Ezüstmisék a dómban: „Krisztus hűsége a pap hűsége”

Az ezüstmiséknek érdekes kontextust ad, hogy XVI. Benedek pápa meghirdette a papság évét, melynek június 19-én lesz a megnyitó ünnepsége, és amely 2010-ben ugyanezen a napon zárul le. „Krisztus hűsége a pap hűsége” - idézte a Szentatya papság évéhez kapcsolódó gondolatát Kovács József atya, visszatekintve 25 éves szolgálatára. „Ez a rövidke mondat nagyon mély tartalmat hordoz magában: hűségesnek maradni ahhoz a hivatáshoz, ahhoz a szeretethez, amit megtapasztaltunk” - vallja az atya. „Odafordulással és imádságos lélekkel kell hordozni azt a hivatást, amit kaptunk, a kispapoknak is ezt tanácsolom: nem bánják meg, ahogyan én sem bántam meg” - tette hozzá.
„Ha újra kellene kezdeni a pályámat, ugyanígy kezdeném” - állította Kovács József atya, beleértve ebbe szépet és kevésbé szépet, ami ez alatt a 25 év alatt történt vele. Mint elmesélte, nem sokkal a papi szemináriumba való jelentkezése után elvitték katonának, és nehéz, de tanulságos időszak várt rá. 1984-ben szentelték pappá, azután sorban jöttek a szolgálati helyek: kevermesi segédlelkészkedés, majd a szegedi dóm, Gyula, Csanádapáca - ahol többek között cserkészcsapatot és egyházközségi újságot is szervezett -, majd újra Szegedre került, a kispapok lelki vezetője lett. Ezután ismét Gyula következett, ahol - mint mondta - Apor Vilmos utódaként tevékenykedhetett, nagy elődjének éppen ez időben történt boldoggá avatása. Majd végül Kiss-Rigó László püspök ismét Szegedre rendelte, hogy a papnevelés szolgálatába állítsa. Két éve a Szent Gellért Szeminárium rektora, püspökségi irodaigazgató, illetve egyházjogot tanít a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán.

„A meghívást sokan megkapják, csak az a kérdés, hogy ki válaszol erre a meghívásra” - mondta el a másik ezüstmiséző, Kondé Lajos atya az évfordulóhoz kapcsolódó gondolatairól. „Mi azt mondtuk: megyünk a minket Meghívó után, követjük Őt. Nem mindenki mer igennel válaszolni: félnek, bizonytalanok, elzárkóznak az elköteleződéstől. Ma sem kevesebb az elhívás, mint korábban, csak a pozitív válasz a kevesebb” - véli a dóm plébánosa.
A plébános szavaiból az is kiderül, mekkora elköteleződés és hivatástudat szükséges a papi pályához. Mint elmondta, még felszentelésekor is úgy gondolta, hogy egy Szeged környéki kisvárosba kerül - ezzel szemben kezdőként rögtön egyedül a fontos zarándokhelynek is számító Alsóvárosba küldte a püspök.
A fiatalokkal való foglalkozást Kondé atya is nagyon fontosnak tartja - egyházmegyei ifjúsági referensként tevékenykedik, létrehoztak egy Ifjúsági Irodát, domaszéki lelkigyakorlatokat szerveztek - mindezek úttörő jelentőségű eredmények a magyar katolikus egyház életében. „A püspök úr bölcsességét mutatja az a felismerés, hogy egy egyetemi városnak szüksége van egyetemi lelkészre is” - vallja Kondé atya, aki korábban ilyen szolgálatot is végzett. Elindították a Szent Imre Kollégiumot, melynek igazgatójaként megint csak az ifjúságot szolgálta az atya, aki 2001-től a dóm liturgikus és kulturális életét is igyekezett előmozdítani. „Klebelsberg Kunó örökségét szerettem volna megőrizni” - emelte ki Kondé Lajso. „Ő olyan templomot álmodott meg, ami vallási és kulturális szempontból is központ, és nem utolsó sorban a szegediek fogadalmi temploma” - tette hozzá.
A papi hivatásról így vall Kondé atya: ahogyan egy növénynek szüksége van támaszra, vezetőre, úgy a pap is támasz - Isten erejével. Így segíti a felnövekvő embert, hogy egyre magasabbra kerüljön a Fényhez, az Istenhez, de közben nem veszi el önállóságát sem.

További képek: ITT.