Újabb konkrét lépések történtek a református múltfeltárással kapcsolatban – A Théma protestáns lap is az ügynökkérdésről írt
Budapest – A júniusi református zsinati döntések után szerdán az Elnökségi Tanács arról határozott, hogy három kutató felkérését javasolja az előző rendszer egyházzal kapcsolatos tevékenységét vizsgáló Tényfeltáró Történész Bizottság munkájának támogatására. A testület megvitatta a kutatás intézményes kereteinek lehetőségeit is. Forrás: reformatus.hu,
A tavaly novemberi zsinati ülés óta folyik a munka a rendszerváltás előtti múlt feltárása módszerének és rendszerének felállítására. A 2009-es tanácskozáson határoztak arról, hogy az egyház a vonatkozó dokumentumokat kezelő valamennyi levéltárhoz fordul. Ekkor döntöttek a Tényfeltáró Történész Bizottság felállításáról is.
Az idei első, júniusi tanácskozáson döntöttek a zsinati tagok a munka rendjéről is. Fontos megjegyezni, hogy a határozat nem ügynöklisták összeállítására, hanem a történések teljes megértését irányozta elő. „A Tényfeltáró Történészi Bizottságnak a Zsinat által meghatározott elsődleges feladata a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos a működési mechanizmusának vizsgálata és feltárása. A bizottság kutatói munkája nyomán kerüljön kimutatásra, hogy a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelemmel kísérésére, korlátozására és megszorítására” – mondta ki a 2010. júniusi zsinati határozat első paragrafusa.
A Zsinat akkor döntött a bizottság három tagjának a felkéréséről is. Dr. Horváth Erzsébetet, a Zsinati Levéltár vezetőjét, dr. Dienes Dénest, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatóját és dr. Szabadi Lászlót, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatóját kérték fel a munkára. Ennek a bizottságnak lesz a feladata, hogy kijelölje a konkrét irányokat, meghatározza múltfeltárás részletes elveit.
A múltfeltárásban azonban az operatív teendők nem erre a testületre hárulnak majd, hanem három kutatóra, akik a Bizottság útmutatása és felügyelete mellett végzik a munkát. Az MRE Zsinatának Elnökségi Tanácsa (ET) szerdán ebben lépett előre, döntött, ki legyen az a három történész, akit ismét csak felkéréssel keresnek meg a feladatra. Fontos momentum ez, a neveket azonban - felkérés lévén és az érintettek még nem tudnak róla – az ET egyelőre nem kívánta nyilvánosságra hozni.
Az elnökség arról is határozott, hogy a júniusi zsinati határozattal – amely a Károli Gáspár Református Egyetemen belüli szervezetben gondolkodott – ellentétben azt javasolja, hogy a múltfeltárás a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárának keretein belül folyjon.
Még egy fontos lépés – természetesen a konkrét munkán kívül – hátravan: meg kell majd határozni az értékelő bizottság összetételét is.
A THÉMA az ügynökkérdésről írt
Meglepő tanulmányt tett közzé a THÉMA című folyóirat: az anyag az állambiztonsági szervezet hálózatát vizsgálja a református egyházban a diktatúra idején. A THÉMA (THEOLOGIAI ÉLET MA), protestáns tanulmányi kör lapja a 2010/1-2. számában Kósa László, Az állambiztonsági szervezet hálózata a református egyházban a diktatúra idején című, két évvel ezelőtti (2008. 11. 22.) előadásának anyagát tette közzé. Kósa László előadását eleve publikálásra szánta, saját megítélése szerint jelentős visszhangja volt. Erős bírálat érte Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke részéről és a püspök nyilatkozatához mellékelte a személyével foglalkozó, átvilágító bizottsági határozatot is. A nyilvántartottak között Kósa szerint azonban nem csak Bölcskei van, hanem számos református lelkész.
A THÉMA egyesület elnöksége nyilatkozattal reagált a püspöki véleményre, mondván Kósa előadásában az állambiztonsági szervek működését dokumentáló tényeket elemezte, és az érvényes jogi szabályozás értelmében érintett személyekről szólt. Bölcskei Gusztávnak az ő történészi munkájáról szóló minősítése azt tanúsítja, hogy (a püspök) nehezen viseli el a belső egyházkritikát.
A THÉMA egyesület továbbra is szükségesnek látja egyházuk 1948-tól 1990-ig tartó, nehéz korszakának megismerését és értékelését, s ezen belül a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveinek az egyház tagjai között végzett munkája feltárását, ebben lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők szerepének a vizsgálatát.
