Reneszánszukat élik a zarándoklatok
Az utazás nem feltétlenül járművel való közlekedést jelent. A középkorban a legtöbb zarándokút Rómába vagy Jeruzsálembe vezetett, és az európai kontinensen ezek az odavezető utak hatalmas hálózatként voltak ismertek. Az embereknek pedig eszük ágában sem volt ezekre az utakra járművekkel menni: két lábukon tették meg az utat. A zarándoklatokat azonban az emberek elfelejtették – azok útvonalait is és spirituális jelentőségüket is. Manapság azonban újra reneszánszukat élik a zarándoklatok. A tradíció és a modern formák kiegészítik egymást. Van, aki vallásos meggyőződésből vesz részt, egy ilyen úton, van, aki szeretne gondolataiba feledkezve meditálni addigi életéről, van, aki egyszerűen a sportteljesítmény miatt vág neki a túrának. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna
A középkorban a zarándokutak csomópontjain szállók és vendégházak létesültek, egész városokat, templomokat, kápolnákat és egyházakat alapítottak, ha egy-egy hely felkapottabb lett. Akár modern turizmusnak is mondhatnánk az akkori zarándokutakat. A cél a katolikus tanítás szerint a lelki üdvösség elérése, a bűnök megbocsátásának kieszközlése volt, bűnbánattal és testi vezekléssel. A reformációval, a hit által való megigazulás tanával az utak jelentősége el is eltörpült.
Manapság a történelmi zarándokutakat hirdető szervezők elsősorban a mindennapokból való kikapcsolódásként hirdetik lehetőségeiket. Bár egyes utak vallási háttere elfeledhetetlen és letagadhatatlan, mégis a vallási aspektus a háttérbe szorul a hirdetéseknél.
A zarándoklatok erős katolikus vonása miatt sokáig az evangélikus keresztények nem sokra tartották az efféle utazásokat. Luther Márton (1483-1546) úgy vélte, hogy nem lehet és nem is kell a zarándokúttal Isten előtt kegyelmet keresni. Luther jómaga azonban még az utazásokat sem kedvelte túlságosan.
Az utóbbi évtizedekben protestáns gyökereink, azaz német testvéreink történelmi városaikban számos zarándokutat hirdettek meg, felismerve ennek a lélekre való jótékony hatását. Nem az Istennek való cselekedet, hanem a hitben való elmélyülés fontossága szempontjából.
Az Anhalti Evangélikus Egyház által két évvel ezelőtt meghirdetett, Luther-városok közötti barangolás az egyik ilyen kedvelt útvonal. A 410 kilométer hosszú út Luther szülővárosánál, Eislebennél kezdődik és Wittenbergben fejeződik be. A reformátor munkájára 34 állomás hívja fel a figyelmet.
De létezik már a Via Baltica is, amely a lengyel határnál kezdődik, Usedom keleti-tengeri szigetén és 700 kilométer után Osnabrückben, Vesztfália határán ér véget, s közben az Északi Evangélikus Egyházak kincseit tárja fel.
Az egyik talán legfelkapottabb útvonal azonban a Szent Jakab útja, amely egészen a spanyolországi Santiago de Compostelába vezet. Ennek kiindulási potjai megtalálhatóak Németországban is, sőt szeretnék egészen Magyarországig is meghosszabbítani ezt a zarándokútvonalat.
Ezt az utat történelmi térképek segítségével rekonstruálták, többféle útvonala létezik. Mondhatjuk úgy, hogy már egész üzletág épült fel rá. A vándorok többsége még mindig valamiféle spirituális célzattal indul útnak. Sokan különös élményekről számolnak be, amelyek az utazás során érték őket. Van, aki a csodák útjának nevezi, mert egy csapásra megváltoztatta egész addigi életfelfogását. Sokan imádkoznak, meditálnak út közben és megváltozik életük. Vannak olyanok is, akik már többedjére vágnak neki az útak, mindig új és új feltöltekezési lehetőséget remélve. Persze nem elhanyagolható, hogy vannak, akik testi felüdülésből, egyfajta sportteljesítmény vágyából kezdenek neki a gyaloglásnak, de ők is csak pozitívumat emelik ki az út végén.
Bár a modern utak a korábbi útvonalak mentén húzódnak, mégis a modern zarándokok élete sokkal kényelmesebbé vált: korábban a széles karimájú kalap, az egyszerű saru, köpönyeg, tarisznya és egy zarándokbot volt az összes felszerelés, ma azonban már könnyített vázú hátizsák, vízálló túrabakancs, széldzseki, teleszkópos bot és még sok-sok praktikus dolog segíti a vándorok életét.
Ráadásul míg korábban alig volt használható információ, ma már az interneten nem csak ezekben bővelkedhetünk, de rengeteg személyes útleírást és blogot is elolvashatunk arról, kinek-kinek mit is jelentett egy-egy ilyen utazás.
