Bölcskei Gusztáv elnöki megnyitója Balatonszárszón: „Milyen ez a világ és milyen benne a helyzetünk?”
Balatonszárszó – Milyen ez a világ és milyen benne a helyzetünk? –tette fel a kérdést Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a XIII. Zsinat negyedik ülésén, Balatonszárszón. Elnöki beszámolójában a püspök hazánk 1991-es vallási térképét hasonlította össze a jelenlegivel. Elmondta: napjainkra „lényegesen és drasztikusan” csökkent a vallásos emberek száma és eltűnt a korábbi különbség falu és város között. A fiatalok körében végzett felmérésekre hivatkozva arról szólt, hogy a 29 év alattiak egyre kevesebben járnak templomba. A számok és a „tények sok kérdőjelet vetnek fel, amelyekre nekünk kell megpróbálni választ adni” – tette hozzá a püspök. Forrás: reformatus.hu / Fekete Zsuzsa
Fotó: Kalocsai Richárd
A múltfeltárás kérdéséről, melyet csütörtök este tárgyal majd a zsinat, Bölcskei Gusztáv elmondta: csupán négyen éltek azzal a lehetőséggel, hogy megírják ezzel kapcsolatban mondandójukat, gondolataikat. „Minek a jele ez? Ősbizalmatlanság? Érdektelenség? Azt kérem, hogy ezeket a kérdéseket vegyük majd elő” – fogalmazott a zsinat lelkészi elnöke.
A Kálvin- évek sorozatában kiemelkedő eseményként említette Bölcskei Gusztáv az egységes Magyar Református Egyház május 22-i Alkotmányozó Zsinatát és Hálaadó ünnepét, melynek „felelőssége, áldásai és kötelezettsége új és új feladatokat állít elénk.”
Az elnöki beszámolóban egymás erősítéséről is beszélt a püspök, mint mondta meg kell teremteni azokat az alapokat, amelyek szükségek az egységes Magyar Református Egyház munkálkodásához.
Nyugtalanító jeleknek nevezte Bölcskei Gusztáv, hogy „eddig csak azzal kellett szembenéznünk, hogy a horvátországi reformátusság nem tud egységes szervezeti közösségben megmaradni, most pedig a Vajdaságban is elindult egy hasonló folyamat.” Mindezek Magyarországon is komoly feszültségeket okoznak. „Nagy odafigyelésre és szeretetre van szükségünk ahhoz, hogy ezt a folyamatot megpróbáljuk visszafordítani.
A püspök szólt a felvidéki magyar reformátusok helyzetéről is. Kiemelte, hogy a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán a történelmi egyházakkal közösen igyekeztek a reformátusok felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét a tarthatatlan szlovákiai állapotokra. A nemzetközi fórumokon nehéz volt mindehhez partnereket találni. Egyedül vagyunk! – jelentette ki Bölcskei Gusztáv. A püspök megemlítette, hogy az Európai Egyházak Konferenciáján a magyarok kérése ellenére sem „voltak hajlandóak” napirendre venni a nyelvtörvény ügyét. „Mintegy kompromisszumként” azt ajánlották, hogy nem illesztik a napirendbe azt az ügyet sem, amely szerint Magyarország cigányüldöző, kirekesztő ország.
Bölcskei Gusztáv pozitív példaként említette, hogy megoldás született a svájci magyar nyelvű protestáns lelkigondozói és igehirdetői szolgálatra. Három partner - a Zürichi Kantonális Egyház, a Svájci Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat, és a Magyar Református Egyház – modellértékű együttműködésének köszönhetően Kókai Csaba református lelkipásztor megkezdte svájci szolgálatát.
A Kálvin-évek kapcsán a püspök kiemelte azt a november 9-i koncertet, amelyet Művészetek Palotájában rendeztek. A hangversenyen Allender Felix genfi református presbiter Kálvin János 1542-es liturgiájának hasonmás kiadását hozta ajándékba a négy magyarországi egyházkerületnek. Bölcskei Gusztáv beszélt arról a nagysikerű rajz és esszéíró pályázatról is, amelyre a református egyház felhívására csaknem ezer gyerek küldte be pályamunkáját az ország minden pontjáról.
Az elnöki beszámolóban a püspök beszélt a Lepramisszió 35 éves jubileumáról, amely a világ számos országában 6 millió leprabeteg számára viszi a keresztyén bizonyságtételt. Szólt a 25 éves telefon lelkigondozói (TLG) szolgálatról. Ennek kapcsán köszöntet mondott P.Tóth Béla (TLG) vezetőnek, valamint Révész Jánosné missziós lelkésznek. A negyedévszázados Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót méltatva a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban folyó kiváló munkáról beszélt Bölcskei Gusztáv.
