Szítják a gyűlöletet az egyház iránt a győri megyéspüspök szerint
Győr – Császár – Az utóbbi időben megsokasodtak a katolikus egyház gyalázásai, a hit kigúnyolása - fogalmazott dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök a Komárom-Esztergom megyei Császár községben celebrált szentmisén. Forrás: nyugathir.hu
Szoboravatással emlékeztek a vértanú Wohlmuth Ferenc római katolikus plébánosra, halálának 90. évfordulóján a Komárom-Esztergom megyei Mocsán. A 64 éves papot az 1919-es vörös terror idején a községháza előtt felakasztották, mert a nemzeti tanács vezetőjeként megakadályozta a munkásdirektórium kegyetlenkedéseit. A püspöki szentmisével egybekötött jubileumi ünnepségre rányomta a bélyegét, hogy egy nappal korábban ismeretlen tettesek betörtek a császári templomba, angyalszobrokat és gyertyatartókat törtek össze, és a XVIII. századi oltárképeket, kihasítva a keretükből, elvitték, ezzel mintegy 50 millió forintos kárt okozva.
A Tanácsköztársaság alatt végig ellenálló császáriak kilenc évtized távlatából is mélyen gyászolják a mártír plébánost, akinek bitófája ma is ott látható a templom kapujában. Wohlmuth Ferenc annak idején azért vállalta, hogy a nemzeti tanács elnöke legyen, mert békét akart teremteni, s megakadályozni a megtorlást. A pap rendelkezett arról is, hogy a falu népe engedje szabadon a munkásdirektórium elfogott tagjait. Ez lett a veszte.
Dr. Török József egyháztörténész, Pázmány Péter Katolikus Egyetem:
"Alighogy elhagyták a falut, visszafordultak, illetve Tatabányáról erősítést kaptak, és 16-an a falut visszafoglalták, és ekkor már egyértelmű volt, hogy példát akarnak statuálni, példát, méghozzá a plébános kivégzésével."
A szentmisét celebráló dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök szerint az egyházellenesség nemcsak a vörös terror, valamint a kommunista és a fasiszta diktatúra sajátossága volt Magyarországon. Velünk él most is, s arra figyelmeztet, hogy a rendszerváltozás máig befejezetlen.
Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök:
"Az utóbbi időkben megsokasodtak internetes fórumokon a katolikus egyház gyalázásai, hitünk kigúnyolása, minősíthetetlen módon a keresztények és az egyház elleni gyűlöletet keltve. Érdekes módon a nagy jogvédők, a tégy a gyűlölet ellen hirdetői, nem nagyon emelik fel ez ellen a szavukat. Mi mégsem azt mondjuk, hogy eszükhöz mérjük a gúnyolódásukat, hiszen lekezelés lenne, inkább sajnáljuk őket és imádkozunk értük."
A császári templomban láthatók voltak annak a rongálásnak a nyomai is, amelyet az ismeretlen tettesek akkor okoztak, amikor két nappal a megemlékezés előtt ellopták az oltárképeket. A szertartás után ünnepélyesen leleplezték a vértanú Wohlmuth Ferenc atya életnagyságú szobrát, Illyés András munkáját.
