Református kezdeményezés az ügynökkérdésről

Létrehozás: 2008. december 18., 13:24 Legutolsó módosítás: 2008. december 18., 13:25

Budapest - Húsz éves az ügynökkérdés (1989-2009). A Magyarországi Református Egyházban a kezdeményezők egy csoportja készített egy honlapot, amellyel az ügynökkérdés eddigiektől eltérő feldolgozását és lezárását várják. Forrás: ugynokkerdes.lapunk.hu

Református kezdeményezés az ügynökkérdésről

A honlap képe

A következőkben a honlapról idézünk:

"A református egyháznak fiatal, elkötelezett tagjai vagyunk, és szeretnénk, hogy ez a nyomasztó kérdés mihamarabb őszintén lezáródjon.
A református egyházat húsz év óta fogva tartja a rendszerváltás előtti tisztázatlan múlt. Noha számos előadás, dolgozat és könyv próbálta meg bemutatni és tisztázni az állambiztonsági szervezet és az egyház viszonyát, mindmáig nem sikerült az ügyet megnyugtatóan lezárni. Gyakran a múlt kifehérítésére és befeketítésére törekvő kísérletek, legendaszövés és leleplezés, félelem és ijesztgetés, részigazságok kimondása és elhallgatása jellemzi az egyházi ügynökkérdést.
Egyházunk és társadalmunk többszörösen elszalasztotta azokat az alkalmakat, amikor a rendszerváltás után ezzel a problémával őszintén szembenézhetett volna.
Mi, akik korunknál fogva nem voltunk aktív részesei az 1989 előtti egyházi és politikai életnek, szomorúan látjuk, hogy ez a bizonytalanság megfertőzi közösségünket, negatívan befolyásolja az egyházi döntéshozatalt és megkérdőjelezi hitelességünket.
Nem feladatunk az, hogy igazat adjunk vagy kárhoztassunk, mert a megbánás és megbocsátás Istenre és az érintettekre tartozik (Mt 6,14).
Úgy érezzük viszont, hogy a közös szembenézés hiánya megnehezíti lelkészeink szabad döntését, sok területen megbénítja egyházi életünket és társadalmi szerepvállalásunkat, hiteltelenné tette és teszi az őszinteség és igazság melletti kiállásunkat, és zsarolhatóvá teszi református közösségünket. Ezért felelősek vagyunk abban, hogy ne a hallgatás vagy a közöny legyen úrrá bennünk, hanem Isten előtti alázattal osztozzunk ebben a teherben és keressük együtt a kiutat.
Minket elsősorban nem a múlt feltárása aggaszt, hanem a feltáratlan múlt következményei. Részeseivé váltunk egy olyan folyamatnak, amely szerintünk ellenkezik a világosság hirdetésével, Isten népének küldetésével (1Jn 1,5–10).
Szeretnénk azt elérni, hogy továbbra is testvéreinknek tekinthessük mindazokat, akik jelentettek és akikről jelentettek, és ezzel felelősen hozzájárulni ahhoz, hogy egyházunk le tudja tenni e súlyos terhet. Meggyőződésünk, hogy ezzel egyházunk fontos szolgálatot tenne a magyar társadalomban is.
2008. december 10."

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

református, ügynökkérdés

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2008. december 18., 17:17
Azt hiszem, a honlap szerzői túlzott érzékenységgel tekintenek a kérdésre. Igazán gondot a katolikus testvéreknél jelent ez az egész, a gyónási titok miatt. Nekünk, protestánsoknak ezért érdemes másképp néznünk a dolgot: inkább a vétkes megbánására koncentrálni, illetve a levéltári anyagok és a magnóra rögzített szóbeli emlékezések alapján körültekintően feldolgozni, mint történelmet.
Az egyház örök, és ha voltak is tagjai, akik bemocskolódtak, az nem törheti meg sem a hitet, sem az egyházunkhoz való hűséget. Aki az örök értékek felé fordul, az tud nagyobb távlatokban, az egyház működésének lényegére figyelve gondolkodni.