Régészeti világszenzáció Zalaváron
Zalavár – Régészeti világszenzáció: ezer éves írásemlék került elő a zalavári ásatáson. Mindössze néhány betű egy szláv egyházi nyelv írásmódjában. Forrás: Magyar Rádió
Zalavári romok
Csak két felismerhető betű, egy betűtöredék és egy szóelválasztó jel, mégis világszenzáció – mondja Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének tudományos főmunkatársa arról a glagolita írástöredékről, melyet egy palack oldalán találtak a Zalavár-várszigeti ásatáson.
„Ezt az írást a 860-as évek első felében Cirill és Metod, az ortodox egyház két jelentős szentje alakította ki a szláv nyelv sajátosságaihoz igazítva a görög írást. Ez a görög kurzív írás egy változata. Ezzel az írással próbálták a biblia legfontosabb részeit lefordítani szláv nyelvre, hogy a térítésnél ők, és tanítványaik megfelelő módon tudják használni a szentkönyveket” – teszi hozzá Szőke.
A legkorábbi glagolita írásos emlékek eddig a X.-XI. századból származtak, pedig a régészek szerint már a IX. században is írtak ezzel a betűfajtával. Szőke hangsúlyozza: „Nemcsak Magyarországon, de sehol a szláv nyelvtörténetben azon kívül sem találtak ilyen emléket, ez világszenzáció, mert valóban az első, hiteles, jól keltezhető és biztosan glagolita betűkkel írt szöveg töredéke.”
Hogy mi lehet a szó, amelynek betűit napvilágra kerültek, egyelőre nem tudni, ahhoz túl keveset találtak. „Egy i-betű, egy ún. izse, és egy ón, ez a két betű, ami biztosan felismerhető, és van még egy harmadiknak a töredéke, ami olyan kicsi, hogy azt nem lehet azonosítani.”
A glagolita betűk a cirill betűk előzményei, egy rövid ideig használt egyházi szláv nyelv alkotóelemei.
