Erdő Péter bíboros újabb kinevezést kapott a pápától
Budapest – Róma – XVI. Benedek pápa megerősítette Erdő Péter bíboros kinevezését az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagjaként, amiről június 28-án kelt levelében Antonio Cañizares Llovera bíboros, a testület prefektusa értesítette a főpásztort. Forrás: Magyar Kurír
A magyar prímás az Apostoli Szentszék öt központi hatóságának, e kongregáción kívül még a Katolikus Nevelés Kongregációja, a legfelsőbb bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúra, az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanács és a Kultúra Pápai Tanácsa szavazati joggal rendelkező tagja. A bíboros az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció munkájában 2005. január 24-e óta vesz részt.
Mint neve is mutatja, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció két hatóság egyesítéséből jött létre. A nagymúltú Rítuskongregációt VI. Pál pápa 1969. május 8-án átalakította. Leválasztotta belőle a Szenttéavatási Ügyek Kongregációját, a fennmaradó részt pedig Istentiszteleti Kongregációnak nevezte. A Szentségi Kongregációt viszont X. Piusz pápa külön szervként hozta létre 1908. június 29-én. E két utóbbi intézményt azután VI. Pál pápa 1975. július 11-én egyesítette. II. János Pál pápa 1984. április 5-én ismét szétválasztotta őket, elkülönítve az inkább liturgikus- kultikus és a túlnyomóan jogi, fegyelmi teendőket. A Pastor bonus kezdetű apostoli rendelkezéssel azután újra egyetlen kongregáció lett a kettőből, s így a megszentelői feladat gyakorlásával kapcsolatos témakör újra egy kézbe került.
A kongregáció illetékessége – tiszteletben tartva a Hittani Kongregáció jogkörét – liturgikus téren kiterjed mindarra, ami az Apostoli Szentszékre tartozik a liturgia szabályozása, előmozdítása, valamint a szentségek terén. Gondoskodik a liturgikus szövegek összeállításáról, felülvizsgálja a helyi vagy rendi liturgikus könyveket, fordításokat; foglalkozik az ereklyék, a védőszentek témakörével, s basilica minor címet adományoz; felügyel a szentségkiszolgáltatás liturgikus és kánoni fegyelmére, valamint a népi vallásos gyakorlatokra. Szentségi téren az egyes szentségekkel kapcsolatos problémák tartoznak rá, így például felmentések a szentelési szabálytalanságok és akadályok, a házasságkötési forma alól, a házasságok utólagos érvényesítése stb.
A kinevezés a bíboros eddig betöltött feladatait nem érinti.
