájékozódik, sokszor vásárol olyan termékeket, amelyek bár olcsóak, de mégis ártalmasak testünknek, mert túlságosan zsírosak. Erre is vigyázni kell!

Szűk folyosók – aki lassan tud haladni, többet vásárol!

Egy üzlet megtervezésekor általában két métert szoktak ideális útszélességnek megadni. Ebben az esetben két bevásárlókocsi még problémamentesen elfér egymás mellett, de a kocsik között lavírozni már kevés ez a hely. A középre elhelyezett akciós termékek, reklámpultok fékezik a sebességet.

Megfigyelések szerint az emberek vásárlás közben inkább bal felé orientálódnak, ebből kifolyólag a szupermarket bejárata sokszor jobbra helyezkedik el, és a polclabirintus pedig ettől bal felé, hogy ezzel is növeljék a vásárlók jó közérzetét. A különleges ajánlatok azonban impulzusvásárlásra késztetnek.

Hol vannak a drága cuccok?

Mivel balról jobbra és fentről lefelé olvasunk, ezért az olcsó termékek általában jobb oldalt és lent helyezkednek el, a drágák pedig balra fent. Szemmagasságban olyan termékek vannak, amelyeken a legtöbb a nyereség.

A felmérések szerint, ha a szemmagasságban lévő árukat százszor adják el, akkor ehhez képest a csípőmagasságban elhelyezetteket csak 70-szer, míg a térdmagasságban elhelyezett árukat 30-szor.

Becsapó csomagolás – kevesebb van benne, több pénzért!

Az édességek mellett a tejtermékeket reklámozzák a leginkább. A reklámkampányok általában az egészségesebb életvitelt sugallják, a jobb emésztés, az erősebb immunrendszer, a vékony alak, sőt a jókedv szerepel az ígéretek között. A joghurtok, a tejitalok, és más tejtermékek összetevői azonban szegényesek és a termék nem ér annyit, amennyit fogyasztásától várnánk.

A csomagolás nagysága és a csomagolás megjelenése is ugyanaz marad, ám a töltési mennyiséget kicsit csökkentik. A terméket viszont ugyanazért az árért árulják. Ez a burkolt áremelés pedig alig valakinek fog feltűnni. Vagy akciós termékre ráírják, valahány százalékkal több, giga-mega dobozos, és még 20 százalék ingyen van… pedig dehogy! Csak osszunk és szorozzunk és kiderül, ki csapott be kit!