Konvent: liturgia, alkotmány és megemlékezés

Először ülésezett a határon kívül a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent (röviden Generális Konvent), amely csütörtök délelőtt többek között nyilatkozatot fogadott el a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulója kapcsán, megalkotta az egységes Magyar Református Egyház első közös költségvetését.

A Generális Konvent ülésén délután Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök ismertette a Reformátusok a kegyelem trónusánál címmel megjelent liturgiai alapelveket közreadó füzetet. A Liturgiai Bizottság által összeállított kiadvány célja, hogy tegye az egyházi közbeszéd tárgyává az istentisztelet megújításának és megújulásának kérdését. A bizottság missziói jelentőségű feladatnak tekinti a vasárnapi istentisztelet alapelveinek rendezését, amelyek kiindulópontjai lehetnek a készülő liturgiai példatárnak. Kérik továbbá, hogy a füzetben leírtakat a gyülekezetek vitassák meg, számítanak a hozzászólásokra, és a kitöltött kérdőív visszaküldésére. Zalatnay István teológiai tanár, a Liturgiai Bizottság királyhágómelléki tagja hozzászólásában jelezte, hogy az egész munka célja a magyar reformátusság hitéletének megújítása a bibliai alapok, a református teológiai szemlélet és a magyar református hittapasztalat múltjának figyelembevételével. 

Az Egyházalkotmányi Bizottság elmúlt évi munkáját Bibza István erdélyi esperes mutatta be. Utalt arra, hogy tavaly május 22-én a debreceni Alkotmányozó Zsinat elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát, ami azóta is érvényben van. A bizottság az elmúlt évben egy alkalommal ülésezett, amikor megállapították, hogy az alkotmányt addig két egyház (Magyarországi Református Egyház, Romániai Református Egyház) illesztette be saját jogrendszerébe. Bibza István ismertette az MRE Zsinatának tavaly novemberi döntését a választási törvény módosításáról, amely szerint a magyarországi egyházban nem kötik magyar állampolgársághoz a lelkészek választhatóságát. Az Egyházalkotmányi Bizottság javasolta, hogy az Amerikai Független Magyar Református Egyház az alkotmány vonatkozó részei szerint csatlakozzon az egységes magyar református egyházhoz.
A Kárpát-medencei közös lap szerkesztéséről Köntös László dunántúli főjegyző számolt be. A református magazin felelős szerkesztő-helyettese bemutatta a szerkesztőbizottság tagjait, a szerkesztési alapelveket és kialakult rovatokat. Az évente egyszer megjelenő lap első száma idén októberben lesz olvasható. Helyet kapnak benne egyebek mellett gyülekezetek életét bemutató, diakóniai, lelki, missziói és történelmi rovatok éppúgy, mint az ifjúságnak szóló írások.

Az 1859-es protestáns pátens a magyarországi protestáns egyházakat ért utolsó nagy támadás volt a Habsburgok részéről, amely egy 350 éves konfliktus utolsó momentuma volt – hangsúlyozta Tőkéczki László dunamelléki főgondnok megemlékezésében. A pátens elleni fellépés és a Habsburgok sorozatos kudarcai nyilvánvalóvá tették az osztrák udvar számára, hogy a magyar protestánsokat nem üldözhetik. A történész, egyetemi tanszékvezető mai tanulságként fogalmazta meg, hogy az egyház a politikától nem menekülhet, de ha nem bölcs, akkor sokat veszíthet. Mint mondta, az egyháznak értékelvű identitáspolitikát kell támogatnia a közösség érdekében.
A Generális Konvent döntött Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emlékének megörökítéséről. Az emléktáblát idén november 15-én helyezik el a gyulafehérvári székesegyházban. A közgyűlésen határoztak a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetségének egységes egyházhoz csatlakozásáról az alkotmány előírásai szerint. 

A Generális Konvent Liturgiai Bizottsága véleményezte a Bibliaolvasó vezérfonal nevesített vasárnapjait. Megállapításaik alapján a 2011. évre javasolták a nevesített vasárnapok közös rendjét, amelyet a közgyűlés elfogadott.