Felavatták Esterházy János szobrát Lakiteleken
Felavatták gróf Esterházy János felvidéki magyar politikus, mártír szobrát Lakiteleken október 25-én, vasárnap. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg. Az ünnepeltet Balog Zoltán országgyűlési képviselő, a Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, illetve Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke méltatta beszédében. Forrás: Magyar Kurír
Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyítraújlakon. Édesanyja lengyel grófnő, édesapja az Esterházyak galántai ágához tartozott. Budapesten járt gimnáziumba és a kereskedelmi akadémiára, később felvidéki birtokán gazdálkodott. 1931-ben a Csehszlovák Köztársaság Magyar Népszövetségi Liga vezetője, 1932-ben az Országos Keresztény Szocialista Párt elnöke, 1935-ben a csehszlovák parlament képviselője, 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke volt.
A bécsi döntés után szülőföldjén maradt, megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot. Elszántan küzdött az anyanyelv jogaiért, magyar iskoláért, autonómiáért. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki a zsidóság kitelepítése ellen szavazott. Politikai bátorsága miatt támadták, meghurcolták, internálták, a Gestapo körözte, utóbb a kommunisták utasítására elfogták, és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Kényszermunkára ítélték, Szibériába száműzték. Távollétében a szlovák nemzeti bíróság halálra ítélte. A szovjetek kiadták. A halálos ítéletet életfogytiglanra változtatták. 1957. március nyolcadikán a morvaországi Mírov börtönében halt meg.
A család kérésére 2007-ben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter segített sírját fölkutatni. Vélhetően a prágai motoli temető egyik tömegsírjában nyugszik. Boldoggáavatását több szervezet kezdeményezte. Esterházy János a felvidéki magyarság mártírja, hitvalló keresztény politikus, az emberi- és kisebbségi jogok védelmezője.
