Evangelizáció ebben a nemzedékben

Edinburgh 1910–2010

1910 júniusában a skóciai Edinburgh adott otthont az első Világmissziói Konferenciának. A tanácskozás nem döntéshozói céllal jött létre, hanem a résztvevők egyfajta közös missziói lelkület kialakítását tűzték ki célul. Az összejövetelen ezerkétszáz hivatalos egyházi delegált vett részt, szinte a világ minden részéről. Magyarországot Melle Ottó budapesti metodista lelkész, az Ausztria-Magyarországi Kerület szuperintendense képviselte, valamint jelen volt még Kováts J. István, sajtótudósító.

A Világmissziói Konferencia százéves évfordulóján, 2010 júniusában ismét összegyűltek a keresztyén egyházak képviselői, hatvan országból mintegy háromszáz résztvevő regisztrálta magát. A 2010-es tanácskozás központi témája a Tanúságot tenni Krisztusról ma volt.

Centenáriumi konferencia Pécsett

Evangelizáció ebben a nemzedékben címmel szervezett centenáriumi konferenciát a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) október 2-ára, az Október a reformáció hónapja programsorozat keretében, a pécsi belvárosi református templomba. Előadást tartott Gonda László református lelkész, a Debreceni Hittudományi Egyetem docense, Pintér Márta evangélikus lelkésznő, a Magyarországi Evangélikus Egyház Női Missziójának vezetője és Kovács Krisztián, a Debreceni Hittudományi Egyetem doktorandusza, korreferátumot mondott Kránitz Mihály római katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektorhelyettese, Papp János baptista lelkipásztor, a Magyarországi Baptista Egyház Misszió Igazgatója és Kalota József ortodox érseki vikárius.

„Olyan témával foglalkozunk, amely felett könnyű elsiklani, de mégis úgy gondoljuk, hogy a jelenre nézve most is üzenete van” – hangsúlyozta Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára, a rendezvény moderátora.

Az első előadást Gonda László református lelkipásztor tartotta, Edinburgh – Az egyház globális helyzete 1910–2010 címmel. Előadásában kivesézte az egy évszázaddal ezelőtt történteket, elmondta, nem volt jelen egyetlen Latin-Amerikai ország egyházának képviselője sem, valamint viszonylag kevés nő és afroamerikai képviselte egyházát. Ahogy fogalmazott: leginkább fehérbőrű, korosabb férfiak irányították akkor a keresztyénséget. Kiemelte: a centenáriumi, 2010-es összejövetelen már egy sokkal színesebb keresztyénség képe mutatkozott meg. Fontos, hogy idén már az ortodoxok és a római katolikusok is jelen voltak a tanácskozáson, XVI. Benedek pápa külön üdvözletét küldte az egybegyűlteknek. Az előadó hangsúlyozta, száz év alatt a pünkösdi karizmatikus mozgalmak előreléptek a marginális szerepből, és immáron a második legnagyobb keresztyén közösségnek számítanak a római katolikusok után.

„Az a tény, hogy a világon magukat keresztyénnek vallók százalékos aránya nem változott a 20. század óta (körülbelül 33 százalék), arra emlékeztet, hogy a célt, amelyet az edinburgh-i konferencia jelmondata megfogalmazott, még nem értük el, vagyis az egész világ evangelizálása még nem történt meg” – mondta Gonda László.

Kránitz Mihály római katolikus pap hangsúlyozta: a Római Katolikus Egyház a II. Vatikáni Zsinat alkalmából elfogadta az ökumenikus dekrétumot, amely kimondta: „a vágy az összes keresztyének egységének helyreállítására a Szentlélek kegyelmének ihletése nyomán született.”

A PPKE rektorhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy mára Magyarországra is számos misszionárius érkezik, például Afrikából, Indiából. „Ők megújult erővel szólhatnak az öreg kontinens lakóihoz Krisztus evangéliumáról.”

A Misszió és Egység – Eredmények és kihívások a misszióban címmel Pintér Márta evangélikus lelkésznő tartott előadást. Kiemelte: „Ma óriási veszély, hogy misszió gyanánt jótékonykodunk, vagyis diakóniát végzünk – hadd mondjam azt is, hogy szinte könnyebb is.” Mint mondta: a ruhát, az ételt, a szállást, az iskoláztatást a rászorulók nem utasítják vissza. „De az evangélium elfogadása már nem ennyire sikerágazat, ezt sokan visszautasítják, ránk pedig elsősorban ez bízatott, az is, hogy »ti adjatok nekik enni«, de mindez csak eszköz” – mondta az evangélikus lelkésznő.

Az előadásra reflektáló Papp János baptista lelkész szerint az igazi kérdés az, hogy tudunk-e igazi hatást gyakorolni a jelenlegi társadalomra.

Május 22.

A látható egység ma – A Magyar Református Egyház létrejötte címmel Kovács Krisztián doktorandusz hallgató tartott előadást. Gondolataiban végigvezette 2009. május 22. előzményeit, a Reformátusok Világszövetségének létrejöttét, majd a Generális Konvent egységtörekvéseit. Beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencei reformátusoknál nem megkerülhető kérdés a nemzetiség és a vallásosság összekapcsolódása. Hangsúlyozta: „a nemzeti identitás nem állhat a keresztény identitás előtt”, de hozzátette: a határon túli egyháztesteknél tapasztalható, hogy ez a két identitás szorosan összefügg.

„Május 22-én a látható egységéről tettek bizonyságot az egyháztestek, amelyeket politikailag elszakítottak ugyan, de a spirituális-lelki egység és a kapcsolattartás sosem szűnt meg egymással” – mondta az előadó.

A korreferátor, Kalota József ortodox érseki vikárius elmondta, a tévhitek ellenére az ortodoxia egységes. Hangsúlyozta: az ortodoxoknál sosem merült fel a nyelv problémája, mert nem tulajdonítanak annak mágikus szerepet.

Az Október a reformáció hónapja programsorozat keretében október 2-án Pécsett tartották az Ökumenikus Női Találkozót is. A centenáriumi konferencia után az evangélikus templomban ökumenikus zenés istentiszteletet is tartottak.