Új távlatok az ökumenikus együttműködésben

Több mint egymillió ember kapott kézbe Bibliát a keresztény egyházak összefogásával meghirdetett Biblia éve során, sok százra tehető az országszerte szervezett programok száma. Az egyházak meggyőződése, hogy szent könyvük olyan közös érték, mely az egész művelődéstörténet megkerülhetetlen forrása, ismerete kultúránk megértéséhez elengedhetetlen. Boldog, aki olvassa! – szólt az év központi üzenete, kifejezve az egyházak hitét, hogy a Biblia olvasásának napi gyakorlata életformáló erővel bír.

Történelmi jelentőségű az az ökumenikus együttműködés, mely a Biblia éve életre hívásában, megnyilvánult – hangsúlyozta Pecsuk Ottó református lelkész, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Az évet az egész magyar kereszténység együtt hirdette meg. Első ízben valósult meg olyan közös fellépés, amelyet nem valami ellen való tiltakozás kovácsolt össze, hanem a minden résztvevő számára meghatározó közös érték közvetítése. Mindez egy olyan időszakban jött létre, amikor nagy szükség volt arra Magyarországon, hogy friss lendületet kapjon a '90-es évek óta lelassult ökumenikus folyamat. A Biblia éve megadta az együttműködés új formáját, és távlatokat nyitott a továbbfejlődésben. Nagy jelentőségű kapcsolatépítő rendezvények sokasága született meg a helyi egyházak szintjén. A bibliatársulat szándéka éppen az volt, hogy a különböző felekezetek a helyi közösségek szintjén ismerjék meg egymást és építsék ki az együttműködést. A három központi rendezvény, a júniusi Nemzetközi Ökumenikus Biblikus Szimpózium Esztergomban, a szeptemberi hangverseny a Művészetek Palotájában, valamint a novemberben megnyitott Biblia Sacra Hungarica kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban ugyancsak nagy előrelépést jelentett az egyházak egymás felé közeledésében. Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat igazgatója a nemzetközi szimpóziumot követően annak jelentőségéről beszélt, hogy minden megosztottság, szétszakítottság ellenére a keresztény felekezetek együtt tudtak gondolkodni, ünnepelni. Egymás megismerésének számos gyümölcse van. Pecsuk Ottó úgy fogalmazott, a protestánsok megélhették, hogy katolikusok számára is egyre nagyobb fontossággal bír a Szentírás. A bibliatársulat országjárásai során fokozott aktivitást és lelkesedést tapasztalt a katolikus közösségekben. A főtitkár szerint számukra talán az volt igazán új, hogy hitéletük sokszínűségében a Szentírás ebben az évben központi szerepet kapott és ezt a korábbiakkal szemben egyházvezetésük is pártfogolta. A protestánsok számára annak a felismerésnek van meghatározó szerepe, hogy a Szentírás napi olvasásának gyakorlata a református vagy evangélikus önmeghatározás egy alappillére.

A Biblia éve azonban nemcsak az egyházakhoz tartozó közösségeket kívánta megszólítani, még ha a kezdeményezés képviselőitől távol is állt a térítői szándék. Nyitni szélesebb társadalmi körök felé elengedhetetlen volt – fogalmazott Pecsuk Ottó, hiszen a Biblia szinte teljesen ismeretlenné vált a közép- és fiatalkorúak számára. A kultúra és a művészet lett hordozóeszközzé a közvetítésben. Ugyanakkor az év üzenete „Boldog, aki olvassa!” mottó bátorítást is fogalmazott meg: a Biblia olvasása jobbá teheti az életet. A Biblia Sacra Hungarica kiállítás tudta megvalósítani mindkét célkitűzést, és megszólalt benne a két üzenet egysége. A tárlat végigkalauzol a magyar kultúra évszázados örökségén, ugyanakkor biblikus válaszokat fogalmaz meg az értékrendek zűrzavarában biztos fogódzót kereső emberek számára. A kialakítók arra is hangsúlyt fektettek, hogy Isten igéje a látogató lelkét is megszólítsa. Meg tudták mutatni, miként volt egykor a Szentírás a mindennapok része: iskolások és családok, írók, költők, politikusok forgatták az írást, mely nyomot hagyott életükben, munkáikban.

A Biblia megismertetését szolgálta, hogy minden felekezet igyekezett valamilyen módon új és új kezekbe adni a Szentírást. A katolikus kiadók féláron értékesítették a könyvek könyvét. A Szent István Társulat igazgatója, Farkas Olivér arról számolt be, hogy három és félszer többet, közel hatvanezer példányt értékesítettek 2008-ban. A protestáns egyházak más gyakorlatot követtek. A Magyar Bibliatársulat ingyenes szentírásokat ajánlott azoknak az intézményeknek, akik azokat valamilyen Biblia évéhez kötődő programon ajándékként, jutalomként osztották ki. Közel százhúsz iskola, szervezet, település rendezvényét támogatták ezzel. A református egyház 12 millió forint értékben adott bibliákat hátrányos helyzetű társadalmi köröknek. Missziós csoportjaikkal – börtön, kórház, cigány, iszákos, siket, vak missziók – bejárták az országot és vitték a Szentírást. Mindenhova olyan formátumban, ami a legalkalmasabb volt a befogadásra. Azoknak ajándékoztak – mondta Pecsuk Ottó – akik ezt kifejezetten kérték és ma is igyekeznek nyomon követni, kikhez kerültek a könyvek.

Közel négyszáz helyi szintű és három központilag életre hívott rendezvényről tud a két koordináló társaság. Ez a nagy szám azt mutatja, hogy a kezdeményezés önjáróvá vált. A településeken együtt szervezett programot civil egyesület, önkormányzat, könyvtár, iskola és egyházi közösség. Hihetetlen gazdagság figyelhető meg a kínálatban, minden korosztályt megszólítottak, minden érdeklődésnek nyújtottak valamit. A jövő számára szoros kapcsolati hálót építettek fel, ami alapja újabb és újabb kezdeményezéseknek. Ez az igazi eredményesség mércéje. Az elkövetkező egy-két hónap az összegzés, értékelés jegyében zajlik a Magyar Bibliatársulatban. Közvélemény-kutatáson kérdeznek majd rá a tematikus év megítélésére, tapasztalatokra.

Az ökumenikus együttműködés elmélyítésének lehetősége erős alapokat kapott a Biblia évének köszönhetően. A nyomvonal, amelyen haladhatnak, adott: új munka kezdődik.