Elhunyt Tomka Miklós vallásszociológus
Budapest – 2010. november 25-én váratlanul elhunyt Dr. Tomka Miklós professzor, neves vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének korábbi vezetője. Forrás: Magyar Kurír
Tomka Miklós (1941) a kortárs magyarországi vallásszociológia legkiemelkedőbb alakja. Alapképzettségét tekintve közgazdász volt, de munkássága legfőbb területe a vallás és vallásosság kutatása lett.
Tomka Miklóst külföldi útján érte a halál: úszás közben szívinfarktust kapott és megfulladt. Máté-Tóth András teológusnak a Facebookon írt emlékezését az Igen honlapja idézi. Eszerint Tomka Miklós „már a 70-es évek elejétől kezdve új vallásosság-mérési módszert kezdett alkalmazni, amely nem a kor ideológiájának alapján felállított egyházias vallásos és meggyőződéses ateista megkülönböztetést alkalmazta, hanem árnyaltabb, több fokozatú skálát. Erre alapozva számos eredeti adatfelvételt végzett, amely révén a magyarországi vallásosság jellegzetességeiről és alakulásáról részletes képet tudott festeni.
A 90-es évektől kezdve kutatási területe egyre inkább kiterjedt a kelet-közép-európai társadalmak vallási változásainak vizsgálatára, amely témában számos nagy nemzetközi kutatásban vett részt meghatározó módon. Nevéhez fűződik az említett térség társadalmainak szubrégiókra bontása és a vallásosság jellegzetességeinek országonkénti tipizálása. Kutatásaiban elsősorban közvélemény-kutatási módszereket alkalmazott, amelyet némely téma vonatkozásában diskurzuselemzéssel egészített ki.
Tomka Miklós nemzetközi szinten is kiemelkedő és rendkívül energikus kutató volt, szigorú tanár és fáradhatatlan kutatásszervező. A vallással kapcsolatos szociológiai beszédmódot Magyarországon leghatározottabban ő képviselte, megnyilatkozásaiban elkötelezett féltékenységgel védve a magas szintű szakmaiságot és az adatokra alapozott korrektséget.
„Meggyőződéses katolikus volt, aki kutatói tapasztalataival és széles körű nemzetközi műveltségével egész életében törekedett a katolikus egyház megújulását szolgálni, befelé irányuló kritikával és kifelé képviselt apológiával. Halála nagy veszteség a magyar és kelet-közép-európai vallásszociológia szakma számára. Nagy ívű munkásságának feldolgozása súlyos feladatot és kötelezettséget ró az őt követő generáció képviselőire, akik közül sokan tanítványaiként gyászolják" – idézi Máté-Tóth András teológust az Igen.
Tomka Miklóst külföldi útján érte a halál: úszás közben szívinfarktust kapott és megfulladt. Máté-Tóth András teológusnak a Facebookon írt emlékezését az Igen honlapja idézi. Eszerint Tomka Miklós „már a 70-es évek elejétől kezdve új vallásosság-mérési módszert kezdett alkalmazni, amely nem a kor ideológiájának alapján felállított egyházias vallásos és meggyőződéses ateista megkülönböztetést alkalmazta, hanem árnyaltabb, több fokozatú skálát. Erre alapozva számos eredeti adatfelvételt végzett, amely révén a magyarországi vallásosság jellegzetességeiről és alakulásáról részletes képet tudott festeni.
A 90-es évektől kezdve kutatási területe egyre inkább kiterjedt a kelet-közép-európai társadalmak vallási változásainak vizsgálatára, amely témában számos nagy nemzetközi kutatásban vett részt meghatározó módon. Nevéhez fűződik az említett térség társadalmainak szubrégiókra bontása és a vallásosság jellegzetességeinek országonkénti tipizálása. Kutatásaiban elsősorban közvélemény-kutatási módszereket alkalmazott, amelyet némely téma vonatkozásában diskurzuselemzéssel egészített ki.
Tomka Miklós nemzetközi szinten is kiemelkedő és rendkívül energikus kutató volt, szigorú tanár és fáradhatatlan kutatásszervező. A vallással kapcsolatos szociológiai beszédmódot Magyarországon leghatározottabban ő képviselte, megnyilatkozásaiban elkötelezett féltékenységgel védve a magas szintű szakmaiságot és az adatokra alapozott korrektséget.
„Meggyőződéses katolikus volt, aki kutatói tapasztalataival és széles körű nemzetközi műveltségével egész életében törekedett a katolikus egyház megújulását szolgálni, befelé irányuló kritikával és kifelé képviselt apológiával. Halála nagy veszteség a magyar és kelet-közép-európai vallásszociológia szakma számára. Nagy ívű munkásságának feldolgozása súlyos feladatot és kötelezettséget ró az őt követő generáció képviselőire, akik közül sokan tanítványaiként gyászolják" – idézi Máté-Tóth András teológust az Igen.
