Sok fecske nyarat csinál
Létrehozás:
2011. június 01., 22:22
Legutolsó módosítás:
2011. június 03., 07:24
„Csökkenteni kell közösségeink ökológiai lábnyomát” – vallja Norman Hutcheson, Dalbeattie városka református lelkésze. A dél-skóciai ökogyülekezet pásztora egy, a debreceni egyházmegyébe látogató delegáció tagjaként és a skót Eco-Congregation (Ökogyülekezet) követeként érkezett Magyarországra. Norman Hutchesonnal a Városligetben találkoztunk, ahol Kodácsy Tamás, a magyarországi ökogyülekezeti program vezetője tolmácsolásával beszélgettünk a Skót Egyházban működő teremtésvédelmi programokról. Forrás: reformatus.hu / Feke György
Skóciában tizenöt éve alakult ez a mozgalom. Mi a célja?
Azért alakult, hogy segítse a keresztyéneket a teremtett világ védelmezésében, tevékeny és segítő hozzáállást alakítson ki az emberekben. Nem kárhoztatni, hanem motiválni akar. Az igehirdetésben és a liturgiában is nagyobb hangsúlyt kap a teremtés, a hála mellett az emberi felelősség is előkerül, így buzdítunk mindenkit cselekedetekre. Ebből fakad Isten házának és a gyülekezet életterének környezettudatossá tétele, és a gyülekezet tagjainak személyes felelőssége, hogy saját, nem egyházi közösségeik ökológiai lábnyomát is csökkentsék.
Alulról szerveződő kezdeményezésről vagy fölülről meghatározott programról van szó?
Mindkettő. A programot a legfelsőbb szinteken állították össze, de a gyülekezetek döntöttek arról, hogy csatlakoznak ehhez, egyáltalán nem volt kötelező. A szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése ugyan állami feladat, de az, hogy az emberek használják is őket, az már a kisebb közösségek, például a gyülekezetek felelőssége.
Az ön gyülekezete volt a második a sorban. Mi győzte meg arról, hogy ez fontos dolog?
Azt hiszem, 1999-ben csatlakoztunk, a presbiterek hallottak a programról, gyorsan döntöttek arról, hogy belépnek. Mikor Jézus Nikodémussal beszélgetett, azt mondta neki: „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.” (Jn 3,8) Ilyen fuvallat volt az ökogyülekezet, olyan új irány, melyhez úgy éreztem, csatlakoznunk kell.
Hogy látja az összefüggést a keresztény hit és a fenntartható fejlődés között?
A nem fenntartható fejlődés a világ végét hozhatja, de mi hiszünk abban, hogy Isten szereti ezt a világot, hisz a világosságot hozta el számára. Mikor Jézus a világosságról beszél, az élet teljességéről, az egészségről, biztonságról beszél. Az egyháznak feladata ezt a teljességet képviselni, és ebbe beletartozik a teremtett világ iránti felelősség is.
Környezettudatos közösséggé válni biztos sok fáradtsággal jár.
Nem gondolom, hogy ez számunkra teher volt, inkább egy lehetőség arra, hogy megváltoztassuk vándorlásunk irányát. Természetesen, a fiatalabbaknak ez könnyebben ment. Mivel teremtésvédelemről az egyházban addig nem igazán beszéltek, meg kellett találni ennek a nyelvét.
Hogyan fogadta a változást a gyülekezet?
Kezdetben lassan, de ma már büszkék, hogy úttörők voltak. Korábban inkább az volt a jellemző, hogy kihasználtuk a Földet, nem gondoskodunk róla. Az utóbbi tíz évben az szén-dioxid kibocsátás csökkentése fontos törekvés lett nemcsak a gyülekezetekben, hanem az egész világon is. Ennek a programnak a felvállalása tizenkét éve prófétikus feladat volt.
Szelektíven gyűjtik a szemetet, komposztálják a faleveleket, korszerűsítik a fűtést, és a zöld közlekedést népszerűsítik. Mi is ez utóbbi?
Az a célunk, hogy gyülekezetünk és városunk ökológiai lábnyomát csökkentsük. Arra sarkaljuk a közösség tagjait, hogy használjanak tömegközlekedést, kerékpározzanak vagy gyalogoljanak. Olyanok is bicikliznek, akik korábban nem, és sokan cseréltek autót, hogy kevesebb káros anyaggal szennyezzék a környezetet.
