Csernobil továbbra is veszélyes

Emlékezés

Az évforduló alkalmából tegnap tartott megemlékezésen Janukovics hangsúlyozta: a reaktor nemcsak Ukrajnára, de Oroszországra, Fehéroroszországra és Európa más részére is veszélyt jelent. Az ukrán elnök többek között virágot helyezett el az áldozatok csernobili emlékművénél.

Mi történt?

A Kijevtől 130 kilométerre létesített erőműben 1000 megawattos, úgynevezett könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. A nukleáris katasztrófa 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az erőmű 1983-ben beindított negyedik blokkjában . Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe radioaktív anyagok tonnái kerültek. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, s tíz napon át égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A kísérlet

A reaktorblokk személyzete állítólag különleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni egy szimulált vészhelyzetben: azt akarták kideríteni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a veszély esetére tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére. A kísérlet során a reaktor teljesítményét 20-30 százalékra nyomták le, és minden érvényes előírás ellenére ebben az alacsony, instabil és alig ellenőrizhető teljesítménysávban üzemeltették. A kiszolgálószemélyzet számos előírást figyelmen kívül hagyott.

Teljes volt a fejetlenség: kitelepítés 36 órás késéssel

A balesetet követően az erőmű másik három blokkját lezárták, több másutt működő, hasonló típusú reaktort leállítottak a Szovjetunióban. Az első és a második blokkot 1986 decemberében újraindították, a negyedik fölé vasbeton szarkofágot építettek. A felelősség megállapítására indult vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, 1987-ben az erőmű vezetőit tíz év börtönre ítélték a biztonsági előírások megsértése, szolgálati beosztással való visszaélés, illetve bűnös hanyagság miatt. Mindazonáltal az atomerőmű tervezési hibáit, illetve hiányosságait már 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították.
A szocialista országokban elhallgatták a történeteket, a Szovjetunióban a balesetről az első jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a Pravda csak május 5-én számolt be először a tragédiáról.
Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a kitelepítések. 1986 és 1990 között 90 ezer, 1990 és 2000 között 72 ezer főt költöztettek át a sugárszennyezett területekről, sokan önként hagyták el lakóhelyüket. Az erőmű körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek a hatóságok.

Gyilkos felhők Magyarország fölött

Hazánkat két hullámban érte a szennyezés: az első hullám Csernobiltól észak–északnyugati irányba indult el, Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián át érkezett az országba április 29-én, és zömmel az északi, északnyugati részén mosódott ki. A második nagyobb felhő déli irányba indult, Románián és Jugoszlávián keresztül május 7-én ért hozzánk, ezt az adagot a másnapi esők mosták a talajba.

Hallgatnak az áldozatok millióiról

Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányan betegedtek meg vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben.
A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek voltak nyilvántartva. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A legjobban sújtott terület Ukrajna: itt 12 megye több mint 2300 települését, 50 ezer négyzetkilométernyi területet ért sugárszennyeződés, amelynek következtében 3,5 millióan szenvedtek egészségkárosodást, köztük 1,5 millió gyermek. 1986–1987-ben sok ezer ukrajnai lakos vett részt a mentésben, közülük sokakat olyan kóros mennyiségű sugárzás ért, hogy életük végéig orvosi ellátásra szorulnak.

1986 óta titok, hány felnőtt , hány gyermek érintett

A csernobili atomkatasztrófa után neves szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, távolabban fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, nálunk szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, a koraszülések, a fejlődési rendellenességek megszaporodására. A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.