Református segítség Japánban: A saját épségünkért is aggódnunk kellett

Eredetileg már szombat reggel elindult volna Japánba, a pénteki hatalmas erejű földrengés, majd azt követő szökőár sújtotta országba a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) csapata, végül hétfőn repültek el a Távol-Keletre. Csütörtök délben szállt le Ferihegyen a küldöttség gépe. A delegációt vezető Osgyán Dániel (a képen balra), az MRSZ ügyvezetője mellett dr. Schmelzer Iván orvos, valamint egy német támogató-önkéntes és a Szeretetszolgálat egy amerikai partnere járt Japánban. Kettejüket azzal a céllal vonták be a küldetésbe, hogy megismerve a helyzetet saját országaikban is további támogatókat találjanak.

„Megérkezésünkkor felvettük a kapcsolatot helyi református testvéregyházunkkal, a Church of Christtal. Az utazás fő célja az volt, hogy átadjuk az MRSZ hárommillió forintos adományát, illetve az, hogy megszervezzük ennek eljuttatását a bajba jutottakhoz – számolt be a ferihegyi érkezéskor az útról Osgyán Dániel. – Ennek érdekében élelmiszert és ivóvizet vásároltunk az összegből. A segély Watari városába kerül, körülbelül nyolcszáz család körülményein tudtunk így javítani. A város húsz kilométerre délre található a legnagyobb károkat elszenvedett Szendaitól. A pontos károkról azonban egyelőre még megközelítőleg sem tudnak mit mondani."

Az MRSZ négyfős csapata nem ment el a természeti katasztrófa sújtotta területre, hanem Tokióban maradt. Eredetileg az volt a cél, hogy elutaznak az ország északkeleti felébe, ám az út a megsérült és még mindig nukleáris katasztrófával fenyegető fukisimai atomerőmű körzetében vezetett volna keresztül, így erre nem kaptak engedélyt.

Pánik nincs, aggodalom igen

„A kiérkezésünk után azt tapasztaltuk, hogy a helyzet romlik, elsősorban az atomerőmű állapotára gondolok. Az emberek özönlenek az országból, míg a repülőjáratokat el kezdték törölni, vagyis egyre nehezebb kijutni az országból. Így nekünk is át kellett értékelnünk a munkát, amint volt lehetőségünk indulni, elhagytuk Japánt. Amit tudtunk, megtettük, kijuttattuk a segélyt és a lehető legtöbb információt szereztünk arról, hogy a jövőben milyen segítségre lehet majd szükség. Azt is megpróbáltuk felmérni, hogy a testvéregyházunkat milyen károk érték, de erről pontos képet még ők sem tudtak adni."

Az MRSZ eredetileg földrengés utáni helyzetre készült, de Japánt valójában három csapás érte rövid időn belül, a rengés utáni szökőárral, valamint a nukleáris balesettel. Ezért nem az eredetileg tervezett orvoscsapattal utaztak ki. Orvosi segélynyújtásra nem volt a helyi kapacitásokat meghaladó mértékben szükség, ellenben meglepetéssel tapasztalták, hogy ivóvízben és élelmiszerben jelentős hiányt szenvednek a szerencsétlenül jártak.

Osgyán Dániel megjegyezte, a Fukusimából érkező hírek a megítélésük szerint is arra utaltak, hogy a folyamatokat nem képesek irányítani, hanem a szó szoros értelmében tűzoltás folyik. Ennek ellenére Tokióban nem tapasztaltak pánikhangulatot, a japánok fegyelmezetten hajtották végre az útmutatásokat, és mindenki próbálja kivenni a részét a rendkívüli helyzetből adódó feladatokból. Figyeltek arra is, hogy takarékoskodjanak az árammal, a reptéri boltosok ki is írták üzleteikre, hogy lekapcsolták a világítás felét. Az MRSZ ügyvezetője szerint az a hír sem bizonyult igaznak, hogy felvásárolták az élelmiszert és kiürültek a tokiói üzletek.

Vagyis Tokióban szinte a rendes kerékvágásban halad az élet, az izgatottság, a jövő miatti félelem elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a japánok folyamatosan figyelik a híreket.

Kettős tájékoztatás

„Tőlünk is sokan kérdezték, hogy miért van az, hogy az ottani hatóságok megnyugtató híreket közölnek velük, míg a könnyen elérhető külföldi csatornákon sokkal súlyosabbnak állítják be a helyzetet. Érdekes volt, hogy míg a magyar híradásokban jól látható, milyen károkat szenvedett a fukusimai atomerőmű, addig a japán tévékben animációk, grafikák láthatóak és szakértők magyarázzák, hogyan működik egy atomerőmű. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy a képen ép az erőmű, a valóságban viszont az épület fele eltűnt."

A szeretetszolgálati delegáció vezetője leszögezte, az biztos, hogy ők nem szenvedtek sugárfertőzést, mert a repülőút előtt szigorú ellenőrzésen estek át. Akinél magasabb a megengedettnél a sugárzás mértéke, fel sem engedik a gépre. Nagyon komolyak az óvintézkedések, ami ugyancsak arra utal, hogy jelentős lehet a veszély.

„Abban már szereztünk tapasztalatokat, hogy milyen egy ilyen katasztrófa után a helyzet, a halottak sajnálatos látványa már nem volt új tapasztalat. Most azonban azt éreztük, hogy veszélyben vagyunk, hogy a saját épségünkért is aggódnunk kell" – árulta el Osgyán Dániel a Japánban átéltekről.

Várják a segítséget

Az ország távoli fekvése és a rendelkezésre álló erőforrások miatt az MRSZ a jövőben is pénzbeli adományokkal kívánja segíteni Japánt.

Magyar idő szerint péntek kora reggel a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét. A földrengés után hatméteres hullámokkal szökőár árasztotta el Japán egyes részeit. Két atomerőművel is gondok akadtak, az Onagavában tűz ütött ki, a Fukusima reaktorhűtője pedig elromlott. Azóta több robbanás is történt Fukusimában, a környékről 200 ezer embert evakuáltak.