Azért csinálják, hogy az üvegházhatást csökkentsék. Hisznek abban, hogy erre képes a gyülekezet?
Sokkal jobb, ha gyújt az ember egy gyertyát, minta mérgelődik a sötétség miatt. Egy gyülekezet képtelen nagy változást elérni, de több millió már igen. Sok fecske nyarat csinál. Nem is vagyunk egyedül, ebbe a mozgalomba bekapcsolódik a többi egyház is az országban. Maga a Skót Egyház kifejezettem ökumenikus beállítottságú. Kéz a kézben végezzük a munkát a többi felekezettel. Az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózaton keresztül kapcsolatban vagyunk sok ország hasonló mozgalmával is.
A Magyarországi Református Egyházzal együttműködési szerződést is kötöttek 2010 októberében. Miben tudnak segíteni a magyar ökogyülekezeteknek?
Elindultak a tapasztalatcserék, meghívtuk magunkhoz néhány magyar egyháztagot. Ők azt mondták, nekik nagyon sok impulzust adtak ezek a látogatások, érzik, hogy más is küzd ugyanazért az ügyért. Megosztjuk velük modelljeinket, írott anyagainkat, de ez kölcsönös tanulás. Mi is átvettünk ötleteket a magyaroktól, ilyen az Egyháztáji és a Teremtés hete. A helyi termelőket segítő projektet, ha nem is almával, de mi is szeretnénk beindítani, és a magyar Teremtés hete is inspirálta a mi Teremtés ünnepe nevű, szintén ökumenikus rendezvénysorozatunkat.
Hogy foglalná össze az ökogyülekezet hasznát?
Ha nem teszünk semmit, nem fog megváltozni az emberek életstílusa, márpedig annak változását elő kell mozdítani. Azok, akik ránéznek a templomukra, azt mondják: „Ők legalább megpróbálták, mert hittek abban, hogy ez az ő felelősségük is. Próbáljuk meg mi is!” A gyülekezet példa lehet mások számára.
„Most a legfontosabb esemény számunkra az ősszel esedékes ökumenikus Teremtés hete, melynek fő gondolata az újrahasznosítás” – mondta Kodácsy Tamás. A magyarországi ökogyülekezeti program vezetőjétől megtudtuk, hogy most van alakulófélben az Ökogyülekezeti Tanács, szeretnének a skóciai példa alapján ötleteket és kritériumrendszert adni azoknak a gyülekezeteknek, melyek szeretnének környezettudatosabbá válni.
Azért alakult, hogy segítse a keresztyéneket a teremtett világ védelmezésében, tevékeny és segítő hozzáállást alakítson ki az emberekben. Nem kárhoztatni, hanem motiválni akar. Az igehirdetésben és a liturgiában is nagyobb hangsúlyt kap a teremtés, a hála mellett az emberi felelősség is előkerül, így buzdítunk mindenkit cselekedetekre. Ebből fakad Isten házának és a gyülekezet életterének környezettudatossá tétele, és a gyülekezet tagjainak személyes felelőssége, hogy saját, nem egyházi közösségeik ökológiai lábnyomát is csökkentsék.
Alulról szerveződő kezdeményezésről vagy fölülről meghatározott programról van szó?
Mindkettő. A programot a legfelsőbb szinteken állították össze, de a gyülekezetek döntöttek arról, hogy csatlakoznak ehhez, egyáltalán nem volt kötelező. A szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése ugyan állami feladat, de az, hogy az emberek használják is őket, az már a kisebb közösségek, például a gyülekezetek felelőssége.
Az ön gyülekezete volt a második a sorban. Mi győzte meg arról, hogy ez fontos dolog?
Azt hiszem, 1999-ben csatlakoztunk, a presbiterek hallottak a programról, gyorsan döntöttek arról, hogy belépnek. Mikor Jézus Nikodémussal beszélgetett, azt mondta neki: „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.” (Jn 3,8) Ilyen fuvallat volt az ökogyülekezet, olyan új irány, melyhez úgy éreztem, csatlakoznunk kell.
Hogy látja az összefüggést a keresztény hit és a fenntartható fejlődés között?
