Harmadik sci-fi kötetét adta ki a református lelkész
Egy kétezer évvel későbbi világba kalauzolja az olvasót a Csodaidők című sci-fi sorozat. A tetralógia harmadik kötete a napokban jelent meg. A történeteket a pálfai református lelkészlakban vetette papírra Raana Raas, azaz Görgey Etelka. A lelkész-teológus a kötetben egy teljesen új világot alkotott, saját, önálló nyelvvel, vallással. Forrás: MTI, kulturpart.hu (Görgey Etelka korábban honlapunknak is nyilatkozott, a vele készült interjút Interjú rovatunkban olvashatják el. – a szerk.)
A kevesebb mint kétezer lelkes Tolna megyei település református közösségében egy művészetkedvelő lelkészpár szolgál. Görgey Géza festőművész és második gyermekükkel várandós felesége, Görgey Etelka, aki műfordítóként dolgozik. És bár önmagát nem tartja írónak, három kötet fűződik nevéhez. Ő rejtőzik ugyanis a Csodaidők című sorozatot jegyző Raana Raas név mögött.
Miként a lelkésznő elmondta, felmenői bányászok voltak, még a nagymama is. Óvónő édesanyja óva intette a pedagógusi pályától, így hát – miután a teológia tudománya felkeltette érdeklődését – lelkész lett egy nem vallásos családban. Teológiát – amelyből később doktorált is – a Károli Gáspár Református Egyetemen, hebraisztikát az ELTE-n hallgatott.
Érdeklődése később a nyelvek, különösen a héber felé fordult. Ma három európai nyelvet beszél, több holtnyelv értője, ismerője.
Történetei, amelyeket négy kötetbe foglalt, közel két évezreddel napjaink után játszódnak. A műfaj science-fiction, bár a kritikusok véleménye szerint a Csodaidők inkább tekinthető családregénynek vagy társadalomrajznak.
Az ogfák vöröse (2006) és a Kiszakadtak (2008) után az Árulás néhány nappal ezelőtt jelent meg. Az első két kötet az Animus Kiadó gondozásában jelent meg, de a harmadikra már az írónő nem talált vállalkozót, így nem mindennapi módon, olvasótábora támogatásával, magánkiadó létrehozásával jelentette meg. Elárulta, még őt is meglepte, hogy milyen sokan álltak az ügy mellé. Előlegben hatszázezer forintot fizettek be az olvasók, hogy megjelenhessen a harmadik részt.
„Nem kellett jelzálogot tenni az egyházközségnek a templomtornyára – nyilván nem is lehetett volna – ahhoz, hogy kifizessem a nyomdát” – mondta az írónő.
A tetralógia születésével kapcsolatban elárulta, hogy soha sem akart könyvet írni, csupán eljátszott egy „mi lenne, ha” történettel.
„Arra kérdésre, hogy mi lenne, ha az emberiség egy része elszigetelődne, egy lehetőség kínálkozott – fogalmazott. – Mégpedig az, hogy el kell őket „zsuppolni” egy másik bolygóra. Utána jött, hogy a történethez települések is tartoznak, azok neveinek pedig tükrözniük kell az aktuális nyelvállapotokat.”
Ezt pedig hozzáértő lévén nem tudta másképpen elképzelni, minthogy nyelvtörténeti szabályosságokat figyelembe véve új nyelvet alkotott. Ez a nitan, az angol jövőbeni nyelve.
A történet a 3900-as években játszódik, az emberiség addigra két részre szakadt: kívülállókra és kaveniekre. A kívülállók kultúrája nagyon hasonlít a mai emberiségére, a kaveniek életét pedig a vallás, a tradíciók, a tisztelet és a család feltétlen összetartása jellemzi.
Görgey Etelka szerint a Csodaidők legnagyobb értéke az, hogy bemutatja azt az értetlenséget, ahogyan a két fél – a többség és a kisebbség – egymást kezeli. A tanúság az, hogy amit nem ismerünk, azt ördöginek látjuk – hangsúlyozza a szerző.
Az olvasó mindig más nézőpontból, néha kívülről kap rálátást a jövőbeni világra, hiszen három különféle szemszögből – három szereplőn keresztül – mutatja be a szerző.
A Csodaidőkről és annak szerzőjéről Gombos Péter gyermekirodalom-kutató a következőket mondta: „…Görgey Etelka ezúttal inkább Frank Herbert és J. R. R. Tolkien hagyományait követve alkotott. Vagyis afféle „másodteremtőként” (…) egy komplett világot talált ki. Méghozzá a lehető a legaprólékosabban.”
Raana Raas sorozatának negyedik, utolsó része tavasszal kerül a könyvesboltok polcaira.
