Mi fán terem az evangélikus… iskola?

Honlapunk nyári cikkei közt kettő is nyitogatta ezt a kérdést: a Lapszemle rovat augusztus 5-én közölt cikket Egyházi iskolák pro és kontra címmel, Interjú rovatunkban pedig Fábry György filozófus és Fabiny Tamás püspök beszélgetése (Mi fán terem az evangélikus? – július 10.) vetett fel olyan kérdéseket, amelyekre érdemes az iskolaév kezdetén visszatérnünk. 

A kérdés nem új egyházunkban. A Lelkipásztor és a Credo című folyóiratunk 1996-1997 folyamán számos fontos írást közölt a témakörről. Az alapkérdést tekintve, legszívesebben  Lampérth Gyulának, a soproni líceum sajnálatosan fiatalon elhunyt igazgatójának szavait idézem fel, az Evangélikus Értelmiségi Műhelyben 1997-ben tartott előadásáról. Lampérth Gyula az evangélikus iskola legfőbb jellemzőinek a következőket tekintette: szellemi igényesség, az oktatók magas színvonalú képzettsége, hitbéli oktatás és nevelés minden kínálkozó alkalommal, jól szervezett iskolai hitélet, szeretetteljes légkör, tudatosan vállalt értékrend, nyitott szemléletmódra nevelés. Úgy vélem, hogy az Egyházi iskola pro és kontra című írást ez a felsorolás egészíti ki kellően, sajátosan evangélikus közegre fókuszálva. Ez a mi egyházunk oktatásról és nevelésről szóló saját üzenete a társadalomnak.  Ennek megvalósítására törekszik minden evangélikus oktatási intézmény, felülemelkedve a nyomorúságos anyagi problémákon, mert ezek nem pénztől, hanem lelkiségtől függő jellemzők. 

Közelítsünk az iskolai mindennapokhoz, reflektálva az említett interjúban felvetettekre is! 

Van-e evangélikus ABC? Nyilvánvalóan nincs, de van evangélikus tanító/nő, aki különös gondot fordít arra, hogy a nebulók értsék is, amit olvasnak (az emlékezetes bibliai kérdésnek megfelelően), és önállóan, értelmesen ki tudják fejezni saját gondolataikat.  Az írás-olvasás-megértés hármas egysége a protestáns oktatásügy sarkalatos kérdése a reformáció kora óta. Ez a hitről való ismeret és a műveltség elsajátításának kulcsa. 

Van-e evangélikus biológia? Nyilvánvalóan nincs, de van evangélikus pedagógus, aki hitvallásunk alapján tudja összhangba hozni tanítványai számára a bibliai teremtéstörténetet és a természettudományos evolúciós elméletet. Van-e evangélikus fizika? Nyilvánvalóan nincs, de van evangélikus pedagógus, aki elmélyült hitéből fakadó módon tudja tanítványai előtt összekapcsolni az érzékelhető világ végességét Isten világának végtelenségével, felvillantva a hit és a tudomány viszonyát. Van-e evangélikus történelem? Van, de az emberiség és a magyar nemzet történelme részeként, a sajátos evangélikus értékeket kiemelve tanítják meg pedagógusaink a diákoknak, csakúgy, mint az irodalmat és a művészeteket – mert az evangélikus iskola nyitott szemléletre, tájékozottságra, szellemi igényességre nevel. 

Van-e sajátos evangélikus etikai nevelés? Vannak-e tiltások, és hogyan viszonyulnak ezekhez az evangélikus iskola diákjai?  „Mindent szabad nekem, de nem minden épít” – mondja Pál apostol, és ez a mérce fiataljainknak is, ha szabadságról vagy lázadozásról van szó. Isó Dorottya Keresztyén etika – mindenkinek című könyvének egy-egy fejezetét várhatóan sok osztályfőnök választja egy-egy  óra  témájául. Az evangélikus iskolában az iskolalelkész nem csak hitoktatóként működik, hanem állandóan jelen van az iskola életében, segíti a tanár-diák-szülő-egyház „üzemi négyszögében” óhatatlanul kialakuló konfliktusok feloldását, és hozzájárul a diákok hitünkön alapuló életvezetésének formálásához. 

Van-e sajátosan evangélikus iskolai közösség? Nyilvánvalóan nincs, hiszen társadalmunkban kisebbségben vagyunk. Az evangélikus iskola befogadja a más felekezetekből érkező  hívő diákokat és a tanárokat – mert  összeköt bennünket a Hegyi Beszéden alapuló közös  keresztény  erkölcsiség, és  mert az evangélikus iskola megértésre, vallási türelemre, a különbségek és az azonosságok felismerésére nevel. 

Van-e evangélikus informatika? Nyilvánvalóan nincs, de van evangélikus informatika-tanár, aki felhívja a diákok, tanárok, szülők és lelkészek figyelmét erre a honlapra! 

Ne aggodalmaskodjunk hát az evangélikus iskola identitása miatt. Az értékek megvannak. A nehéz évtizedek alatt is átmentették az olyan iskolaszervező nagy egyéniségek, mint a Gyapay Gáborok, a Jancsó Kálmánnék, a Schulek Mátyások, a Jantos Istvánnék és a Lampért Gyulák. Mögöttük immár felnőtt az a nemzedék, amely továbbviszi ezeket az értékeket, sőt, a kor elvárásainak megfelelő új módszereket is ki tud alakítani. Ismerjük el, ismerjük fel, tartsuk számon az evangélikus iskola értékeit!