Párton kívüli protestáns teológus lett Németország első embere

Nem szeretném, ha sérülne a szociális állam 

A megválasztott szövetségi elnök az ARD csatornának még vasárnap este kijelentette: Nem szeretném, ha sérülne a szociális állam. A párton kívüli protestáns teológus, egykori NDK-s lelkész, a rostocki egyházi ellenállás vezetője, majd a Stasi-aktákat felügyelő hivatal elnöke megemlítette azt is, hogy miközben igen fontosnak tartja a szociális gondoskodást, ugyanakkor legalább ennyire fontos a társadalmilag kiszolgáltatottak tréningezése, hogy újra visszakerüljenek a munka, a foglalkoztatottság világába.

Gauck elnök jelezte, hogy pénteken kívánja megtartani első politikai beszédét a Bundestagban, amelyben főként a társadalom szociális problémáival foglalkozik majd. Kritikusaival szemben, akik azt hozták fel, hogy Németországban a szegények nem tudnak élni szabadságjogaikkal, azt válaszolta: egyszerűen tévedés azt feltételezni, hogy akik „lent vannak”, nem gyakorolhatják emberi jogaikat.  

Belenéztem a szemébe, s nincs kétségem – Merkel-Gauck erős „protestáns koalíciója” 

 A 72 éves új szövetségi elnök optimista abban a tekintetben, hogy a kancellárral, Angela Merkellel távlatosan is jó lesz az együttműködése. Különböző helyzetekben már megtapasztalta Merkel kancellár asszony megtisztelő nagyrabecsülését. Gauck is biztosította a kancellárt bizalmáról, nyitottságáról és lojalitásáról. „Belenéztem a szemébe, és semmi kétségem sincs.” Ebben az összetartozásban bizonyára jelentős szerepe van annak, hogy ifjúkorukban mindketten az NDK-ban szocializálódtak, mindkettőjük politikai reménysége beteljesült az egyesülést illetően, mindketten protestáns parókián itták magukba a keresztyén értékeket, emberképet, szabadságszeretetet és igazságosságot. Ez éppen elég alap arra, hogy akár szó nélkül is értsék, megértésék egymást. És ez egy ország vezetésében hatalmas erő!

A demokrácia jó napja ez a vasárnap – jelentette ki Angela Merkel kancellár azután, hogy Joachim Gauckot elsöprő többséggel választották meg szövetségi elnökké. „Ritkán fordul elő, hogy egy szövetségi elnök ilyen nagy szavazati támogatást kap” – mondta Merkel. Nem hagyta említés nélkül azt sem, hogy éppen 22 éve, 1990. március 18-án volt az első szabad választás Németországban, amikor a „keletnémetek végre megérkeztek hazájukba”, s ez még akkor is így van, ha rengeteg tennivaló lesz még a jövőben.

Isten áldása vezesse és kísérje Önt 

A Német Protestáns Egyház, az EKD Tanácsának elnöke, Nikolaus Schneider praeses gratulációjában hangsúlyozta: a szövetségi elnöktől azt várja, hogy fontos és erőteljes impulzust adjon a német belpolitikai és nyilvános társadalmi párbeszédnek. Nem egyszerű időszakban veszi át Gauck az elnöki teendőket – tette hozzá Schneider. Miután elődje alatt a szövetségi elnöki státuszt sok kritika érte, s meglehetősen megnyirbálta annak tekintélyét az előd körüli botránykeltés, nagy a várakozás Gauckkal szemben, hogy nyugodtabb vizekre vezeti a szövetségi elnöki poszt hajóját. És nagy elvárások vannak Németországgal szemben az EU-ban is. Úgyhogy jogos Schneider fogalmazása: „Isten áldása vezesse és kísérje Önt ma és életének további napjaiban.”

A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Robert Zollitsch érsek azt tartotta fontosnak, hogy Gauck személyében a maximális hitelesség lép a politikai színtérre, aki a szabadságért és a polgári felelősségért kíván dolgozni. Méltatta Gauck személyes tulajdonságát, ami a politikai arányérzék mellett abban is megmutatkozik, hogy képes nagyon közel kerülni az emberekhez.  

Gauck köszönő szavai – Hogy gyermekeink is elmondhassák erről az országról: ez a mi hazánk! 

„Milyen szép vasárnap! Ma pontosan 22 éve, március 18-án történt, hogy választhattunk. Mi, milliónyi keletnémet, akik 56 évi diktátoruralom után végre polgárok lehettünk” – kezdte köszönő beszédét közvetlenül megválasztását követően Joachim Gauck. Megemlékezett a berlini „szégyenfal” lebontásáról, s arról, hogy annak idején az NDK-ban, Rostockban lehetett az Új Fórum szószólója. „Soha nem fogom elfelejteni a 90%-nál nagyobb arányú részvételt az akkori választáson, és saját belső izgalmamat. Akkor rögtön felfogtam, hogy az én városom és ez a szürke, megalázott ország – mi most Európa részévé váltunk” – emlékezett a 22 évvel ezelőtti napok hangulatára az új német elnök.

„Önök itt ma olyan elnököt választottak – folytatta köszönő beszédét Gauck –, aki nem tudja már magát elképzelni a szabadság nélkül, s aki hazáját sem tudja másként látni, mint a felelősség gyakorlásának országát. A megtisztelő feladatot annak az embernek a végtelen hálájával fogadom el, aki a 20. század politikai pusztáiban történt hosszú tévutak után végre és váratlanul hazára talált, s az elmúlt 20 évben részese lehetett a demokratikus társadalom alakításának. Éppen ezért mondom: milyen szép vasárnap ez, március 18. – nekem is.”

Németország szövetségi elnöke józanul emlékeztetett mindenkit arra, hogy nem fog tudni minden várakozásnak eleget tenni. De egyet megígér: minden erejével és teljes szívvel mond igent arra a felelősségre, amellyel e választás felruházza. Ellenzői és támogatói felé szólt beszéde végén: „Mindnyájunknak vannak gyermekei. Őrájuk hagyjuk majd ezt az országot. Minden fáradságot megér az, hogy merjük rájuk bízni hazánkat, s hogy ők is elmondhassák erről az országról: ez a mi hazánk!”