Reformáció, halloween, mindenszentek, halottak napja: mit is ünnepelünk?
Mindenszentekkor a katolikus egyház tanítása szerint azokról a szentekről emlékezünk meg, akik személy szerint nem szerepelnek a naptárban. Az utóbbi két században szinte teljesen összekapcsolódott ez az ünnep a halottak napjával, ráadásul az angolszász eredetű halloween is megjelent az ünnepek sorában. A reformáció ünnepe szinte teljesen kiszorulva, csendben húzódik meg ebben az október végi-november eleji ünnepi kavalkádban.
Magyarországon a mindenszentek és a halottak napja gyakorlatilag teljesen átfedi egymást, pedig a két keresztény fogalom nem ugyanazt jelenti.
Mindenszentek, ahol minden szent helyet kap
Mindenszentek a katolikus egyházban egyfajta diadalünnep, ilyenkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akik kimaradtak a naptárból. A pap díszes fehér miseruhát ölt és ünnepi misét tart. A halottakról a legtöbb vallás megemlékezik, a katolikus mindenszentekhez hasonló ünnep azonban nemigen létezik. A halottakra már az ókori Rómában is megemlékeztek, a katolikus egyházban az ünnep III. (Szent) Gergely pápa (731-741) nevéhez fűződik, aki a VIII. században november elsejére tette az ünnepet. A XI. században terjedt el, de csak három századdal később vált hivatalossá.
Halottkultusz és néphagyomány
A néphagyomány szerint mindenszentekkor és az utána következő halottak napján hazalátogatnak a halottak. Ezért aztán sok helyen a régi időkben ilyenkor plusz egy személyre terítették az ünnepi asztalt és gyertyával világítottak a hazalátogató halottnak.
Az ünnep azonban kettős: a halottakról való emlékezésbe belopta magát a félelem is, és van ahol inkább el akarják ijeszteni, elhárítani a rossz szellemeket, s a jellemző néphagyomány (Szeged környéke), hogy a koldusokat és a szegényeket étellel kínálták a temető bejáratánál, hogy rávegyék őket, imádkozzanak a halottakért, akik így inkább a temető kapuján beleül maradtak.
A vallások és a halottak
A vallásoknak nagyon különböző elképzelésük van a halál utáni életről, a legtöbb nem biztos abban, hogy az egy személyes létezés, és abban sem, hogy a meghaltaknak bármi kapcsolata lehet az itt élőkkel. Számos ázsiai vallás tiszteli az ősöket, de ez a tisztelet inkább evilági hagyomány, sokkal kevésbé kapcsolattartás az ősökkel. Több vallás követői igyekeznek a halottakat minél gyorsabban elfelejteni, hiszen szerintük az ő életüknek vége, nincs miről beszélni. Ez a halottakról való megemlékezés
A halottak kultusza befolyásolja a temetkezési szokásokat is. Egy ideig nem is temették el a halottakat, és nagy fordulat volt, amikor megtaláljuk a temetkezés nyomait, az egyedi sírokat. A test és a lélek kapcsolata, valamint a feltámadás átértékelése nyomon követhető napjainkban is, a hamvasztás, vagy a hamvak szétszóratásának gyakorlatában.
A reformáció és a mindenszenteki mise
A reformáció szegről-végről mindenszentekhez kapcsolódott. Luther Márton amikor 1517. október 31-én, mindenszentek előestéjén kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, arra számított, hogy másnap ezt az üzenetét sokan el fogják olvasni, amikor a misére mennek. Számítása teli találat volt, hiszen valóban sokan foglalkoztak kiírásával és így indulhatott be a reformáció folyamata.
Halottak napja - felekezeti hovatartozás nélkül
Halottak napja már független a felekezeti hozzátartozástól, hiszen a protestáns egyházak és az anglikánok is ilyenkor emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az ünnep azonban független a világnézettől is, mert a szokásokban kereszténység előtti elemeket is fel lehet fedezni: a sírgondozás, temetőlátogatás és a gyertyával, imával történő megemlékezés is ilyen.
Halloween és a kísértetek
Hogyan kerül az ünnepkörbe halloween? Az angol halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. A druidák idejében, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - egyszerre hódolva a Napisten és a holtak Ura előtt. Az időpontot úgy választották, hogy az évnek ebben az időszakában terelték a szarvasmarhát a legelőről az istállókba. A kelták hite szerint ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, és ezáltal egyengethették útjukat a mennyei örömök felé. Tehát mint már említettük, nem csak tisztelték, de félték is a halottakat.
Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás 1840 körül hozta létre a Halloween ünnepet. Ekkor az írországi burgonyaínség következtében ezrek vándoroltak ki az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat az Újvilágba.
