TIÉD – „A geológustól a teológusig” – Országos, ökumenikus programsorozat a környezet- és teremtéstudatos életmódért
Budapest – A teremtésvédelem és a fenntarthatóság jegyében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Szociáletikai Bizottsága 2011. szeptember 1-én, a Teremtés Ünnepének Napján sajtótájékoztatót tartott, amelynek keretében ismertették azt az országos, ökumenikus programsorozatot, amelyet a környezet- és teremtéstudatos életmódért, és annak népszerűsítéséért folytatnak. Bemutatták a program keretében kiadott ismeretterjesztő füzetüket is. Szöveg és fotó: Kiss Tamás
A sajtótájékoztatón köszöntőjében dr. Bóna Zoltán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, programfelelősként hangsúlyozta a fenntarthatatlanság fogalmát, mely egyre jobban beépül a környezetvédelemre érzékenyek szókincsébe. A fenntarthatóság témakörét ez új szempontból világítja meg, társadalmunk tarthatatlan életmódjával kapcsolatban.
D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a tanács elnöke, arra az önmagának feltett kérdésre válaszolva, hogy az egyházak evangélium-hirdetése miként kapcsolódhat a környezet védelméhez, a Biblia első oldalait idézte, ahol az úgynevezett kultúr-parancsban Isten az emberre bízza a teremtett világot, hogy gondozza, őrizze védje azt. A keresztyén terminológia ezért használja inkább a teremtésvédelem kifejezést környezetvédelem szó helyett. Ebben az értelemben az egyházak kifejezett feladata megvédeni az emberiség pusztításától az Isten által jónak teremtett világot és benne magát az embert.
Kalota József ortodox érseki vikárius, az ökumenikus tanács alelnöke elmondta, hogy a teremtésvédelem évszázados gyökerekkel rendelkezik a keresztyénségben. De nem kell ennyire messzire visszanéznünk, hiszen elég I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkára és az ő környezetvédő tevékenységére gondolni, aminek nyomán hívják őt a zöld pápának. Az ő kezdeményezésére került be az ortodox naptárba a teremtés ünnepe szeptember elsején. Ennek a napnak nem csak liturgikus szerepe van, hanem tudományos konferenciákat is tartanak a teremtésvédelem témájában.
Dr. Béres Tamás evangélikus lelkész, egyetemi docens, a program szakmai vezetője szerint együtt élünk a teremtettséggel. Ennek a különböző korokban különböző szinteken és különböző helyekre tett hangsúlya volt egyházainkban.
Mostanra elérkeztünk arra a pontra, amikor egészen nagy hangerővel és tettekkel is meg kell mutatni, hogy a keresztyénségben benne levő felelősségtudat a környezet iránt konkrétan miben is áll. Milyen elméleti, gyakorlati, ökumenikus, milyen civil kapcsolatokban és tevékenységekben nyilvánul meg. Itt olyan helyi kezdeményezésekre kell gondolni, amelyek során például egy gyülekezet a tágabb környezete, közössége, városa javára szerveznek előadásokat, akciókat, műhely-munkákat, ahol mindenki találkozhat a felelősség kérdéseivel. Az igazán nagy dolgok ezekben a helyi közösségekben történnek.
„Ilyen közösségekben járhattunk a projektünk előadásaival, megtapasztalva olyan helyi szervező munkát, készülődést, amiket remélni sem mertünk. Úgy gondolom, hogy modellértékű az az összefogás, amit a vidéki városokban tapasztalhattunk” – mondta.
Gadó György Pál környezetvédelmi szakújságíró, aki a lebonyolítás során a kerekasztal beszélgetéseket vezette, ezeknek a tanulságáról szólt a megjelent újságíróknak.
„Ezek az alkalmak a szó legszorosabb értelmében ökumenikus alkalmak, ahol a helyi gyülekezeteken túl a polgármesteren át a környező civilszervezetek képviselőiig jelen voltak az érdeklődők. Minden esetben figyelünk arra, hogy ne a pártpolitika, vagy a helyi botrányok irányába terelődjön a szó. Érdekes és örömteli volt, ahogy a helyi vezetők a kihívást látták ezekben a beszélgetésekben, hiszen olyan világban élünk, ahol szentként tiszteljük a gazdasági növekedést. A hírekben újra és újra megjelenő alternatív közgazdászok és elméleteik ma még hamar a süllyesztőben végzik. Ezért volt különösen érdekes, hogy mennyire tudják a helyi vezetők, hogy mit jelentene például munkaerő teremtés szempontjából, az önellátásra való berendezkedés. Bár nincsenek illúzióink, viszont mindenképpen az a tapasztalatunk, hogy inspirálóak ezek a beszélgetések és segítenek abban is, hogy a helyben hasonlóan gondolkodók egymásra találjanak.”
A sajtótájékoztatót lezáró gondolataiban dr. Bóna Zoltán elmondta, hogy a projekt kifejezetten a Közép-Magyarországon kívüli országrészekre szóló KEOP pályázat keretein belül zajlik és a kiírás szerint 7600 főnyi hallgatóságot kell elérni vele. Ezt a számot az eddigi tapasztalatok alapján könnyen túl is fogják szárnyalni.
Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kifejtette, hogy a részt vevő települések kiválasztásánál az elsődleges szempont a hallgatóság kulturális, gazdasági, generációs és etnikai sokféleségének biztosítása volt.
„Ami pedig a folytatást illeti, maga a pályázat konkrét célokat fogalmaz meg, de a fenntarthatóság szellemében valóban kár volna veszni hagyni a projekt során szerzett tapasztalatokat, kapcsolatokat” – mondta a MEÖT főtitkára.
Maga a projekt hivatalosan a „Tradicionális és innovatív értékek tudatosítása és érvényre juttatása a fenntartható közösségi életmód szolgálatában” nevet kapta amit rövidebben „Tradíció és Innovatív Értékek Dialógusban” címmel vagy az ebből alkotott mozaikszóval: „TIÉD”-ként szoktunk emlegetni. E mozaikszó is arra kíván utalni, hogy e témakör alól senki nem vonhatja ki magát, mindannyiunkon múlik a teremtés és a társadalom jövendő alakulása.
A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának – KEOP-6.1.0/B/09-2010-0045 számú – pályázata, amelynek segítségével egy 12 helyszínes rendezvénysorozatot valósít meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ez év februárja és októbere között.
Kapcsolódó anyagunk:
Villáminterjú dr. Béres Tamással
