„Rövidzárlat hosszútávú hatásokkal” – Hogyan reagáltak Margot Käßmann távozására?

Hannover, szerda délután. Világos, tesz-vesz nagyváros.

A pályaudvaron 17 óra után röviddel zűrzavar uralkodik, az emberek türelmetlenek, csúcsidő van. Hideg szél fúj. Pár elintéznivaló, aztán menjünk gyorsan haza. A vonatok tele vannak, mi kiszállunk. Vajon már tudják? „Ezennek kijelentem, azonnali hatállyal...” Ezt mondta el Margot Käßmann jó egy órával ezelőtt az EKD központjában, három-négy kilométerrel innen.

A taxisofőr, aki a pályaudvarra visz, képben van. A püspöknek felrója, hogy négy nappal korábban ittasan vezetett és egy piros lámpán is áthajtott. Tegnap egy barátnőjével találkozott, aki viszont „Käßmannt szentnek tartja. Most azonban teljesen kiakadt azon, ami történt és padlót fogott.” Ő maga is túlzásnak tartja azt, hogy valaki ezért lemondjon a hivataláról, sőt közben még egy kis iróniát is megenged magának:„Egykor minden ember, akinek elveszik a jogsiját, az én taximban végzi.”

A médiacsata eldőlt

Amikor a gépkocsi megáll a német protestantizmus székháza előtt, a média csatát már lejátszották. Margot Käßmann a sajtó elé állt és egy megkapó nyilatkozatot tett. Újságírói kérdéseket nem engedtek, negyedóra alatt az egésznek vége is volt. Most ott állunk az evangelisch.de-reklámplakátja előtt, amelyet sok hírcsatorna leközölt, de már csak pár fotós áll körben, és az RTL-riporter Kai Räuker készíti elő épp élő bejelentkezését.

Bent az EKD-szóvivő Silke Römhild a nyilatkozat szövegével futkos. Mosolya szomorúsággal teli. Pár dolgot mesél, köszönettel vesz egy ötletet. Kézfogás, minden jót. Az egyházi hivatal folyosója üres, a hang kong benne, amikor felhívjuk Johannes Neukirchet, a Hannoveri tartományi Egyház szóvivőjét. „Szomorú vagyok” – mondja röviden. Arra a kérdésre, hogy vajon van-e olyan hely, ahol a hannoveri evangélikus keresztények érzéseiknek hangot adhatnak, nemmel válaszol.

Pragmatikus - szép szó

A városba visszavezető villamos mérsékelten van tele, az emberek nyugodtnak tűnnek. Már majdnem sötét. Tudják már? És ha igen, akkor mit gondolnak Käßmann „respektálható lépéséről”, amit ezen a napon annyit emlegettek ezzel a kifejezéssel? Hannover többsége ugyan evangélikus, de a bajorországi átlaghoz képest nem annyira hívők. Ezt maga a taxis is mondta. Sokan valószínűleg csak az esti hírekből fogják megtudni, hogy püspökasszony nélkül lettek.

A Kröpcke megállótól, ahol egy villamosmegállóhoz csatlakozó óriási építkezés folyik a föld alatt, már csak pár lépést kell tenni a Hannover szívében lévő Piac téri templomig, a Marktkirche-ig. Isten házát normál esetben 18 óráig nyitva tartják. Ma azonban semmi sincsen úgy Margot Käßmann püspökasszony templomában, mint szokott. Az NDR-tévécsatorna élőben közvetít innen, a riporter Christoph Hamann a templom vendégkönyvében lapozgat. „Szomorú nap Németország számára” – áll benne egy helyen. „Már most hiányzik.” Egy másik helyen pedig helytállóan „Rövidzárlat hosszútávú hatásokkal” szöveg áll.

Senki sem meri megszólítani

A média képviselőin kívül csak pár kíváncsiskodó van a templomban. Kevés hívő. Egy szürke hajú asszony letörve ül egy gyertyatartó és egy Ernst Barlach bronzfigura mellett. Senki sem meri őt megszólítani. Elöl áll egy plakát, amelyet a templom diakónusai és pásztorai állítottak fel: „Szükségünk van Önre, Käßmann asszony!” A táblát már a visszalépés előtt készítették. Most valaki pár gyertyát is állított elé.

A Marktkirche szószéke, amelyen annyiszor prédikált korábban Margot Käßmann, most árván áll. „Nem tartom jónak ezt” – mondja az istenháza előtt ácsorgó Andreas Wegner, a püspökasszony visszalépéséről. Ő árulja a helyi újságot, amely az „Asphalt” címet viseli. Ő személyesen is találkozott már az 51 éves asszonnyal. Nehezére fog esni, hogy búcsúznia kell tőle. A püspökasszony sokat kibírt: válás, betegség. „Gondoltam, elég erős” – így a 48 éves férfi. Nézi az NDR embereit, ahogy összecsomagolják kameráikat és a kábelt felcsavarják.

Elhamarkodott lépés?

Küster Helmut Blume a templom ajtó előtt még elszívott egy cigarettát. Pulcsiban. Ennek színe azonban nem azonos az 59 éves férfi hangulatával. „Rossz” – mondja. „Hihetetlen kár.” Először még úgy tűnt, hogy Käßmann csak az  EKD-főnökségről mond le. De hogy a hannoveriről is? „Szerintem ez túl elhamarkodott volt” A lelkész ominózus autóútját Blume megbocsáthatónak véli: „Minden ember hibázhat!”

„Nem eshetsz Isten kezénél mélyebbre” – ez volt Margot Käßmann délutáni nyilatkozatának utolsó mondata. Este, a hoteszobában újra halljuk szavait a tévében. Nagyon mereven hat. Az elbukott püspökasszony a téma minden hírcsatornán.

„Azt kívántam, bárcsak tovább folytatta volna” – mondja a Schleswigi püspök, Gerhard Ulrich. A tévélelkész, Jan Dieckmann, Käßmann közeli bizalmasa lesújtottságáról, ám megértéséről számol be.

Senki sem halt meg

Az ég fekete lett Hannoverben. Senki sem halt meg. De minden magyarázat ellenére ez egy hatalmas veszteség, ami ért minket. Ennek a napnak a hatása talán még nem is érezhető.

Margot Käßmann csak 120 napig állt a Németországi Protestáns (Evangélikus) Egyház élén. De 11 évig volt püspöke tartományi egyházának.

Most azonban „csak egy egyszerű” lelkésznő lesz. Mi lesz? Még kimegyünk kicsit a hannoveri éjszakába. Kérdéseinkkkel, amelyekre nem lesz azonnal válasz.