Kísértettörténetek
Se szeri, se száma a hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb kísértettörténeteknek, amelyek halloweent övezik. A londoni Towerben a XIII. században vélték először meglátni a Canterbury-i katedrálisban, 1170-ben meggyilkolt, Thomas Becket szellemét. Azóta számos esetben "jelennek meg szellemek" az ősi erődítmény falai között - a VIII. Henrik által vérpadra küldött egyik feleség, Boleyn Anna, vagy éppenséggel a parlament elleni merényletről elhíresült Guy Fawkes. 1815-ben pedig a Tower egyik őre azt jelentette, hogy medvét látott kijönni az egyik kapun. Nem tudni, hogy Halloween napján látta-e, de az tény, hogy az őr két napra rá belehalt az ijedségbe.
Töklámpás és cukorka
Napjainkra a Mindenszenteket megelőző nap eredeti jelentősége alapjában megváltozott, és főleg gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy élénk képzelet alkotta ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek, s rémisztőnek tűnő fenyegetésekkel házról-házra vándorolva gyümölcsöket és édességeket kérjenek a lakóktól.
Halloween kultusz Kelet-Európában
Kelet-Európában a vasfüggöny leomlása után kezdték el ünnepelni Halloweent. Romániában manapság sok turistát várnak ilyenkor Branba, a hírhedt Drakula (Vlad Tepes, a "karós vajda") kastélyába. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők denevérbarlangban töltik az éjszakát. Lengyelországban egy katowicei véradó központban vámpíroknak, ördögöknek és boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a helyi egyetem hallgatóit. Bulgáriában főleg nemzetközi iskolák hallgatói szerveznek Halloween ünnepségeket és számos üzlet kirakatában megjelentek már az álarcok és lámpásnak kivájható tökök.
Mindenszentek és halloween
Ünnepeinkkel kapcsolatban valóban nagy a felfordulás manapság. Kezdjük azzal, hogy a globalista-neoliberális áramlat amerikanizálja pl. a karácsonyt. A kereskedelmi televíziók Mikulás-filmjei feledtetik magyar hagyományainkat, a Jézuskát és a többit... És a vallási tartalomról akkor még nem is szóltunk.
Magyarországon soha nem volt halloween, tehát az a helyes, ha nem is lesz. Amerikában vagy Nagy-Britanniában ennek helye van, nálunk nincs.
Mindenszentek ünnepének római katolikus értelmezése szintén vállalhatatlan számunkra. Az Ágostai hitvallás XXI. cikke értelmében azonban feltétlenül szükséges, hogy megemlékezzünk az "üdvözültek mennyei seregé"-ről, mint akik hitünk számára támaszt jelentő példaképeink. Győzike, Fekete Pákó és a többi igénytelen, értékromboló "celeb" világában bizony szükség van a mennyei példaképekre!
A reformáció ünnepe is csak akkor állja meg a helyét, ha nem válik kultúrprotestáns, hamis nyugalomba ringató látszatünneppé, a középkori egyház, ne adj' Isten a mai katolicizmus szidalmazásává. Reformáció ünnepe ugyanis nem Lutherról meg a pápáról, nem is az egyház megújulásáról szól, hanem arról, hogy Isten mindig gondoskodik arról, hogy Krisztus keresztje és az arról tanúskodó evangélium kiemelkedjen az emberi tanítások mocsarából.
Véleményem szerint meg kell tanulnunk evangélikus módon egységben látnunk a három ünnepet. Reformáció napja a földön küzdő egyház számára intés és vigasztalás: Isten népe csak a kereszt evangéliumához igazodhat, különben elveszik, Urunk pedig akár kövekből is támaszt fiakat magának. Mindenszentek ünnepe kitágítja a kört, és egyértelművé teszi, hogy csak egyetlen egyház van, amelynek tagjai a már előrement hívők is. Az egyház nem evilági alakulat, hanem odaföntről való. Amikor pedig november 2-án személyes halottainkra emlékezünk, ezt azzal a reménységgel tehetjük, hogy Krisztus feltámadásában a menny és a föld összeért, és ebben számunkra is készen van a reménység.
Az azonban rendkívül szívszorító és egyben felháborító, hogy a nevében "evangélikus" honlap az ünnepekkel kapcsolatos emberi képzelgéseket nem szembesíti az evangéliummal. Ezt nem szabad megengedni! Kritikai észrevétel nélkül ugyanis belesimulunk a globalista-áltoleráns-hagyományfelszámoló masszába, amely minden értéket igyekszik elpusztítani, és ezt véghez is vinné, ha a kereszt Krisztusa és az ő evangéliuma nem volna erősebb minden időkben.
Ne feledjük: a jézusi missziós parancs felülír mindenféle divatos pluralizmust és toleranciát!
Üdvözlettel és Bolla Zsuzsanna iránti őszinte, régi barátsággal:
Tubán József
Csorna