A nem fenntartható fejlődés a világ végét hozhatja, de mi hiszünk abban, hogy Isten szereti ezt a világot, hisz a világosságot hozta el számára. Mikor Jézus a világosságról beszél, az élet teljességéről, az egészségről, biztonságról beszél. Az egyháznak feladata ezt a teljességet képviselni, és ebbe beletartozik a teremtett világ iránti felelősség is.
Környezettudatos közösséggé válni biztos sok fáradtsággal jár.
Nem gondolom, hogy ez számunkra teher volt, inkább egy lehetőség arra, hogy megváltoztassuk vándorlásunk irányát. Természetesen, a fiatalabbaknak ez könnyebben ment. Mivel teremtésvédelemről az egyházban addig nem igazán beszéltek, meg kellett találni ennek a nyelvét.
Hogyan fogadta a változást a gyülekezet?
Kezdetben lassan, de ma már büszkék, hogy úttörők voltak. Korábban inkább az volt a jellemző, hogy kihasználtuk a Földet, nem gondoskodunk róla. Az utóbbi tíz évben az szén-dioxid kibocsátás csökkentése fontos törekvés lett nemcsak a gyülekezetekben, hanem az egész világon is. Ennek a programnak a felvállalása tizenkét éve prófétikus feladat volt.
Szelektíven gyűjtik a szemetet, komposztálják a faleveleket, korszerűsítik a fűtést, és a zöld közlekedést népszerűsítik. Mi is ez utóbbi?
Az a célunk, hogy gyülekezetünk és városunk ökológiai lábnyomát csökkentsük. Arra sarkaljuk a közösség tagjait, hogy használjanak tömegközlekedést, kerékpározzanak vagy gyalogoljanak. Olyanok is bicikliznek, akik korábban nem, és sokan cseréltek autót, hogy kevesebb káros anyaggal szennyezzék a környezetet.
Azért csinálják, hogy az üvegházhatást csökkentsék. Hisznek abban, hogy erre képes a gyülekezet?
Sokkal jobb, ha gyújt az ember egy gyertyát, minta mérgelődik a sötétség miatt. Egy gyülekezet képtelen nagy változást elérni, de több millió már igen. Sok fecske nyarat csinál. Nem is vagyunk egyedül, ebbe a mozgalomba bekapcsolódik a többi egyház is az országban. Maga a Skót Egyház kifejezettem ökumenikus beállítottságú. Kéz a kézben végezzük a munkát a többi felekezettel. Az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózaton keresztül kapcsolatban vagyunk sok ország hasonló mozgalmával is.
A Magyarországi Református Egyházzal együttműködési szerződést is kötöttek 2010 októberében. Miben tudnak segíteni a magyar ökogyülekezeteknek?
Elindultak a tapasztalatcserék, meghívtuk magunkhoz néhány magyar egyháztagot. Ők azt mondták, nekik nagyon sok impulzust adtak ezek a látogatások, érzik, hogy más is küzd ugyanazért az ügyért. Megosztjuk velük modelljeinket, írott anyagainkat, de ez kölcsönös tanulás. Mi is átvettünk ötleteket a magyaroktól, ilyen az Egyháztáji és a Teremtés hete. A helyi termelőket segítő projektet, ha nem is almával, de mi is szeretnénk beindítani, és a magyar Teremtés hete is inspirálta a mi Teremtés ünnepe nevű, szintén ökumenikus rendezvénysorozatunkat.
Hogy foglalná össze az ökogyülekezet hasznát?
Ha nem teszünk semmit, nem fog megváltozni az emberek életstílusa, márpedig annak változását elő kell mozdítani. Azok, akik ránéznek a templomukra, azt mondják: „Ők legalább megpróbálták, mert hittek abban, hogy ez az ő felelősségük is. Próbáljuk meg mi is!” A gyülekezet példa lehet mások számára.
„Most a legfontosabb esemény számunkra az ősszel esedékes ökumenikus Teremtés hete, melynek fő gondolata az újrahasznosítás” – mondta Kodácsy Tamás. A magyarországi ökogyülekezeti program vezetőjétől megtudtuk, hogy most van alakulófélben az Ökogyülekezeti Tanács, szeretnének a skóciai példa alapján ötleteket és kritériumrendszert adni azoknak a gyülekezeteknek, melyek szeretnének környezettudatosabbá válni.
