Keresztség levétele?
Portálunkon olvasható a hír: Rómában több mint ezer fő jelentkezett az olasz Ateisták és Racionális Agnosztikusok Szövetségének (UAAR) szervezésében megrendezett "kereszteléslevevő" szertartásra. Van ilyen? Lehet ilyet csinálni? Modern korunkban már minden lehetséges? Sőt mindennek az ellenkezője is?
Keresztelő
Egyházunk tanítása szerint is a keresztség szentség, azt az elrendelési ige és a víz együttes használatával gyakoroljuk, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Az ember így lesz Krisztus egyházának, a benne hívők közösségének tagjává, és így születik újjá örök életre.
"Életem Jézusé. Nincs rajtam hatalma a rossznak. Isten kedves gyermeke vagyok.”
Amikor Luther Márton nagy lelki megpróbáltatásokat élt át, kétségbeejtő kísértésekkel viaskodott, és élete felől is bizonytalanságban volt, akkor egy krétával, mintegy önmaga számára emlékeztetőül az asztal lapjára írta: "Meg vagyok keresztelve." Ezzel arról tett tanúságot, hogy tudja: Isten szereti őt, és nem hagyja elveszni. Tőle még a szenvedés, sőt a halál sem választhat el többé. Ő még ragaszkodott a keresztségéhez, számára fontos volt, kapaszkodó, bizalom, Istenbe vetett hit.
Ma már ez egészen másképp van. Úgy vagyunk a keresztséggel, mint egy elrongyolódott ruhadarabbal, kopott cipővel? Nem kell már, levesszük és kész, mert már nincsen szükségünk rá? Tényleg ez a tendencia?
Pedig ezt a szentséget többet el nem veheti tőlem senki és semmi. Többet nem moshatja le, nem vakarhatja le rólam senki és semmiféle hatalom. Enyém, rajtam van, örök jelként. Ez egyszer s mindenkorra, rajtad és rajtam, és bárkin, aki elmondhatja magáról, hogy meg van keresztelve.
Az más dolog, hogy ha valaki nem akar az egyház tagja lenni, akkor kinyilváníttathatja, hogy meg akar szabadulni ettől a kötöttségétől, kiléphet papíron az egyházból, de a keresztségét el nem törölhetik.
