Krisztus előtti leleteket találtak régészeink Keszthely határában
Keszthely – Több korszakot felölelő leletanyagot találtak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei Alsópáhok térségében, a Hévíz területét megkerülő 76-os út nyomvonalának feltárásakor. Középső vaskori, falusias jellegű szkíta település házai, vermei, kemencéi kerültek elő a föld alól, amely azért rendkívüli esemény, mert Magyarországon eddig csupán kevés ilyen korú település nyomaira bukkantak. Forrás: Magyar Hírlap
A felszínre hozott tárgyak kivételes gazdagságúak: a bronz ruhakapcsok (fibulák), hármas szárnyú nyílhegyek, ruhapecsételő (pintadera) és hajkarika igen megkönnyíti a kor behatárolását. Ritkaságnak számít az a kígyófibula, amelyhez hasonlót hazánkban mindeddig csak egy alföldi szkíta kori sírban találtak. Ezek alapján a település létét a Krisztus előtti hatodik századra keltezhetjük. Tudományos szempontból előrelépést jelenthet a most feltárt két ékszeröntő forma, mert ebből az időszakból eddig csupán a velemi törzsi-ipari központban és a közeli keszthely-apátdombi lelőhelyen is találtak hasonló tárgyakat. A mostani lelet azt bizonyítja, hogy a bronzöntés nem csak a központok privilégiuma volt.
A római korszak több periódusából is kerültek elő objektumok, egyebek közt a kora római időszak hét hamvasztásos sírja. A központi, leggazdagabb sír gödrébe helyezett mellékletek (bronzedények, észak-olaszországi étkészletek, lándzsahegy) tanúskodnak az elhunytak gazdagságáról, a több sírban is megfigyelt félbevágott sertésfejek pedig azt sejtetik, hogy a halottak egykor a kelta arisztokrácia tagjai lehettek. A leletanyag legnagyobb részét az első század második felére keltezhetjük.
