Budapesten nemzetközi katolikus-zsidó találkozó lesz

Megállapította, hogy a bizottság és a Szentszék már több mint 30 éve rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn egymással, hozzájárulva a katolikusok és zsidók közötti kölcsönösen nagyobb megértéshez, egymás jobb elfogadásához. Ismételten leszögezte: az egyház elkötelezte magát a II. Vatikáni Zsinat történelmi, "Nostra Aetate" k. nyilatkozatában lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósítására. A nyilatkozat, amely határozottan elítélte az antiszemitizmus minden formáját, jelentős mérföldkő volt a katolikus-zsidó kapcsolatok hosszú történetében, valamint összefoglalta az egyház és a zsidó nép közötti kapcsolatok megújult teológiai értelmezését.
A keresztények ma egyre inkább tudatára ébrednek annak a spirituális örökségnek, amelyben a Tóra népével osztoznak. Ezt a népet Isten választotta ki kimondhatatlan irgalmasságában, az örökség pedig egymás nagyobb megbecsülésére, tiszteletére és szeretetére szólít fel - utalt a "Nostra Aetate" tanítására Benedek pápa. A zsidók számára is kihívást jelent, hogy felfedezzék: mi az, ami közös mindazokkal, akik hisznek az Úrban, Izrael Istenében, aki először nyilatkoztatta ki magát erőteljes és életet adó szava által. Mint ahogy a zsoltáros emlékeztet rá, Isten szava fáklyaként világítja meg utunkat és új életet ad.
Ez a szó arra serkent bennünket, hogy közös tanúságot tegyünk Isten szeretetéről, irgalmáról és igazságáról. Életbe vágóan fontos szolgálat ez napjainkban, amikor annak a veszélye fenyeget, hogy elveszítjük az emberi méltóságot, szolidaritást, igazságosságot és békét biztosító spirituális és erkölcsi értékeket. Zűrzavaros világunkban, amelyet olyan gyakran sújt a szegénység, az erőszak és a kizsákmányolás, a kultúrák és vallások közötti párbeszédet egyre inkább szent kötelességének kell éreznie mindenkinek, aki elkötelezte magát egy emberhez méltó világ építésében. Ahhoz, hogy leküzdjük a nehézségeket, megelőzzük a félreértéseket és kerüljük a szükségtelen nézeteltéréseket, alapvetően fontos, hogy elfogadjuk és tiszteljük egymást, hogy szeretetben kimondjuk az igazságot. A Nemzetközi Kapcsolattartó Bizottság találkozói azt bizonyítják, hogy a párbeszéd csak akkor komoly és becsületes, ha tiszteletben tartja a különbözőségeket, és éppen ezekben ismeri el a másik felet. Az őszinte párbeszédhez szükség van egyrészt nyíltságra, másrészt mindkét fél részéről az önazonosság szilárd tudatára. Csak így gazdagodhatnak kölcsönösen egymás által. A pápa utalt rá, hogy az elmúlt hónapokban alkalma volt zsidó közösségekkel találkoznia New Yorkban, Párizsban és a Vatikánban. Hálát adott az Úrnak ezekért, valamint a katolikus-zsidó kapcsolatokban bekövetkezett haladásért, amelyet ezek a találkozók is tükröznek. Ennek szellemében a pápa arra buzdította a zsidó bizottság tagjait, hogy továbbra is kitartóan, türelemmel és megújult elkötelezettséggel végezzék munkájukat. A pápa imáival és jókívánságaival kíséri azt a találkozót, amelyre novemberben Budapesten kerül sor a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága és a zsidókkal való vallási kapcsolatok szentszéki bizottsága között, hogy megbeszéljék a következő témát: "Vallás és polgári társadalom ma". XVI. Benedek végül azért fohászkodott a Mindenható Istenhez, hogy őrködjön a nemzetközi zsidó bizottság tagjai felett és vezesse őket a béke útján. David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke a pápához intézett beszédében megköszönte a Szentszéknek, hogy elkötelezte magát az antiszemitizmus minden formája ellen. Megelégedettséggel vette tudomásul azt a felvilágosítást, amelyet a nagypénteki liturgia zsidókért mondott imájának módosítására vonatkozóan kapott. Megismételte azt a kérést, hogy a történészkutatók hozzáférhessenek a vatikáni levéltárakban a náci-fasiszta korszakra vonatkozó dokumentumokhoz. Végül Rosen rabbi szolidaritását fejezte ki az Indiában, Irakban és a Délkelet-Ázsiában dúló keresztényellenes erőszak áldozataival.